Dunai tarajosgőte – a Duna-medence rejtőzködő kétéltűje vs. Pettyes gőte – összehasonlítás
Válassz két állatot!
Keress magyar vagy tudományos névre, majd válaszd ki az adatlapokat.
Dunai tarajosgőte – a Duna-medence rejtőzködő kétéltűje és Pettyes gőte

Dunai tarajosgőte – a Duna-medence rejtőzködő kétéltűje
Triturus dobrogicus
A dunai tarajosgőte (Triturus dobrogicus) karcsú testű, vízhez erősen kötődő gőte, amely főként a Duna és a Tisza vízrendszerének álló- és lassú folyású vizeiben él. Magyarországon védett, közösségi jelentőségű faj, fennmaradását elsősorban a vizes élőhelyek elvesztése és feldarabolódása veszélyezteti.
Teljes adatlap megnyitása ↗
Pettyes gőte
Lissotriton vulgaris
A pettyes gőte Európa és Nyugat-Ázsia széles körben elterjedt, alkalmazkodó gőtefaja. Tavasszal sekély, növényzettel benőtt vizekben szaporodik, az év többi részét főként szárazföldön tölti.
Teljes adatlap megnyitása ↗| Jellemző | Dunai tarajosgőte – a Duna-medence rejtőzködő kétéltűje | Pettyes gőte |
|---|---|---|
| Tudományos név | Triturus dobrogicus | Lissotriton vulgaris |
| Testhossz | Akár 12–13 cm | 10–11 cm |
| Farok / egyéb méret | Oldalról lapított, úszást segítő farok | A testtel közel azonos hosszúságú |
| Testtömeg | – | – |
| Élettartam | – | – |
| Elterjedés | A Duna- és Tisza-vízrendszer térsége | Európa nagy része, Nyugat-Ázsia és Északnyugat-Kazahsztán |
| Élőhely | Holtágak, tavak, mocsarak és lassú csatornák | Erdők, rétek, kertek, parkok, mocsarak és sekély tavak |
| Táplálkozás | Vízi és szárazföldi gerinctelenek, kisebb vízi zsákmány | Rovarok, férgek, pókok, apró rákok és vízi lárvák |
| Aktív időszak | Többnyire szürkületi és éjszakai | Főként éjszakai; szaporodáskor nappal is aktív lehet |
| Társas élet | Főként magányos; szaporodóhelyen több egyed gyűlhet össze | A szaporodóhelyeken több egyed gyűlhet össze |
| Szaporodási idő | Tavasszal szaporodik, télen nyugalomban van | Szaporodás főként februártól júniusig |
| Utódfejlődés ideje | petékkel szaporodik | petékkel szaporodik |
| Utódok száma | A nőstény egyenként rakja le petéit | Egy nőstény rendszerint 150–300 petét rak |
| Utódgondozás | Nincs közvetlen utódgondozás | A peték lerakása után nincs szülői gondozás |
| Pihenőhely | Vízinövények között, avarban, kövek és fatörzsek alatt | Avartakaró, kövek, farönkök és talajrepedések |
| Érzékelés | Látás, szaglás és rezgések érzékelése | Jól érzékeli a mozgást, a szagokat és a víz rezgéseit |
| Hangadás | Általában csendes; hangadása nem jellemző | Nincs jellegzetes, messzire hallatszó hangja |
| Mozgás | Úszik, mászik és nedves időben a szárazföldön vándorol | Úszik, mászik és rövid távokon szárazföldön vándorol |
| Ökológiai szerep | Gerinctelenek fogyasztója és vizes élőhelyek indikátora | Gerincteleneket fogyaszt, miközben maga is zsákmányállat |
| Magyarországi jelenlét | Védett, közösségi jelentőségű faj; értéke 50 000 Ft | Országszerte előforduló, védett faj; értéke 10 000 Ft |
Hogyan olvasd az összehasonlítást?
A méretet, az élőhelyet, a táplálkozást és az aktivitást együtt érdemes nézni. A különbségek a fajok eltérő életmódját mutatják. A megadott tartományok általános fajadatok, egy-egy példány adatai ezektől eltérhetnek.
A gondolatjel nem nulla értéket jelent; az adott mezőhöz még nincs megadott fajadat.
