A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Magashegyi életmód
A havasi pityer Európa és Ázsia magashegységeinek nyílt, köves gyepjein költ. A fák fölötti vagy ritkás törpefenyvesekkel tarkított területeket kedveli, ahol a talajon könnyen mozoghat.
Magyarországon nem fészkel, hanem főként vonuláskor és télen jelenik meg. Vizes élőhelyeken, folyópartokon, szikes tavaknál és nedves mezőkön lehet rá számítani.
Tollazat és felismerés
Karcsú, hosszú lábú pityer, amelynek háta szürkésbarna, alsóteste világosabb. Sötét lába és viszonylag világos szemöldöksávja segíthet elkülöníteni a hasonló fajoktól.
Tollazata évszakonként változik, ezért a kopott vagy fiatal madarak felismeréséhez az élőhelyet, a mozgást és a hangot is érdemes figyelni.
Táplálkozás a talajon
A havasi pityer többnyire gyalogosan keresi táplálékát. Rovarokat, pókokat, csigákat és gyűrűs férgeket szedeget a kövek közül, a gyep aljáról vagy a nedves talajról.
Jellegzetesen futva és meg-megállva halad, majd gyors mozdulattal csap le a kiszemelt zsákmányra. Röpte erős, de a táplálkozásban a gyaloglásé a főszerep.
Vonulás és hazai előfordulás
A magashegységi költőhelyek télen zordak és táplálékszegények, ezért a madarak alacsonyabb területekre húzódnak. A faj egy része rövid távon vonul, és a telet gyakran vizes síkságokon tölti.
Magyarországon tavasszal és ősszel bukkan fel nagyobb számban, egyes példányai pedig enyhe teleken is nálunk maradhatnak.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Európa és Ázsia magashegységei; télen délebbre húzódik
A havasi pityer Európa és Ázsia magashegységeiben költ, elterjedése kelet felé Közép-Ázsiáig és Kínáig húzódik. Télen a költőterületeknél alacsonyabban fekvő vidékekre, Dél-Európába, Észak-Afrikába, a Közel-Keletre és Dél-Ázsiába vonul; Magyarország rendszeres nem költő előfordulási terület.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Nappal aktív, ideje nagy részét a talajon járva vagy futva tölti.
Hogyan él?
Költéskor területtartó, vonuláskor és teleléskor kisebb csapatokban is mozog.
Hogyan mozog?
Erősen vonuló faj; télen a magasabb költőhelyekről alacsonyabb területekre húzódik.
Mivel táplálkozik?
Főként rovarokat, pókokat, csigákat és férgeket keres a talajon.
Szaporodás és utódgondozás
A tojó kotlik, a fiókák etetésében mindkét szülő részt vesz.
Ember közelében
Magyarországon főleg vonuláskor és télen figyelhető meg vizes, nyílt élőhelyeken.
Mi veszélyezteti?
A faj egészében nem fenyegetett, de helyi állományait az élőhelyek átalakulása és a magashegyi klímaváltozás érintheti. A vizes telelőhelyek romlása szintén kedvezőtlen.
Mekkora hozzád képest?
Közös méretarány. A rajz jellemző testformát szemléltet. Az ember magassága 170 cm.
Havasi pityer hangja
Ismerd meg a faj jellegzetes hangját!
Mikor találkozhatsz vele?
Magyarország
Január · Telelés
Vizes élőhelyeken, folyó- és csatornapartokon, valamint rövid füvű síkvidéki területeken keresd a talajon táplálkozó madarakat.
Február · Telelés
Enyhe időben még telelő példányokkal találkozhatsz, főként nyílt, nedves területeken és szikes tavak környékén.
Március · Átvonulás
A tavaszi vonulás idején a vizes élőhelyek rövid füvű szegélyein és a lecsapolt halastavaknál érdemes figyelni.
Április · Átvonulás
Átvonuló példányai gyakran egyedül vagy kisebb csapatban mozognak a talajon, és rovarokat keresnek.
Május · Nem jellemző az előfordulása
Magyarországon nem költ, ezért ebben az időszakban csak kivételesen fordulhat elő.
Június · Nem jellemző az előfordulása
A költőterülete a közép- és dél-európai magashegységekben van, hazánkban nyáron rendszerint nincs jelen.
Július · Nem jellemző az előfordulása
Magyarországon nyáron nem jellemző; a fajt ilyenkor főként alpesi gyepeken és köves hegyoldalakon lehet keresni.
Augusztus · Nem jellemző az előfordulása
A hazai megfigyelés ebben a hónapban rendkívüli, mert a faj nálunk nem költ és rendszerint csak később jelenik meg vonulóként.
Szeptember · Átvonulás
Az őszi vonulás kezdetén vizes réteken, szikes tavaknál és folyópartokon bukkanhat fel.
Október · Átvonulás
A vonuló havasi pityerek nyílt, alacsony növényzetű területeken, gyakran a talajon táplálkozva figyelhetők meg.
November · Telelés
Az átvonulás után egyes példányok áttelelnek; keresd őket vizes élőhelyeken és rövid füvű legelőkön.
December · Telelés
Telelő példányai főként a talajon mozognak, és a nedves, nyílt területeken keresnek apró gerincteleneket.
Melyik madárral tévesztheted össze?
Hasonlítsd össze a jellegzetes bélyegeket!
Havasi pityer
A havasi pityer nagyobb és zömökebb. Kifejlett nyári tollazatban a feje és háta szürkés, alsóteste világos, a mellén általában kevésbé erős a csíkozás; a fiatal és téli tollazat barnább és csíkosabb lehet. Hím és tojó tollazata hasonló, a hím nyáron kontrasztosabb lehet.
Réti pityer
Anthus pratensis
A réti pityer kisebb, karcsúbb, felül olívbarna, alul sárgásabb árnyalatú. Mellén és oldalán rendszerint erősebb, sűrűbb csíkozás látszik, és a háta is melegebb barna.
Havasi pityer
A havasi pityer főként magashegységi költőfaj, télen pedig belső vizeknél és más nyílt, nedves területeken jelenik meg. Tollazata általában világosabb, a hasa fehérebb, a háta szürkésbarna, lába sötét.
Parti pityer
Anthus petrosus
A parti pityer sziklás tengerpartok madara. Tollazata többnyire sötétebb, palaszürkés vagy barnásszürke, alsóteste is kevésbé tiszta fehér, és a tengerparti élőhely erős támpont.
Tojástól az első repülésig
Kövesd végig a fejlődés szakaszait!
Tojás és kotlás
A fészek sziklaüregben, kövek takarásában vagy füves talajmélyedésben van. A fészekalj általában 4-6 tojásból áll, és a tojásokon csak a tojó ül.
Fészekben fejlődés
A fiókák félfészekhagyók. Mindkét szülő eteti őket, a tojó eleinte gyakrabban melegíti a még kevéssé tollas fiókákat.
Fészekelhagyás
A fészekelhagyás nem jelenti azt, hogy már teljesen röpképesek. A fiókák a fészek körül, rejtett helyeken mozognak tovább, miközben a szülők etetik őket.
Repülés és önállósodás
A fiatalok fokozatosan válnak röpképessé és önállóvá. Ezután a havasi pityerek gyakran csapatokba verődnek, majd elhagyják a magashegységi költőhelyeket.
Miért költ a fahatár fölött?
A havasi pityer olyan nyílt hegyoldalakon talál megfelelő táplálékot, ahol kevés a magas növényzet, és a kövek között könnyen hozzáfér a talajlakó gerinctelenekhez. A ritka növényzet a fészek környékének átláthatóságát is növeli.
A magashegyi nyár rövid, ezért a faj gyorsan neveli fel a fiókáit, és rendszerint két fészekaljat is megpróbál felnevelni. Ősszel a madarak a hideg és a hó elől alacsonyabb régiókba húzódnak.
A fióka már a repülés előtt elhagyhatja a fészket
A havasi pityer fiókái körülbelül tizenöt nap után hagyják el a talajon rejtőző fészket. Ez nem jelenti azt, hogy már teljesen önállóak vagy tökéletesen repülnek.
A fiatal madarak a fészek közelében szétszóródva rejtőznek, miközben mindkét szülő tovább eteti őket. Ez a stratégia csökkentheti annak esélyét, hogy egy ragadozó egyetlen helyen találja meg az egész fészekaljat.
A korábbi fajhatárok nyomában
A sötét lábú pityereket korábban részben egyetlen, széles körben értelmezett fajcsoportba sorolták. A tengerparti és a magashegységi formák élőhelye, megjelenése és életmódja azonban jelentősen eltér.
A mai rendszerezésben a havasi pityer külön fajként szerepel, míg a tengerparti formák a parti pityerhez tartoznak. Ezért az élőhely és a földrajzi hely a terepi azonosításban legalább olyan fontos, mint egyetlen tollazati bélyeg.
Kérdések és válaszok
Hol találkozhatsz havasi pityerrel Magyarországon?
Magyarországon a havasi pityer nem költő faj, hanem főként tavasszal és ősszel átvonuló, kisebb számban pedig telelő vendég. Vizes élőhelyeken, szikes tavaknál, folyó- és csatornapartokon, nedves legelőkön, sőt nyílt szántókon is felbukkanhat. Leginkább ott keresd, ahol alacsony a növényzet, és a madár akadálytalanul tud a talajon futni.
Mikor érdemes keresni a havasi pityert?
A legjobb időszak a tavaszi és az őszi vonulás. Magyarországon főleg márciusban és áprilisban, majd augusztus végétől novemberig találkozhatsz vele. Egyes példányok enyhe teleken decemberben, januárban vagy februárban is jelen vannak. A költési időszakban, késő tavasszal és nyáron általában hiányzik, mert magashegységi költőterületein tartózkodik.
Mivel táplálkozik a havasi pityer?
A havasi pityer elsősorban a talaj felszínén keres táplálékot. Rovarokat, pókokat, csigákat és gyűrűs férgeket fogyaszt, amelyeket a kövek közül, a gyep aljáról vagy a nedves talajról szedeget fel. Többnyire gyalogolva és futva vadászik, nem hosszasan repülő rovarokra specializálódott. A sekély vízpartok és a rövid füvű területek különösen kedveznek neki.
Hogyan különböztesd meg a réti pityertől?
A havasi pityer és a réti pityer hasonló méretű, ezért nem mindig könnyű őket elkülöníteni. A havasi pityer összhatása gyakran szürkésebb, lába sötét, és világosabb szemöldöksáv látható rajta. A réti pityer általában barnább és erősebben csíkozott, lába többnyire világosabb rózsás vagy hússzínű. Bizonytalan esetben az élőhely és a hang is fontos támpont.
Költ-e a havasi pityer Magyarországon?
Nem. A magyarországi adatok szerint a havasi pityer nálunk nem költ, hanem tavaszi és őszi átvonulóként, illetve időnként telelő madárként jelenik meg. Fészkelőterületei Közép- és Dél-Európa, valamint Ázsia magashegységeiben találhatók. A költési időszakban nyílt, köves hegyoldalakon és a fahatár fölötti gyepeken él, ahol talajmélyedésbe vagy kövek takarásába rejti fészkét.
Milyen a havasi pityer fészke és fészekalja?
A fészket többnyire a tojó készíti egy talajmélyedésben, sziklaüregben vagy kövek takarásában. Gyökérdarabokból és fűszálakból épül, belsejét gyakran mohával béleli. Egy fészekaljban rendszerint 4-6 tojás van, amelyeken főként a tojó kotlik. A kotlás körülbelül 15 napig tart, a fiókák pedig hasonló idő után hagyják el a fészket, de még ekkor is szülői gondozásra szorulnak.
Meddig élhet egy havasi pityer?
A faj átlagos vadon élő élettartamáról nincs jól használható, általános érték, de dokumentáltak már körülbelül 8,8 éves példányt. Ez megfigyelt maximum, nem tipikus életkor. A madarak túlélését a költési területek időjárása, a vonulás veszélyei, a táplálék mennyisége és a telelőhelyek állapota is befolyásolja. Fogságban élő példányokra a felhasznált fajadatok nem közölnek külön élettartamot.
Veszélyeztetett faj a havasi pityer?
Globális szinten a havasi pityer nem fenyegetett faj, de ez nem jelenti azt, hogy minden állománya változatlan helyzetben van. A magashegységi élőhelyek melegedése és átalakulása módosíthatja a megfelelő költőterületek kiterjedését. A vonulás és a telelés idején a vizes élőhelyek megszűnése, kiszáradása vagy zavarása szintén ronthatja a faj lehetőségeit. Helyi hatásai ezért fontosak lehetnek.
Ez is érdekelhet
Hasonló állatok
Olvasnivaló a témában
Állatkertek szerepe a fajvédelemben – valóban segíthetik a veszélyeztetett állatok túlélését?
Vadon élő állatok az egyre növekvő városokban – konfliktus vagy együttélés?
Erdőtüzek és vadállatok: hogyan segíthetünk az élőhelyüket elvesztő fajokon?
Állatmentés természeti katasztrófák után – kik segítenek az ott maradt állatokon?Hasonlítsd össze más állatokkal!
Fotó: (c) Gergely Nigg, some rights reserved (CC BY) · iNaturalist · CC BY 4.0





