Közelebb az állatvilághoz · Ismerd meg, értsd meg, óvd meg!
Fedezd fel az állatvilágot

Melyik állatra vagy kíváncsi?

Keress magyar vagy tudományos névre, állatcsoportra vagy egy érdekes témára.

Ismerd meg a fajt

Vörösbegyű kékmadár

Sialia sialis

A vörösbegyű kékmadár Észak-Amerika nyílt, fás vidékeinek feltűnő rigóféle madara. A hím kék felsőteste és rozsdavörös torka, melle messziről is jól felismerhető, de a tojó visszafogottabb színű.

Vörösbegyű kékmadár (Sialia sialis)
Vörösbegyű kékmadár · Sialia sialis

A faj legfontosabb adatai

Tudományos névSialia sialis
TesthosszJellemzően 16-21 cm; átlagosan körülbelül 18 cm.
Farok / egyéb méretKörülbelül 7-7,6 cm.
TesttömegJellemzően 28-32 g.
ÉlettartamA legidősebb ismert vadon élő példány 10 év és 6 hónap körüli kort ért meg.
ElterjedésKanada déli részétől az Egyesült Államokon át Közép-Amerika északi részéig.
ÉlőhelyNyílt, fás területek, legelők, erdőszélek, kertek és gyümölcsösök.
TáplálkozásRovarok, pókok és más gerinctelenek; ősszel és télen gyümölcsök, bogyók.
Aktív időszakNappali; gyakran leshelyről figyeli a talajon mozgó zsákmányt.
Társas életKöltéskor területvédő; az év más részében csapatokba gyűlhet.
Szaporodási időAz északi állományok vonulnak, délen sok egyed egész évben helyben marad.
Költési / kelési időA tojásokon a tojó körülbelül 12-16 napig kotlik
Utódok számaFészekaljanként rendszerint 3-5 tojás; évente több költése is lehet.
UtódgondozásA tojó kotlik, mindkét szülő eteti a fiókákat és a kirepült fiatalokat.
PihenőhelyTermészetes odúkban, harkályvájta üregekben és mesterséges fészekodúkban költ.
ÉrzékelésJó látással veszi észre a talajon mozgó apró zsákmányt.
HangadásRövid, dallamos, kissé hullámzó hívóhangokat hallat.
MozgásAlacsonyan, gyors és szabálytalan szárnycsapásokkal repül; egyes állományai vonulnak.
Ökológiai szerepA rovarok mellett bogyókat is fogyaszt; odúkért más üreglakó madarakkal verseng.
Magyarországi jelenlétMagyarországon természetes körülmények között nem fordul elő.

Rendszertani besorolás

Egy kicsit közelebbről

Ismerd meg közelebbről!

A nyílt tájak kékmadara

A vörösbegyű kékmadár Észak-Amerika keleti részén gyakori, ahol ligetes, nyílt területeken, legelőkön és erdőszéleken él. Olyan helyeket kedvel, ahol vannak ülőhelyet adó fák vagy kerítések, a talaj pedig könnyen belátható.

Kétféle tollazat

A kifejlett hím élénk kék hátú és szárnyú, torka és melle rozsdavörös, hasa világos. A tojó szürkésbarna, de szárnya és farka kékes, alsótestén pedig halvány rozsdás árnyalat látható. A fiatalok szürkék és pettyes mellűek.

Ülőhelyről vadászik

Gyakran kerítésoszlopról, ágról vagy vezetékről lesi a fűben mozgó rovarokat, majd lecsap rájuk. Főként rovarokat és más apró gerincteleneket fogyaszt, hidegebb időben pedig bogyókkal és gyümölcsökkel egészíti ki az étrendjét.

Odúban neveli fiókáit

Természetes üregekben, harkályok régi odúiban és mesterséges fészekodúkban is költ. A tojó építi a fészket és kotlik, de a hím is részt vesz a fiókák etetésében. Egyes párok egy évben több fészekaljat is felnevelhetnek.

Elterjedés

Fidzsi-szigetekTanzániaNyugat-SzaharaKanadaAmerikai Egyesült ÁllamokKazahsztánÜzbegisztánPápua Új-GuineaIndonéziaArgentínaChileKongói Demokratikus KöztársaságSzomáliaKenyaSzudánCsádHaitiDominikai KöztársaságOroszországBahama-szigetekFalkland-szigetekNorvégiaGrönlandFrancia déli és antarktiszi területekKelet-TimorDél-afrikai KöztársaságLesothoMexikóUruguayBrazíliaBolíviaPeruKolumbiaPanamaCosta RicaNicaraguaHondurasSalvadorGuatemalaBelizeVenezuelaGuyanaSurinameFranciaországEcuadorPuerto RicoJamaicaKubaZimbabweBotswanaNamíbiaSzenegálMaliMauritániaBeninNigerNigériaKamerunTogoGhánaElefántcsontpartGuineaBissau-GuineaLibériaSierra LeoneBurkina FasoKözép-afrikai KöztársaságKongói KöztársaságGabonEgyenlítői-GuineaZambiaMalawiMozambikSzváziföldAngolaBurundiIzraelLibanonMadagaszkárCiszjordániaGambiaTunéziaAlgériaJordániaEgyesült Arab EmírségekKatarKuvaitIrakOmánVanuatuKambodzsaThaiföldLaoszMianmarVietnámÉszak-KoreaDél-KoreaMongóliaIndiaBangladesBhutánNepálPakisztánAfganisztánTádzsikisztánKirgizisztánTürkmenisztánIránSzíriaÖrményországSvédországFehéroroszországUkrajnaLengyelországAusztriaMagyarországMoldovaRomániaLitvániaLettországÉsztországNémetországBulgáriaGörögországTörökországAlbániaHorvátországSvájcLuxemburgBelgiumHollandiaPortugáliaSpanyolországÍrországÚj-KaledóniaSalamon-szigetekÚj-ZélandAusztráliaSrí LankaKínaKínai KöztársaságOlaszországDániaÉszak-ÍrországIzlandAzerbajdzsánGrúziaFülöp-szigetekMalajziaBruneiSzlovéniaFinnországSzlovákiaCsehországEritreaJapánParaguayJemenSzaúd-ArábiaCiprusMarokkóEgyiptomLíbiaEtiópiaDzsibutiUgandaRuandaBosznia-HercegovinaÉszak-MacedóniaSzerbiaMontenegróKoszovóTrinidad és TobagoDél-SzudánTurks- és Caicos-szigetekCook-szigetekSzamoaTongaFrancia PolinéziaPitcairn-szigetekBarbadosSão Tomé és PríncipeSzent IlonaMáltaBahreinMaldív-szigetekBrit Indiai-óceáni TerületSzingapúrPalauÉszaki-Mariana-szigetekGuamMikronéziai Szövetségi ÁllamokMarshall-szigetekKiribatiNauruTuvaluMauritiusComore-szigetekFeröerSaint-Pierre és MiquelonBermudaDéli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetekSpitzbergákFrancia GuyanaVatikánAmerikai Virgin-szigetekAmerikai SzamoaAnguillaKajmán-szigetekBrit Virgin-szigetekMontserratJerseyGuernsey BailiffségManSeychelle-szigetekSan MarinoSaint Vincent és a Grenadine-szigetekSaint LuciaSaint Kitts és NevisNiueTokelau-szigetekArubaKaribi HollandiaCuraçaoMonacoLiechtensteinGrenadaMayotteRéunionMartiniqueGuadeloupeWallis és FutunaSaint-MartinSaint-BarthélemyÅlandDominikai KözösségMakaóHongkongZöld-foki KöztársaságKarácsony-szigetKókuszHeard-sziget és McDonald-szigetekNorfolk-szigetAntiguaAndorraSint MaartenAntarktisz
Zöld: őshonos · Sárga: betelepített

Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.

Kanada déli részétől az Egyesült Államokon át Közép-Amerika északi részéig.

Természetes elterjedése Kanada déli részétől az Egyesült Államok nagy részén át Mexikóig és Közép-Amerika északi részéig terjed; Bermudán is rendszeres előforduló. Az északi állományok költési területe Kanadában és az Egyesült Államokban van, telelőterületük délebbre, az Egyesült Államok délkeleti részén és Mexikóban található. A déli állományok részben egész évben helyben maradnak; a felsorolás a rendszeres természetes előfordulást mutatja, az alkalmi kóborlást nem.

Életmód röviden

Az állat élete egy pillantásra

Mikor aktív?

Nappal aktív; gyakran kerítésről vagy ágról figyeli a talajon mozgó zsákmányt.

Hogyan él?

Költéskor területet véd, a költési időszakon kívül kisebb-nagyobb csapatokba verődhet.

Hogyan mozog?

Az északi állományok vonulnak, a déli madarak sokszor egész évben helyben maradnak.

Mivel táplálkozik?

Főként rovarokat és más apró gerincteleneket, ősszel és télen sok gyümölcsöt eszik.

Szaporodás és utódgondozás

A tojó kotlik; a hím és a tojó is eteti a fiókákat, majd a kirepült fiatalokat.

Ember közelében

Fészekodúkat is elfoglal, ezért gyakran megtelepszik legelők, kertek és parkok közelében.

Mi veszélyezteti?

A fészkelőüregekért versenyezhet a házi verébbel és a seregéllyel. A megfelelő fészkelőhelyek eltűnése szűkítheti a lehetőségeit.

Mekkora hozzád képest?

Állat: 18 cmEmber: 170 cm

Közös méretarány. A rajz jellemző testformát szemléltet. Az ember magassága 170 cm.

Találkozási naptár

Mikor találkozhatsz vele?

Az Egyesült Államok délkeleti része, ahol a vörösbegyű kékmadár többnyire egész évben jelen van.

November · Jelen van

A nyílt területek szélén, kerítéseken üldögélő kisebb csapatokra érdemes figyelni.

Hol keresd? Nyílt, fás területek, legelők, erdőszélek, kertek és gyümölcsösök.
Madárfelismerő

Melyik madárral tévesztheted össze?

Hasonlítsd össze a jellegzetes bélyegeket!

Vörösbegyű kékmadár

A vörösbegyű kékmadár kifejlett hímének háta és feje élénk kék, torka és melle rozsdavörös, hasa fehér. A tojó tompább, szürkéskék, rozsdás mellű; a fiatal madár melle pettyes.

Hegyi kékmadár

Sialia currucoides

A hegyi kékmadár kifejlett hímje világoskék, és nincs rozsdavörös színe. A tojó szürkés, halványkék árnyalatokkal, a fiatal madár melle pedig pettyes.

A kifejlett hímeknél a rozsdavörös mell és a fehér has a vörösbegyű kékmadárra utal; a hegyi kékmadár hímje szinte teljesen kék.
Egy új élet története

Tojástól az első repülésig

Kövesd végig a fejlődés szakaszait!

A tojásrakás rendszerint 5-7 nap; a kotlás az utolsó tojás lerakása után kezdődik, és többnyire 13-14 napig tart.

Tojás és kotlás

A fészekalj általában 3-5 tojásból áll. Főként a tojó kotlik.

01 Egy érdekes részlet

A kék toll nem festék

A hím kék tollazatának színét nem kék festékanyag adja. A toll apró szerkezete úgy veri vissza és szórja a fényt, hogy a szemünk kéknek látja.

Ezért a tollazat árnyalata a megvilágítástól és a nézési szögtől is függhet. A rozsdavörös torok és mell ezzel szemben pigmenteknek köszönheti a színét, így a kétféle tollazati szín eltérő módon alakul ki.

02 Egy érdekes részlet

A fészekodú körüli bemutató

A hím már az udvarláskor megmutatja a kiszemelt üreget: anyagot hord a nyíláshoz, ki-be jár, majd a közelben szárnyát lengeti. Ez a bemutató a fészekhelyre irányítja a tojó figyelmét.

A tényleges fészeképítést azonban a tojó végzi. Mivel a megfelelő üregekért más madarakkal is versengeni kell, a hely kiválasztása és védelme fontos része a költésnek.

03 Egy érdekes részlet

A vonulást az időjárás és a táplálék is alakítja

Az északi állományok rendszerint délre húzódnak, amikor közeledik a tél, de a faj nem mindenhol vonul. A déli területeken sok madár egész évben a költőhelye közelében marad.

A mozgásuk nem feltétlenül egyenes útvonalú, mert útközben táplálékban gazdag helyeken időzhetnek. Télen a bogyók és más gyümölcsök fontos táplálékot jelentenek, ezért a madarak ott gyűlhetnek össze, ahol ezek hozzáférhetők.

Amire sokan kíváncsiak

Kérdések és válaszok

Hol él a vörösbegyű kékmadár?

Észak-Amerikában, Kanadától az Egyesült Államokon át Mexikóig és Közép-Amerika északi részéig fordul elő. Nyílt, elszórtan fákkal tarkított tájakat kedvel, például legelőket, erdőszéleket, parkokat és gyümölcsösöket. Bermuda szigetén is él. Magyarországon vadon nem honos, ezért hazai megfigyelése nem jelent természetes állományt.

Mivel táplálkozik?

Az év nagy részében rovarokat, pókokat és más apró gerincteleneket fog. Gyakran egy kiemelkedő pontról figyel, majd a talajra repül a zsákmányért. Ősszel és télen több gyümölcsöt, bogyót fogyaszt, például vadon termő növények termését. Ritkán kisebb gerinceseket is zsákmányolhat, de ezek nem alkotják a szokásos étrendjét.

Hogyan lehet megkülönböztetni a hímet és a tojót?

A kifejlett hím élénk kék a hátán, a szárnyán és a farkán, a torka és a melle pedig rozsdavörös. A tojó kevésbé feltűnő: felsőteste szürkésbarna, szárnya és farka kékes, alsótestén halvány rozsdás árnyalat látható. A fiatal madarak szürkék, mellük pettyes, ezért a színük alapján nem mindig könnyű megállapítani a korukat.

Vonuló madár-e?

Részben vonuló faj. Az északi területeken költő állományok jellemzően délre húzódnak a tél közeledtével, és az Egyesült Államok délkeleti részén vagy Mexikóban telelnek. A délebbi állományok sokszor egész évben helyben maradnak, mások csak rövid távolságra mozdulnak el. Emiatt ugyanazon a vidéken télen helyi madarak és északról érkezett példányok is megjelenhetnek.

Hol és hogyan fészkel?

Üregekben költ: használhat természetes odút, harkályvájta üreget vagy ember által kihelyezett fészekodút. A hím kiválasztott helyekkel és udvarló viselkedéssel hívja oda a tojót, a fészket viszont a tojó építi. A tojások száma rendszerint három és öt közötti, de a fészekalj mérete és az évi költések száma területenként változhat.

Mennyi ideig tart a kotlás, és mikor repülnek ki a fiókák?

A kotlás általában körülbelül 12-16 napig tart, és főként a tojó végzi. A fiókák csupaszon, csukott szemmel kelnek ki, majd mindkét szülő eteti őket. Többnyire 15-20 napos korukban hagyják el a fészket. Ez még nem jelenti azt, hogy önállóak: a kirepülés után is a szülők közelében maradhatnak, és tovább kapnak táplálékot.

Milyen veszélyek fenyegetik?

A fészkelőüregekért versenghet a házi verébbel és a seregéllyel, amelyek elfoglalhatják a számára alkalmas helyeket. A nyílt, fákkal tarkított élőhelyek átalakulása szintén csökkentheti a fészkelő- és táplálkozóhelyeket. Az állomány azonban nem mindenhol fogyatkozik: a fészekodúk kihelyezése több helyen segítette a faj visszatérését, ezért a veszélyeket helyi viszonyok szerint kell értelmezni.

Mekkora a vörösbegyű kékmadár, és meddig él?

Testhossza nagyjából 16-21 centiméter, tömege többnyire 28-32 gramm. A hím feltűnőbb, de a két ivar mérete hasonló. A vadon élő példányok közül a leghosszabb dokumentált életű madár körülbelül 10 év és 6 hónapos kort ért meg. Ez rekord, nem átlagos élettartam: sok egyed jóval fiatalabban elpusztul.

Ez is érdekelhet

Fotó: Sandysphotos2009 · Wikimedia Commons · CC BY 2.0

Meddig érvényes a választásom?

A böngésződ legfeljebb 180 napig tárolja a választásodat. A láblécből bármikor módosíthatod.

Állatmagazin
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.