Közelebb az állatvilághoz · Ismerd meg, értsd meg, óvd meg!
Fedezd fel az állatvilágot

Melyik állatra vagy kíváncsi?

Keress magyar vagy tudományos névre, állatcsoportra vagy egy érdekes témára.

Ismerd meg a fajt

Sárgacsőrű esőkakukk

Coccyzus americanus

A sárgacsőrű esőkakukk Észak-Amerikában költ, és a telet Dél-Amerikában tölti. Hosszú farkáról és rovarokban, különösen hernyókban gazdag étrendjéről ismerhető fel.

Sárgacsőrű esőkakukk (Coccyzus americanus)
Sárgacsőrű esőkakukk · Coccyzus americanus

A faj legfontosabb adatai

Tudományos névCoccyzus americanus
Testhossz26–30 cm
Farok / egyéb méret–
Testtömeg55–65 g
ÉlettartamA legidősebb ismert példány legalább 5 éves volt.
ElterjedésÉszak-Amerikában költ, télen Dél-Amerikába vonul; útja Közép-Amerikán és a Karib-térségen vezet.
ÉlőhelySűrű aljnövényzetű erdők, bozótosok, vízparti ligetek és mangrovék.
TáplálkozásFőként hernyók, kabócák, sáskák és tücskök; gyümölcsöt, békát és gyíkot is eszik.
Aktív időszakNappal aktív; vonuláskor éjszaka repül.
Társas életA költési időszakban párban él, máskor többnyire magányos.
Szaporodási időVonuló; Észak-Amerikában költ, Dél-Amerikában telel.
Költési / kelési időA tojások 9–11 nap alatt kelnek ki
Utódok számaFészekalja 1–5 tojás, rendszerint 2–3.
UtódgondozásMindkét szülő kotlik, melengeti és eteti a fiókákat.
PihenőhelyLaza gallyfészket épít fák vagy nagyobb cserjék ágára.
ÉrzékelésHangokkal és látványjelekkel kommunikál; látása és hallása fontos.
HangadásA költési időszakban rendszeresen hallat hangokat; vonuláskor többnyire csendes.
MozgásÉjszaka vonul; olykor hosszú tengeri szakaszokat tesz meg.
Ökológiai szerepNagy mennyiségű hernyót fogyaszt; alkalmanként más madarak fészkébe is rak tojást.

Rendszertani besorolás

Egy kicsit közelebbről

Ismerd meg közelebbről!

Hosszú farkú, rejtőzködő madár

A sárgacsőrű esőkakukk karcsú, közepes termetű madár, hosszú farokkal. Hátának színe barnásszürke, hasa világos, alsó csőrkávája sárga.

Farka alján feltűnő fehér foltok sorakoznak, szárnyán pedig repülés közben rozsdás szín villan. A sűrű lomb között gyakran akkor is nehéz észrevenni, amikor a hangját már hallani.

Észak és Dél között

Észak-Amerikában költ, majd ősszel dél felé indul. Vonulás közben Közép-Amerikán és a Karib-térségen is áthalad, a telet pedig főként Dél-Amerikában tölti.

A hosszú út során éjszaka is repül. A költőterületen erdőszélek, bozótosok és folyóparti ligetek sűrű növényzete kínál neki búvóhelyet és táplálékot.

A hernyók specialistája

Étrendjének fontos részét a hernyók adják, de kabócákat, sáskákat, tücsköket és más rovarokat is fog. Időnként békát, gyíkot vagy gyümölcsöt is fogyaszt.

Ha egy területen sok hernyó jelenik meg, ott a madarak táplálékhoz jutása is könnyebbé válhat. A sárgacsőrű esőkakukk ezért a rovarok tömeges rajzásakor különösen eredményesen táplálkozhat.

Közös fészekgondozás

A pár együtt rakja össze laza, gallyakból álló fészkét. A nőstény rendszerint 2–3 tojást rak, és mindkét szülő részt vesz a kotlásban, a fiókák melengetésében és etetésében.

A fiókák már a kikelés után 7–9 nappal elhagyhatják a fészket, de repülni csak később kezdenek. A szülők a fészek elhagyása után is etetik őket.

Elterjedés

Fidzsi-szigetekTanzániaNyugat-SzaharaKanadaAmerikai Egyesült ÁllamokKazahsztánÜzbegisztánPápua Új-GuineaIndonéziaArgentínaChileKongói Demokratikus KöztársaságSzomáliaKenyaSzudánCsádHaitiDominikai KöztársaságOroszországBahama-szigetekFalkland-szigetekNorvégiaGrönlandFrancia déli és antarktiszi területekKelet-TimorDél-afrikai KöztársaságLesothoMexikóUruguayBrazíliaBolíviaPeruKolumbiaPanamaCosta RicaNicaraguaHondurasSalvadorGuatemalaBelizeVenezuelaGuyanaSurinameFranciaországEcuadorPuerto RicoJamaicaKubaZimbabweBotswanaNamíbiaSzenegálMaliMauritániaBeninNigerNigériaKamerunTogoGhánaElefántcsontpartGuineaBissau-GuineaLibériaSierra LeoneBurkina FasoKözép-afrikai KöztársaságKongói KöztársaságGabonEgyenlítői-GuineaZambiaMalawiMozambikSzváziföldAngolaBurundiIzraelLibanonMadagaszkárCiszjordániaGambiaTunéziaAlgériaJordániaEgyesült Arab EmírségekKatarKuvaitIrakOmánVanuatuKambodzsaThaiföldLaoszMianmarVietnámÉszak-KoreaDél-KoreaMongóliaIndiaBangladesBhutánNepálPakisztánAfganisztánTádzsikisztánKirgizisztánTürkmenisztánIránSzíriaÖrményországSvédországFehéroroszországUkrajnaLengyelországAusztriaMagyarországMoldovaRomániaLitvániaLettországÉsztországNémetországBulgáriaGörögországTörökországAlbániaHorvátországSvájcLuxemburgBelgiumHollandiaPortugáliaSpanyolországÍrországÚj-KaledóniaSalamon-szigetekÚj-ZélandAusztráliaSrí LankaKínaKínai KöztársaságOlaszországDániaÉszak-ÍrországIzlandAzerbajdzsánGrúziaFülöp-szigetekMalajziaBruneiSzlovéniaFinnországSzlovákiaCsehországEritreaJapánParaguayJemenSzaúd-ArábiaCiprusMarokkóEgyiptomLíbiaEtiópiaDzsibutiUgandaRuandaBosznia-HercegovinaÉszak-MacedóniaSzerbiaMontenegróKoszovóTrinidad és TobagoDél-SzudánTurks- és Caicos-szigetekCook-szigetekSzamoaTongaFrancia PolinéziaPitcairn-szigetekBarbadosSão Tomé és PríncipeSzent IlonaMáltaBahreinMaldív-szigetekBrit Indiai-óceáni TerületSzingapúrPalauÉszaki-Mariana-szigetekGuamMikronéziai Szövetségi ÁllamokMarshall-szigetekKiribatiNauruTuvaluMauritiusComore-szigetekFeröerSaint-Pierre és MiquelonBermudaDéli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetekSpitzbergákFrancia GuyanaVatikánAmerikai Virgin-szigetekAmerikai SzamoaAnguillaKajmán-szigetekBrit Virgin-szigetekMontserratJerseyGuernsey BailiffségManSeychelle-szigetekSan MarinoSaint Vincent és a Grenadine-szigetekSaint LuciaSaint Kitts és NevisNiueTokelau-szigetekArubaKaribi HollandiaCuraçaoMonacoLiechtensteinGrenadaMayotteRéunionMartiniqueGuadeloupeWallis és FutunaSaint-MartinSaint-BarthélemyÅlandDominikai KözösségMakaóHongkongZöld-foki KöztársaságKarácsony-szigetKókuszHeard-sziget és McDonald-szigetekNorfolk-szigetAntiguaAndorraSint MaartenAntarktisz
Zöld: őshonos · Sárga: betelepített

Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.

Észak-Amerikában költ, télen Dél-Amerikába vonul; útja Közép-Amerikán és a Karib-térségen vezet.

Észak-Amerika déli és keleti részén, valamint Mexikó egyes vidékein költ. Vonuláskor Közép-Amerikán és a Karib-térségen halad át; télen Dél-Amerikában, főként az Andoktól keletre tartózkodik. A felsorolt országkódok a rendszeres költő-, telelő- és vonulóterületeket jelölik, nem pontos elterjedési határokat.

Életmód röviden

Az állat élete egy pillantásra

Mikor aktív?

Nappal aktív; vonuláskor éjszaka repül.

Hogyan él?

A költési időszakban többnyire párban, máskor magányosan él.

Hogyan mozog?

Hosszú távú vonuló; éjszaka is repül, és gyakran tengeren kel át.

Mivel táplálkozik?

Főként hernyókat és más nagyobb rovarokat eszik, de gyümölcsöt is fogyaszt.

Szaporodás és utódgondozás

Mindkét szülő kotlik és eteti a fiókákat; a hím éjszaka is kotlik.

Ember közelében

Hasznot hajt a hernyók és más rovarok fogyasztásával; emberre nem jelent ismert veszélyt.

Mi veszélyezteti?

A fészkelőhelyek eltűnése és feldarabolódása csökkenti az állományt. Vonuláskor magas épületeknek és tornyoknak ütközhet; a növényvédő szerek is veszélyt jelenthetnek.

Mekkora hozzád képest?

Állat: 28 cmEmber: 170 cm

Közös méretarány. A rajz jellemző testformát szemléltet. Az ember magassága 170 cm.

Találkozási naptár

Mikor találkozhatsz vele?

Észak-Amerika

November · Nem jellemző az előfordulása

A faj ekkorra elhagyja észak-amerikai költőterületét.

Hol keresd? Sűrű aljnövényzetű erdők, bozótosok, vízparti ligetek és mangrovék.
Madárfelismerő

Melyik madárral tévesztheted össze?

Hasonlítsd össze a jellegzetes bélyegeket!

Sárgacsőrű esőkakukk

A kifejlett hím és tojó hasonló: alsó csőrkávája sárga, szeme körül sárga gyűrű látható, szárnyán pedig rozsdavörös folt van. A fiatal madár csőre körülbelül 60 napos koráig teljesen sötét lehet, de szárnyán akkor is megfigyelhető a rozsdavörös folt.

Feketecsőrű esőkakukk

Coccyzus erythropthalmus

A kifejlett feketecsőrű esőkakukk csőre teljesen fekete, szeme körüli gyűrűje vöröses, és hiányzik a sárgacsőrű esőkakukk feltűnő rozsdavörös szárnyfoltja.

Repülés közben a rozsdavörös szárnyfoltot, megpihenéskor a csőr színét figyeld.
Egy új élet története

Tojástól az első repülésig

Kövesd végig a fejlődés szakaszait!

9–11 nap, az első tojás lerakásától

Tojás és kotlás

A tojó már az első tojás után kotlani kezd; a hím és a tojó is részt vesz a kotlásban.

01 Egy érdekes részlet

Amikor megszaporodnak a hernyók

A sárgacsőrű esőkakukk étrendjében különösen fontosak a hernyók. A keleti Egyesült Államokban a sátorhernyók tömeges megjelenésekor egy madár akár száz hernyót is elfogyaszthat egy ültében.

Az ilyen bőséges táplálék rövid időre sok fióka felnevelését is lehetővé teheti. Egyes párok ilyenkor más madarak fészkébe is rakhatnak tojást, de a faj nem kizárólag másokkal nevelteti fel utódait.

02 Egy érdekes részlet

Szokatlanul gyors fészekalj

A sárgacsőrű esőkakukk fiókái nagyon gyorsan fejlődnek. A tojásokból 9–11 nap alatt kelnek ki, és a fiókák már egy héten belül elhagyhatják a fészket.

A fészek elhagyása nem jelenti azt, hogy már önállóak vagy jól repülnek. A repülés nagyjából háromhetes korban indul, és a fiatalokat ezután is etetik a szüleik.

03 Egy érdekes részlet

Éjszakai út a kontinensek között

A faj hosszú távú vonuló, és az út nagy részét éjszaka teszi meg. Egyes madarak a Karib-térségen keresztül, hosszú tengeri szakaszokon jutnak el dél-amerikai telelőhelyükre.

Az éjszakai repülés csökkentheti a nappali ragadozóknak való kitettséget, de saját veszélyei vannak: a magas épületeknek és tornyoknak ütközés vonuláskor végzetes lehet. A sűrű, megfelelő búvóhelyet adó erdők fogyása a költőterületen szintén kedvezőtlenül hat rá.

Amire sokan kíváncsiak

Kérdések és válaszok

Hol él a sárgacsőrű esőkakukk?

A faj Észak-Amerikában költ, elterjedésének északi része Kanada déli vidékeire is elér. Dél felé vonulva Közép-Amerikán és a Karib-térségen halad át, majd Dél-Amerikában telel, főként az Andoktól keletre. Élőhelyei közé a sűrű aljnövényzetű erdők, folyóparti ligetek és bozótosok tartoznak. Előfordulása nem azonos az európai kakukkéval.

Mivel táplálkozik a sárgacsőrű esőkakukk?

Főként nagyobb rovarokat fogyaszt, különösen hernyókat, de kabócákat, sáskákat, tücsköket, bogarakat és pókokat is zsákmányol. A rovarok tömeges megjelenésekor sok táplálékot találhat egy helyen. Nyáron és ősszel bogyókat is eszik, télen pedig nagyobb szerepet kapnak a gyümölcsök és a magvak. Alkalmanként békát vagy gyíkot is elfog.

Hogyan ismerhető fel a sárgacsőrű esőkakukk?

A sárgacsőrű esőkakukk karcsú, hosszú farkú madár, barnásszürke felsőtesttel és világos hassal. Kifejlett példányánál az alsó csőrkáva sárga, a szárnyon pedig rozsdás folt villan fel repülés közben. A farok alján nagy fehér foltok láthatók. Fiatal madár csőre még sötét lehet, ezért az azonosításnál a farok és a szárny mintázatát is érdemes figyelni.

A sárgacsőrű esőkakukk más madarak fészkébe rakja a tojásait?

Előfordul, hogy a sárgacsőrű esőkakukk más madár fészkébe rak tojást, akár fajtársa, feketecsőrű esőkakukk vagy más énekesmadár fészkébe is. Ez azonban nem az egyetlen szaporodási módja, és nem olyan rendszeres, mint az eurázsiai kakukk esetében. A párok általában saját fészket építenek, kotlanak, majd mindketten etetik a fiókákat.

Mennyi idő alatt kelnek ki és fejlődnek fel a fiókái?

A tojások 9–11 nap alatt kelnek ki, és mindkét szülő részt vesz a kotlásban. A fiókák a kelés után nagyjából 7–9 nappal már elhagyhatják a fészket, de ez nem jelenti azt, hogy önállóak vagy biztosan repülnek. Repülni körülbelül háromhetes korukban kezdenek, a szülők pedig a fészek elhagyása után is etetik őket.

Mikor lehet látni a sárgacsőrű esőkakukkot Észak-Amerikában?

A faj Észak-Amerikában költő madár, tavasszal érkezik vissza, és a költési időszak nagyjából késő tavasztól nyár végéig tart. Ősszel dél felé indul, ezért augusztusban és szeptemberben vonuló példányokkal is találkozhatunk. A pontos időzítés az adott helytől és az évi körülményektől függ. A sűrű lombok között rejtőzködik, így hangja sokszor hamarabb árulja el, mint a külseje.

Előfordul természetes körülmények között Magyarországon?

A sárgacsőrű esőkakukk amerikai faj: Észak-Amerikában költ, és a telet Dél-Amerikában tölti. Elterjedésének rendszeres útvonalai nem érintik Magyarországot. Európában rendkívül ritka kóborlóként is felbukkanhat, de az európai alkalmi megjelenésekből nem következik hazai rendszeres előfordulás. A magyarországi jelenlétet ezért nem szabad összekeverni az állatkerti vagy más fogságban tartott egyedekkel.

Mi veszélyezteti a sárgacsőrű esőkakukkot?

A faj számára gondot okoz a sűrű növényzetű erdők és vízparti ligetek eltűnése, illetve feldarabolódása. Hosszú, éjszakai vonulásakor magas épületeknek, tornyoknak és más építményeknek ütközhet. A növényvédő szerek szintén veszélyt jelenthetnek, mert károsíthatják a madarakat vagy csökkenthetik a zsákmányállataik számát. A veszélyek erőssége területenként eltérő.

Ez is érdekelhet

Fotó: Rhododendrites · Wikimedia Commons · CC BY-SA 4.0

Meddig érvényes a választásom?

A böngésződ legfeljebb 180 napig tárolja a választásodat. A láblécből bármikor módosíthatod.

Állatmagazin
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.