A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Kis termetű kárókatona
A kis kárókatona a nagy kárókatonánál jóval kisebb, karcsúbb testű madár. Hossza 45–55 centiméter, szárnyfesztávolsága 80–90 centiméter. Sötét tollazata zöldes fémfényű, nászruhában a fején és a nyakán apró világos pettyek jelennek meg.
Rejtett vizek vadásza
Leginkább sűrű nádasokban, mocsarakban, holtágakban és lassú folyóvizek mentén él. Táplálékát víz alá bukva szerzi meg; elsősorban kisebb halakat fog, de vízirovarokat, rákokat és piócákat is fogyaszt.
Telepes fészkelő
A faj gyakran más vízimadarak, például gémek telepei közelében költ. Fészkét nádasokban, vízben álló bokrokon vagy ártéri fákon építi, és rendszerint évente egyszer nevel fiókákat.
Részben vonuló madár
Az északi állományok rövidebb távokon vonulnak, míg a délebbre élő példányok sok helyen egész évben a költőterületen maradnak. Magyarországon tavasszal érkezik, ősszel távozik, de enyhe teleken egyes vizeink mellett át is telelhet.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Délkelet-Európától Közép-Ázsiáig
A kis kárókatona természetes elterjedése Délkelet-Európától a Kaukázuson és Nyugat-Ázsián át Közép-Ázsiáig húzódik. Az északi állományok részben vonulók, telelőterületük többnyire a költőterület délebbi részein található; a nyugat-európai és más távolabbi adatok között több alkalmi kóborlás is lehet, ezért ezeket a felsorolás nem tartalmazza.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Nappali
Hogyan él?
Telepesen költ; halászik egyedül és csoportban
Hogyan mozog?
Ügyesen bukik és úszik; erőteljesen repül
Mivel táplálkozik?
Apró halak, vízirovarok, rákok, piócák
Szaporodás és utódgondozás
Mindkét szülő kotlik és eteti a fiókákat
Mekkora hozzád képest?
Közös méretarány. A rajz jellemző testformát szemléltet. Az ember magassága 170 cm. Az adatlap testhosszadata: 45–55 cm. Az ábra a tartomány közepét mutatja.
Mikor találkozhatsz vele?
Magyarország
Január · Telelés
Télen főleg nagyobb tavakon, halastavakon és folyók mentén keresd; egyes példányok délebbre vonulnak.
Február · Telelés
Telelő vagy kora tavaszi mozgásban lévő csapatok jelenhetnek meg nádas vizeken és halastavakon.
Március · Átvonulás
Március közepétől érkeznek vissza a költőhelyekre; sekély, növényzettel benőtt vizeken bukdácsoló, kis termetű kárókatonákat figyelj.
Április · Költési időszak
A párok nádasokban, bokrokon vagy ártéri fákon készítik a fészket, gyakran más vízimadarak telepén.
Május · Költési időszak
A költés fő időszaka kezdődik; a telep közelében az ágakon vagy nádszálakon pihenő, sötét tollú madarakat keresd.
Június · Költési időszak
Kotlás és fiókanevelés zajlik; a szülők gyakran a víz alatt üldözik az apró halakat, majd a telepre repülnek vissza.
Július · Költési időszak
A nagyobb fiókák már elhagyhatják a fészket, de még a telep körül maradnak; a faj ilyenkor gyakran nagyobb csapatokban halászik.
Augusztus · Átvonulás
A kirepült fiatalokkal együtt nagyobb csapatok jelenhetnek meg a halastavakon és a mocsarak szélén.
Szeptember · Átvonulás
Ősszel a vízben álló bokrokon és fákon pihenő csapatokat, valamint bukás után szárítkozó madarakat figyelj.
Október · Átvonulás
Megkezdődik az elvonulás és a kóborlás; enyhe időben még rendszeresen látható hazai vizes élőhelyeken.
November · Telelés
A megmaradó állomány főleg jégmentes tavakon, folyókon és halastavakon telel.
December · Telelés
Téli megfigyeléséhez a nyílt vízfelületek és a nádasok közelében lévő éjszakázóhelyek a legjobbak.
Melyik madárral tévesztheted össze?
Hasonlítsd össze a jellegzetes bélyegeket!
Kis kárókatona
A kis kárókatona nagyjából feleakkora, karcsúbb testű, kisebb és kerekdedebb fejű, rövidebb csőrű faj. Az öreg hím nyáron sötétebb, fényesebb tollú és feltűnőbb barna fejű lehet; a tojó hasonló, de általában kevésbé élénk színezetű. A fiatal madár torka fehéres, mellénye és hasa barnásfehér, foltosan sötét.
Nagy kárókatona
Phalacrocorax carbo
A nagy kárókatona jóval nagyobb és zömökebb, feje szögletesebb, nyaka vastagabb, csőre erősebb. Öreg madarának csőrtöve körül sárgás csupasz bőr látszik, költési időben pedig fehér combfolt is megjelenhet. Fiatal példányán a világos has általában kiterjedtebb és tisztább.
Tojástól az első repülésig
Kövesd végig a fejlődés szakaszait!
Tojás és kotlás
A fészekalj általában 4–6 tojásból áll. Mindkét szülő kotlik, és a telepet felváltva őrzi.
Fészekben fejlődés
A fiókák fészeklakók, a szülők apró halakkal és más víziállatokkal etetik őket. A nagyobb fiókák már a fészek körüli ágakra is kimászhatnak.
Fészekelhagyás
A fiókák a repülőképesség teljes kialakulása előtt is elhagyhatják a fészket, különösen zavaráskor, és a telep közeli ágakon vagy a növényzetben húzódnak meg.
Repülés
A fiatalok fokozatosan tanulnak repülni és halászni. Kirepülés után még egy ideig a telep közelében maradnak, és a szülők etetik őket.
Miért költ más vízimadarak közelében?
A kis kárókatona gyakran vegyes vízimadár-telepekhez csatlakozik, ahol bakcsók, kis kócsagok, üstökösgémek és más fajok is fészkelnek. A társas környezet csökkentheti annak esélyét, hogy egy ragadozó észrevétlenül közelítse meg a fészket, miközben a sok madár együtt hamarabb észleli a veszélyt.
Ez a stratégia azonban nem jelent teljes biztonságot. A telep akkor használható sikeresen, ha a környező nádas vagy ártéri növényzet elegendő takarást, a közelben pedig megfelelő halban gazdag, sekély vizet biztosít.
A víz alatt dől el a vadászat sikere
A kis kárókatona zsákmányszerzéskor a víz alá bukik, majd a víz alatti növényzet és part menti takarás közelében kutat apró halak után. Mérete miatt főként kisebb zsákmányállatokat képes kezelni; a magyarországi források 5–10 centiméteres halakat említenek jellemző zsákmányként.
A merüléshez tömör tollazata és erős lába is hozzájárul, a zsákmányt pedig csőrével ragadja meg. A tiszta, sekély és növényzettel tagolt víz ezért egyszerre ad búvóhelyet és vadászterületet a fajnak.
Miért fontosak a nádasok?
A kis kárókatona számára a nádas nem pusztán fészkelőhely, hanem pihenő- és menedékterület is. A sűrű növényzetben a madár rejtve maradhat a parton és a víz felszínén, miközben a nádas szegélyén gyakran elegendő apró hal és más vízi zsákmány található.
A faj állománya ezért érzékenyen reagálhat a vizes élőhelyek átalakítására, a nádasok eltűnésére és a vízminőség romlására. A magyarországi állomány növekedése azt mutatja, hogy megfelelő élőhelyvédelem mellett új költőtelepek is kialakulhatnak.
Kérdések és válaszok
Mekkora a kis kárókatona?
Testhossza 45–55 centiméter, szárnyfesztávolsága 80–90 centiméter.
Miben különbözik a nagy kárókatonától?
Jóval kisebb és karcsúbb, tollazata gyakran zöldesebb fényű, csőre pedig rövidebb hatású.
Mit eszik a kis kárókatona?
Főként kisebb halakat, emellett vízirovarokat, apró rákokat és piócákat fogyaszt.
Hol költ?
Nádasokban, vízben álló bokrokon és ártéri fákon, gyakran vegyes vízimadár-telepeken.
Hány tojást rak?
Általában 4–6 tojást rak egy fészekaljba.
Mennyi ideig tart a kotlás?
A tojásokon 27–30 napig kotlik, felváltva a két szülő.
Vonuló madár-e?
Részben vonuló. Az északi állományok délebbre húzódhatnak, de sok példány a költőterület közelében marad.
Mikor látható Magyarországon?
Főként március és október között, enyhe teleken azonban át is telelhet.
Hangos madár a kis kárókatona?
Általában csendes, hangját ritkábban hallatja, mint a nagy kárókatona.
Védett Magyarországon?
Igen, Magyarországon fokozottan védett faj.
Ez is érdekelhet
Hasonló állatok
Olvasnivaló a témában
Állatkertek szerepe a fajvédelemben – valóban segíthetik a veszélyeztetett állatok túlélését?
Vadon élő állatok az egyre növekvő városokban – konfliktus vagy együttélés?
Erdőtüzek és vadállatok: hogyan segíthetünk az élőhelyüket elvesztő fajokon?
Állatmentés természeti katasztrófák után – kik segítenek az ott maradt állatokon?Hasonlítsd össze más állatokkal!
Fotó: Martin Mecnarowski (http://www.photomecan.eu/) · Wikimedia Commons · CC BY-SA 3.0



