A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
A nyílt tájak kékmadara
A vörösbegyű kékmadár Észak-Amerika keleti részén gyakori, ahol ligetes, nyílt területeken, legelőkön és erdőszéleken él. Olyan helyeket kedvel, ahol vannak ülőhelyet adó fák vagy kerítések, a talaj pedig könnyen belátható.
Kétféle tollazat
A kifejlett hím élénk kék hátú és szárnyú, torka és melle rozsdavörös, hasa világos. A tojó szürkésbarna, de szárnya és farka kékes, alsótestén pedig halvány rozsdás árnyalat látható. A fiatalok szürkék és pettyes mellűek.
Ülőhelyről vadászik
Gyakran kerítésoszlopról, ágról vagy vezetékről lesi a fűben mozgó rovarokat, majd lecsap rájuk. Főként rovarokat és más apró gerincteleneket fogyaszt, hidegebb időben pedig bogyókkal és gyümölcsökkel egészíti ki az étrendjét.
Odúban neveli fiókáit
Természetes üregekben, harkályok régi odúiban és mesterséges fészekodúkban is költ. A tojó építi a fészket és kotlik, de a hím is részt vesz a fiókák etetésében. Egyes párok egy évben több fészekaljat is felnevelhetnek.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Kanada déli részétől az Egyesült Államokon át Közép-Amerika északi részéig.
Természetes elterjedése Kanada déli részétől az Egyesült Államok nagy részén át Mexikóig és Közép-Amerika északi részéig terjed; Bermudán is rendszeres előforduló. Az északi állományok költési területe Kanadában és az Egyesült Államokban van, telelőterületük délebbre, az Egyesült Államok délkeleti részén és Mexikóban található. A déli állományok részben egész évben helyben maradnak; a felsorolás a rendszeres természetes előfordulást mutatja, az alkalmi kóborlást nem.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Nappal aktív; gyakran kerítésről vagy ágról figyeli a talajon mozgó zsákmányt.
Hogyan él?
Költéskor területet véd, a költési időszakon kívül kisebb-nagyobb csapatokba verődhet.
Hogyan mozog?
Az északi állományok vonulnak, a déli madarak sokszor egész évben helyben maradnak.
Mivel táplálkozik?
Főként rovarokat és más apró gerincteleneket, ősszel és télen sok gyümölcsöt eszik.
Szaporodás és utódgondozás
A tojó kotlik; a hím és a tojó is eteti a fiókákat, majd a kirepült fiatalokat.
Ember közelében
Fészekodúkat is elfoglal, ezért gyakran megtelepszik legelők, kertek és parkok közelében.
Mi veszélyezteti?
A fészkelőüregekért versenyezhet a házi verébbel és a seregéllyel. A megfelelő fészkelőhelyek eltűnése szűkítheti a lehetőségeit.
Mekkora hozzád képest?
Közös méretarány. A rajz jellemző testformát szemléltet. Az ember magassága 170 cm.
Mikor találkozhatsz vele?
Az Egyesült Államok délkeleti része, ahol a vörösbegyű kékmadár többnyire egész évben jelen van.
Január · Jelen van
Télen bogyós bokrokon vagy nyílt területek fölötti leshelyeken keresd.
Február · Jelen van
Figyeld a kerítéseken és ágakon üldögélő madarakat; a költőhelyül szolgáló odúk körül is megjelenhetnek.
Március · Költési időszak
A költési időszak kezdetén a párok odúkat keresnek és védenek.
Április · Költési időszak
A párok fészekodúk körül mozognak; a tojó tojásrakásra készül.
Május · Költési időszak
A madarak rovarokkal etethetik az odúban fejlődő fiókákat.
Június · Költési időszak
A kirepült fiatalokat a szülők még etetik; újabb költés is kezdődhet.
Július · Költési időszak
Nyílt terepen leshelyről vadászó felnőtteket és fiatalokat is megfigyelhetsz.
Augusztus · Költési időszak
A késői költések fiókái még az odúban lehetnek, vagy már kirepülhettek.
Szeptember · Jelen van
A költés után kisebb csapatokba verődhetnek, és bogyókat is fogyasztanak.
Október · Jelen van
Fás legelőkön és kertekben gyümölcsöt, bogyót kereső madarakat figyelj.
November · Jelen van
A nyílt területek szélén, kerítéseken üldögélő kisebb csapatokra érdemes figyelni.
December · Jelen van
Télen gyakran bogyós bokrok közelében vagy nyílt területek fölötti leshelyen látható.
Melyik madárral tévesztheted össze?
Hasonlítsd össze a jellegzetes bélyegeket!
Vörösbegyű kékmadár
A vörösbegyű kékmadár kifejlett hímének háta és feje élénk kék, torka és melle rozsdavörös, hasa fehér. A tojó tompább, szürkéskék, rozsdás mellű; a fiatal madár melle pettyes.
Hegyi kékmadár
Sialia currucoides
A hegyi kékmadár kifejlett hímje világoskék, és nincs rozsdavörös színe. A tojó szürkés, halványkék árnyalatokkal, a fiatal madár melle pedig pettyes.
Tojástól az első repülésig
Kövesd végig a fejlődés szakaszait!
Tojás és kotlás
A fészekalj általában 3-5 tojásból áll. Főként a tojó kotlik.
Fészekben fejlődés
A fiókák az odúban fejlődnek; mindkét szülő eteti őket.
Fészekelhagyás
A kirepülés után kezdetben ügyetlenül repülnek, és a közeli növényzetben rejtőznek.
Repülés és önállósodás
A fiatalok repülése és táplálékkeresése fokozatosan javul, közben a szülők még etetik őket.
A kék toll nem festék
A hím kék tollazatának színét nem kék festékanyag adja. A toll apró szerkezete úgy veri vissza és szórja a fényt, hogy a szemünk kéknek látja.
Ezért a tollazat árnyalata a megvilágítástól és a nézési szögtől is függhet. A rozsdavörös torok és mell ezzel szemben pigmenteknek köszönheti a színét, így a kétféle tollazati szín eltérő módon alakul ki.
A fészekodú körüli bemutató
A hím már az udvarláskor megmutatja a kiszemelt üreget: anyagot hord a nyíláshoz, ki-be jár, majd a közelben szárnyát lengeti. Ez a bemutató a fészekhelyre irányítja a tojó figyelmét.
A tényleges fészeképítést azonban a tojó végzi. Mivel a megfelelő üregekért más madarakkal is versengeni kell, a hely kiválasztása és védelme fontos része a költésnek.
A vonulást az időjárás és a táplálék is alakítja
Az északi állományok rendszerint délre húzódnak, amikor közeledik a tél, de a faj nem mindenhol vonul. A déli területeken sok madár egész évben a költőhelye közelében marad.
A mozgásuk nem feltétlenül egyenes útvonalú, mert útközben táplálékban gazdag helyeken időzhetnek. Télen a bogyók és más gyümölcsök fontos táplálékot jelentenek, ezért a madarak ott gyűlhetnek össze, ahol ezek hozzáférhetők.
Képgaléria




Kérdések és válaszok
Hol él a vörösbegyű kékmadár?
Észak-Amerikában, Kanadától az Egyesült Államokon át Mexikóig és Közép-Amerika északi részéig fordul elő. Nyílt, elszórtan fákkal tarkított tájakat kedvel, például legelőket, erdőszéleket, parkokat és gyümölcsösöket. Bermuda szigetén is él. Magyarországon vadon nem honos, ezért hazai megfigyelése nem jelent természetes állományt.
Mivel táplálkozik?
Az év nagy részében rovarokat, pókokat és más apró gerincteleneket fog. Gyakran egy kiemelkedő pontról figyel, majd a talajra repül a zsákmányért. Ősszel és télen több gyümölcsöt, bogyót fogyaszt, például vadon termő növények termését. Ritkán kisebb gerinceseket is zsákmányolhat, de ezek nem alkotják a szokásos étrendjét.
Hogyan lehet megkülönböztetni a hímet és a tojót?
A kifejlett hím élénk kék a hátán, a szárnyán és a farkán, a torka és a melle pedig rozsdavörös. A tojó kevésbé feltűnő: felsőteste szürkésbarna, szárnya és farka kékes, alsótestén halvány rozsdás árnyalat látható. A fiatal madarak szürkék, mellük pettyes, ezért a színük alapján nem mindig könnyű megállapítani a korukat.
Vonuló madár-e?
Részben vonuló faj. Az északi területeken költő állományok jellemzően délre húzódnak a tél közeledtével, és az Egyesült Államok délkeleti részén vagy Mexikóban telelnek. A délebbi állományok sokszor egész évben helyben maradnak, mások csak rövid távolságra mozdulnak el. Emiatt ugyanazon a vidéken télen helyi madarak és északról érkezett példányok is megjelenhetnek.
Hol és hogyan fészkel?
Üregekben költ: használhat természetes odút, harkályvájta üreget vagy ember által kihelyezett fészekodút. A hím kiválasztott helyekkel és udvarló viselkedéssel hívja oda a tojót, a fészket viszont a tojó építi. A tojások száma rendszerint három és öt közötti, de a fészekalj mérete és az évi költések száma területenként változhat.
Mennyi ideig tart a kotlás, és mikor repülnek ki a fiókák?
A kotlás általában körülbelül 12-16 napig tart, és főként a tojó végzi. A fiókák csupaszon, csukott szemmel kelnek ki, majd mindkét szülő eteti őket. Többnyire 15-20 napos korukban hagyják el a fészket. Ez még nem jelenti azt, hogy önállóak: a kirepülés után is a szülők közelében maradhatnak, és tovább kapnak táplálékot.
Milyen veszélyek fenyegetik?
A fészkelőüregekért versenghet a házi verébbel és a seregéllyel, amelyek elfoglalhatják a számára alkalmas helyeket. A nyílt, fákkal tarkított élőhelyek átalakulása szintén csökkentheti a fészkelő- és táplálkozóhelyeket. Az állomány azonban nem mindenhol fogyatkozik: a fészekodúk kihelyezése több helyen segítette a faj visszatérését, ezért a veszélyeket helyi viszonyok szerint kell értelmezni.
Mekkora a vörösbegyű kékmadár, és meddig él?
Testhossza nagyjából 16-21 centiméter, tömege többnyire 28-32 gramm. A hím feltűnőbb, de a két ivar mérete hasonló. A vadon élő példányok közül a leghosszabb dokumentált életű madár körülbelül 10 év és 6 hónapos kort ért meg. Ez rekord, nem átlagos élettartam: sok egyed jóval fiatalabban elpusztul.
Ez is érdekelhet
Hasonlítsd össze más állatokkal!
Fotó: Sandysphotos2009 · Wikimedia Commons · CC BY 2.0




