A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Homokszínű madár a nyílt tájon
A Parlagi Pityer karcsú, hosszú lábú madár, testhossza körülbelül 16 centiméter. Tollazata felül homokbarna, alul világos, a kifejlett madár melle pedig többnyire alig csíkozott.
Világos szemöldöksávja és sötét kantárja segíthet a felismerésben. A fiatal madarak tollazata erősebben pettyezett és csíkozott, ezért könnyebben összetéveszthetők más pityerekkel.
A talajon keresi a táplálékát
A Parlagi Pityer száraz, nyílt területeken érzi jól magát: rövid füvű gyepeken, homokos földeken, szikeseken és parlagokon. A magas, sűrű növényzetet kerüli.
Legtöbbször a földön járva vagy futva szedi össze a rovarokat és más apró gerincteleneket. Növényi táplálékot csak kis mennyiségben fogyaszt.
Rejtett fészek a földön
A fészkét a talaj egy mélyedésébe építi, rendszerint fűcsomó vagy más növény takarásában. A fészek jól beleolvad a környezetébe, ezért a költő madarat sokszor előbb az éneke árulja el.
A tojó rendszerint 4-6 tojást rak, és többnyire egyedül kotlik. A hím közben őrzi a költőterületet, és táplálékot visz a párjának.
Vonuló pityer
A Parlagi Pityer Magyarországon tavaszi-nyári vendég, majd ősszel délre indul. A telet Észak-Afrikában tölti; a faj más állományai a Száhel-övezet és Dél-Ázsia felé vonulnak.
Hazánkban elsősorban síkvidéki, száraz nyílt területeken költ, de dombvidéken is felbukkanhat. Az élőhelyek megőrzése fontos, mert a gyep eltűnése vagy becserjésedése csökkentheti a számára alkalmas költőhelyeket.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Eurázsia mérsékelt öve; telelőterületei Afrikában és Dél-Ázsiában vannak.
Költőterülete Európa déli és középső részeitől Észak-Afrika és Közép-Ázsia mérsékelt övéig húzódik, kelet felé Mongóliáig és Nyugat-Kínáig. A nyugati állományok főként a Száhel-övezetben telelnek, a keletiek az Arab-félszigeten és Dél-Ázsiában; a felsorolt országok a rendszeres előfordulási térképet közelítik, nem pontos határokat jelölnek.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Nappal aktív; többnyire a talajon járva és futva keresi táplálékát.
Hogyan él?
A költési időszakban párban vagy családi csoportban él; vonuláskor kisebb csapatokba verődhet.
Hogyan mozog?
Vonuló madár; Eurázsiából észak-afrikai, illetve dél-ázsiai telelőterületekre húzódik.
Mivel táplálkozik?
Főként rovarokat és más apró gerincteleneket fogyaszt, kevés magot is felvesz.
Szaporodás és utódgondozás
A tojó kotlik és főként ő eteti a fiókákat; a hím őrzi a területet és eteti a tojót.
Ember közelében
Magyarországon védett. A nyílt, rövid füvű gyepek és parlagok megőrzése segíti a költését.
Mi veszélyezteti?
A nyílt gyepek eltűnése és átalakulása csökkenti a költőhelyeit. Az intenzív művelés és a területek becserjésedése is kedvezőtlen lehet.
Mekkora hozzád képest?
Közös méretarány. A rajz jellemző testformát szemléltet. Az ember magassága 170 cm.
Parlagi Pityer hangja
Ismerd meg a faj jellegzetes hangját!
Mikor találkozhatsz vele?
Magyarország
Január · Nem jellemző az előfordulása
Télen nem jellemző, hogy Magyarországon megfigyeld.
Február · Nem jellemző az előfordulása
Télen nem jellemző, hogy Magyarországon megfigyeld.
Március · Átvonulás
A hónap végén már megjelenhet; száraz, nyílt gyepeken keresd.
Április · Költési időszak
A visszaérkező madarak rövid füvű, nyílt területeken keresnek fészkelőhelyet.
Május · Költési időszak
Éneklő hímjét nászrepülés közben is észreveheted a nyílt gyepek fölött.
Június · Költési időszak
Költéskor a talaj közelében mozog; a fészke növény takarásában rejtőzik.
Július · Költési időszak
A fészekből kimerészkedő, még röpképtelen fiókákra is figyelj a gyepben.
Augusztus · Költési időszak
A hónap elején még fiókáit etető párt is láthatsz.
Szeptember · Átvonulás
Vonuláskor nyílt, rövid füvű területeken, akár magányosan is felbukkanhat.
Október · Átvonulás
Az elvonulás a hónap elejéig elhúzódhat; később már ritka.
November · Nem jellemző az előfordulása
A faj elvonul, télen főként Afrikában tartózkodik.
December · Nem jellemző az előfordulása
Télen nem jellemző, hogy Magyarországon megfigyeld.
Melyik madárral tévesztheted össze?
Hasonlítsd össze a jellegzetes bélyegeket!
Parlagi Pityer
A kifejlett parlagi pityer homokszínű, hasa többnyire alig csíkozott, lába világos. A két ivar tollazata hasonló; a fiatal madár hátán és mellén erősebb a mintázat.
Erdei pityer
Anthus trivialis
Az erdei pityer mellén és oldalán határozottabb, sötét csíkok látszanak, és általában sötétebb, mint a parlagi pityer.
Parlagi Pityer
A kifejlett parlagi pityer világos, homokszínű, alsóteste kevésbé csíkozott; lába világos. A fiatal példányok csíkozottabbak.
Réti pityer
Anthus pratensis
A réti pityer mellén és oldalán több, erősebb sötét csík van, háta pedig általában sötétebb és mintásabb.
Tojástól az első repülésig
Kövesd végig a fejlődés szakaszait!
Tojás és kotlás
A tojó kotlik a talajon, növények takarásában épült fészekben.
Fészekben fejlődés
A fiókák a szülők gondoskodására szorulnak; a tojó kezdetben melengeti őket, később mindkét szülő etetheti őket.
Fészekelhagyás
A fiókák még a teljes röpképességük elérése előtt kimásznak a fészekből, és annak közelében maradnak.
Kirepülés
A fészek elhagyása után még időre van szükségük, mire röpképessé válnak; közben a közelben maradnak, és a szülők gondoskodnak róluk.
A fészekből még röpképesség előtt kimászik
A Parlagi Pityer fiókái gyakran már azelőtt elhagyják a fészket, hogy jól tudnának repülni. Ilyenkor nem távolodnak messzire, hanem a közeli növényzetben rejtőznek el. Ezért a fészek körül nem feltétlenül látni őket akkor sem, ha a szülők még etetik a fiókákat.
A fészekelhagyás tehát nem azonos az önállósodással. A fiatalok még a szüleik gondoskodására szorulnak, és nagyjából háromhetes korukra válnak önállóvá. Ha ilyen fiókát találsz, ne vidd el: a közelben lévő felnőtt madarak valószínűleg továbbra is gondozzák.
A homokszínű tollazat a nyílt tájon segít
A kifejlett madár visszafogott homokbarna színe jól illik a száraz gyephez és a csupaszabb talajfoltokhoz. A hát és a fejtető csak gyengén csíkozott, az alsótest többnyire világos, így a madár a talajon könnyen beleolvad a környezetébe.
A fiatalok mintázata feltűnőbb: a hátuk jobban csíkozott, a mellükön pedig sötét pettyek láthatók. Ez az eltérés a terepi felismerésben is hasznos, de a fiatal példányokat más pityerekkel könnyebb összetéveszteni. Érdemes a testmintázat mellett a világos lábat és a sötét kantárt is megfigyelni.
A hím éneke a költőterületet jelzi
A hím már a költőterületre érkezés után énekelni kezd. Hangja nyílt tájon messzire elhallatszik, és repülés közben is énekelhet: felrepül, majd hullámos röptű nászrepüléssel tér vissza a föld vagy egy alacsony kiemelkedés közelébe.
Az ének és a revír őrzése a pár költési feladataihoz kapcsolódik. Miközben a tojó a fészekkel és a kotlással foglalkozik, a hím a területet védi, és táplálékot hord neki. A hívóhang gyakran akkor is elárulja a jelenlétét, amikor a rejtőszínű madarat nehéz észrevenni.
Képgaléria




Kérdések és válaszok
Hol találkozhatsz Parlagi Pityerrel Magyarországon?
Magyarországon elsősorban az Alföld nyílt, száraz területein költ, de dombvidéki élőhelyeken is felbukkanhat. Rövid füvű gyepeken, szikes pusztákon, homokos területeken és parlagokon érdemes keresni. A magas, sűrű növényzetet kerüli, ezért a nyílt táj és a talajközeli mozgás megfigyelése segíthet. Nálunk ritka költőfaj, így észlelése nem mindennapos.
Mikor érkezik és mikor vonul el a Parlagi Pityer?
A Parlagi Pityer vonuló madár. Magyarországra tavasszal, általában áprilisban érkezik, és a költési időszak után ősszel indul délre. A hazai madarak a telet Észak-Afrikában töltik, míg más állományok a Száhel-övezet vagy Dél-Ázsia felé vonulnak. Ősszel a vonuló példányok rövid ideig átvonulóként is megfigyelhetők.
Hogyan ismerhető fel a Parlagi Pityer?
Karcsú, hosszú lábú pityer, felül homokbarna, alul világos tollazattal. A kifejlett madár melle többnyire alig csíkozott, világos szemöldöksávja és sötét kantárja jellegzetes. A lába hússzínű vagy világosbarna, a szélső farktollai világosak. A fiatal madarak hátán erősebb csíkozás, mellükön sötét pettyezés látható, ezért rájuk különösen figyelj.
Mivel táplálkozik a Parlagi Pityer?
Főként rovarokat és más apró gerincteleneket fogyaszt. Táplálékát többnyire a talajon járva vagy futva szerzi meg; zsákmányai közé tartoznak például a sáskák, hernyók, bogarak és pókok. Növényi táplálékot is felvesz, de csak kis mennyiségben. A rovarokban gazdag, nyílt gyepek ezért a táplálkozásához és a költéséhez egyaránt fontosak.
Hol és hogyan építi a fészkét?
A fészek a talajon, egy sekély mélyedésben készül, rendszerint fűcsomó vagy más növény takarásában. A tojó többnyire maga építi, száraz fűből és növényi részekből. A fészek színe és rejtett elhelyezkedése miatt nehéz észrevenni. Költési területén ne taposd le a növényzetet, és ha fiókát látsz a fűben, ne bolygasd a környéket.
Hány tojást rak, és mennyi ideig tart a kotlás?
A Parlagi Pityer fészekalja rendszerint 4-6 tojásból áll. A tojásokat többnyire a tojó melengeti, a kotlás körülbelül 13-14 napig tart. Ezalatt a hím őrzi a revírt és táplálékot hord a párjának. A költés idején a talajon lévő fészek különösen sérülékeny, ezért a költőhelyen a zavarás és a taposás is kerülendő.
A fiókák azonnal tudnak repülni, amikor elhagyják a fészket?
Nem. A fiatal Parlagi Pityerek gyakran még teljes röpképességük előtt kimásznak a fészekből, majd a közelben rejtőznek el. Ilyenkor a szüleik továbbra is etetik és védik őket. A fészekből kikerült fióka tehát nem feltétlenül árva vagy bajba jutott. Ha biztonságos helyen van, hagyd békén, és ne vidd el a környékről.
Mi veszélyezteti a Parlagi Pityer magyarországi állományát?
A fajnak nyílt, alacsony növényzetű költőhelyekre van szüksége. Az ilyen gyepek eltűnése vagy átalakulása, az intenzív mezőgazdasági művelés és a területek becserjésedése csökkentheti a számára alkalmas élőhelyeket. A fészek a talajon van, ezért a költés idején a területet érő zavarás is kockázatot jelenthet. A megfelelő gyepek megőrzése segítheti az állomány fennmaradását.
Ez is érdekelhet
Hasonló állatok
Olvasnivaló a témában
Állatkertek szerepe a fajvédelemben – valóban segíthetik a veszélyeztetett állatok túlélését?
Vadon élő állatok az egyre növekvő városokban – konfliktus vagy együttélés?
Erdőtüzek és vadállatok: hogyan segíthetünk az élőhelyüket elvesztő fajokon?
Állatmentés természeti katasztrófák után – kik segítenek az ott maradt állatokon?Hasonlítsd össze más állatokkal!
Fotó: AnthusCampestris.jpg: Lip Kee derivative work: Bogbumper (talk) · Wikimedia Commons · CC BY-SA 2.0





