Törpecerkóf (Miopithecus ogouensis) vs. Véznaujjú maki – összehasonlítás
Válassz két állatot!
Keress magyar vagy tudományos névre, majd válaszd ki az adatlapokat.
Törpecerkóf (Miopithecus ogouensis) és Véznaujjú maki

Törpecerkóf (Miopithecus ogouensis)
Miopithecus ogouensis
A törpecerkóf Közép-Afrika folyóparti erdeiben, mocsaraiban és mangroveerdőiben élő, apró termetű főemlős. Gyümölcsökkel, magvakkal és gerinctelenekkel táplálkozik, nagyobb csoportokban mozog, és veszély esetén a vízbe is menekülhet.
Teljes adatlap megnyitása ↗
Véznaujjú maki
Daubentonia madagascariensis
A véznaujjú maki Madagaszkár éjszakai, többnyire magányos főemlőse, amely hosszú középső ujjával és folyamatosan növő metszőfogaival kutat táplálék után. Erdőlakó fajként az élőhelyek pusztulása és a babonákból eredő üldözés egyaránt veszélyezteti.
Teljes adatlap megnyitása ↗| Jellemző | Törpecerkóf (Miopithecus ogouensis) | Véznaujjú maki |
|---|---|---|
| Tudományos név | Miopithecus ogouensis | Daubentonia madagascariensis |
| Testhossz | 32–45 cm testhossz | Jellemzően 36-44 cm |
| Farok / egyéb méret | Körülbelül 40 cm | 44-53 cm |
| Testtömeg | Nőstény 1,1 kg; hím 1,4 kg | Hímek: kb. 2,62 kg; nőstények: kb. 2,57 kg |
| Élettartam | Fogságban körülbelül 28 év | Fogságban: akár 23,3 év |
| Elterjedés | Közép-Afrika folyóparti erdei | Madagaszkár erdős vidékei |
| Élőhely | Galériaerdő, mocsárerdő, mangrove és vízpart | Esőerdő, lombhullató erdő, száraz erdő és ültetvény |
| Táplálkozás | Főként gyümölcs, valamint mag, levél és gerinctelen | Lárvák, gyümölcs, magvak, nektár és növényi nedvek |
| Aktív időszak | Nappali | Éjszakai |
| Társas élet | 20–100 egyedből álló, vegyes csoportok | Többnyire magányos |
| Szaporodási idő | A szaporodás csúcsa a nedves évszakra eshet | A szaporodás nem szigorúan évszakhoz kötött |
| Utódfejlődés ideje | 158–166 nap | 152-172 nap |
| Utódok száma | Általában egy utód | Általában egy kölyök |
| Utódgondozás | Az anya gondoz; allomothering is előfordulhat | A kölyök több hónapig az anyjától függ |
| Pihenőhely | Sűrű parti növényzet és víz fölötti ágak | Ágakból és levelekből épített lombkoronafészek |
| Érzékelés | Látási jelek, arckifejezések és testtartások | Kiemelkedő hallás, szaglás és tapintás |
| Hangadás | – | Sikolyok, nyöszörgő és rövid, sziszegő hangok |
| Mozgás | Fán mozog, jól úszik és merül | Fákon mozog, ugrik és fejjel lefelé ereszkedik |
| Ökológiai szerep | Magokat terjeszt, és rovarokat is fogyaszt | Rovarok lárváit fogyasztja, és magvakat is terjeszthet |
| Magyarországi jelenlét | Magyarország nem része a természetes elterjedésének | Magyarországon nem őshonos |
Hogyan olvasd az összehasonlítást?
A méretet, az élőhelyet, a táplálkozást és az aktivitást együtt érdemes nézni. A különbségek a fajok eltérő életmódját mutatják. A megadott tartományok általános fajadatok, egy-egy példány adatai ezektől eltérhetnek.
A gondolatjel nem nulla értéket jelent; az adott mezőhöz még nincs megadott fajadat.
