A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Megjelenése
A hím hegyi kékmadár élénk égszínkék tollazata nyílt tájakon is messziről feltűnik. A tojó színezete visszafogottabb, szürkésbarna, szárnyán és farkán kékes árnyalattal.
Testhossza 16–20 centiméter, tömege általában 24–37 gramm. Karcsú testalkata, hosszú szárnya és viszonylag hosszú farka gyors, fordulékony repülést tesz lehetővé.
Élőhelye
Nyugat-Észak-Amerika nyíltabb tájain él, például hegyi réteken, legelőkön, cserjésekben, ritkás erdőkben és erdőszegélyeken. Olyan területeket keres, ahol vadászathoz kiálló ülőhelyeket, költéshez pedig üregeket talál.
Költési időben magasabb térségekben is előfordul, télen azonban sok állománya alacsonyabb fekvésű füves területekre, mezőgazdasági tájakra és ritkás erdőkbe húzódik.
Táplálkozása
Főként rovarokat és pókokat fogyaszt. Zsákmányát gyakran egy kiálló ágról, kerítésről vagy sziklapárkányról figyeli, majd a talajra, a növényzetre vagy a levegőben repülő rovarra csap le.
Ősszel és télen a kisebb termések, bogyók és egyes magvak szerepe megnő. A fiókák táplálékában különösen fontosak a fehérjében gazdag rovarok.
Szaporodása
Odúlakó madár: természetes faüregekben, harkályok által készített odúkban, ritkábban sziklaüregekben vagy épületek üregeiben költ. Mesterséges odúkat is elfoglal, ha azok megfelelő élőhelyen állnak.
A fészket főként a tojó építi növényi anyagokból. A kotlás többnyire a tojó feladata, a fiókákat viszont mindkét szülő eteti; a fiatalok körülbelül háromhetes korukban repülnek ki.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Nyugat-Észak-Amerika; télen Mexikóig
A hegyi kékmadár költőterülete Alaszkától és Kanada nyugati részétől az Egyesült Államok nyugati és középső térségeiig terjed. Télen elterjedésének déli része Mexikóig húzódik, miközben sok állomány alacsonyabb fekvésű területekre vonul; a térképes országlista a nagy kiterjedésű elterjedés miatt nem jelzi a pontos helyi határokat.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Nappali
Hogyan él?
Költéskor párban, máskor gyakran csapatokban
Hogyan mozog?
Ülőhelyről zsákmányra csap le; jól lebeg és repül
Mivel táplálkozik?
Rovarok, pókok, kisebb termések és magvak
Szaporodás és utódgondozás
Mindkét szülő eteti a fiókákat
Mekkora hozzád képest?
Közös méretarány. A rajz jellemző testformát szemléltet. Az ember magassága 170 cm. Az adatlap testhosszadata: 16–20 cm. Az ábra a tartomány közepét mutatja.
Mikor találkozhatsz vele?
Nyugat-Észak-Amerika: Kanada és Alaszka déli része, az Egyesült Államok nyugati és középső része, télen Mexikó középső r
Január · Telelés
Télen gyakran csapatokban keresd borókás területeken, nyílt legelőkön és alacsonyabb fekvésű vidékeken.
Február · Telelés
A téli csapatok nyílt tájakon mozognak, és főleg bogyókkal táplálkoznak.
Március · Átvonulás
A költőterület felé tartó madarakat nyílt erdőszegélyeken, réteken és legelőkön figyelheted meg.
Április · Költési időszak
A párok odúk és mesterséges költőládák közelében, kerítéseken vagy faágakon ülve vadásznak.
Május · Költési időszak
Költéskor gyakran egy kiemelkedő ülőhelyről csap le a földön vagy a levegőben repülő rovarokra.
Június · Költési időszak
A hím élénk égkék, a tojó szürkésbarna, halványkék szárny- és faroktollakkal; mindkettő nyílt élőhelyeken mozog.
Július · Költési időszak
A kirepült fiatalok a szülőkkel együtt mozognak, és még rendszeresen etetésre szorulnak.
Augusztus · Költési időszak
A költés után családi csoportok jelenhetnek meg a hegyi réteken és a ritkás erdők tisztásain.
Szeptember · Átvonulás
Ősszel egyre gyakrabban láthatod kisebb-nagyobb csapatokban, nyílt területeken és bogyós táplálékforrások közelében.
Október · Átvonulás
A vonuló csapatok alacsonyabb térségekbe húzódnak, és útközben rovarokra, termésekre és magvakra keresnek.
November · Telelés
A téli csapatokban gyakran más rigófélékkel és viaszszárnyúakkal együtt táplálkozik.
December · Telelés
Borókás területeken és nyílt mezőkön keresd; télen a hím tollazata fakóbb, hasa szürkésebb lehet.
Melyik madárral tévesztheted össze?
Hasonlítsd össze a jellegzetes bélyegeket!
Hegyi kékmadár
A hegyi kékmadár hímje szinte teljesen égkék, a hasa világos, rozsdás mellfolt nélkül. A tojó szürkésbarna, szárnyán és farkán halványkék színnel; a fiatal madár hátán és hasán csak ritkás foltozás látszik.
Nyugati kékmadár
Sialia mexicana
A nyugati kékmadár hímjének kék háta és szárnya mellett rozsdás-narancsos a torka és a mellének oldala. A tojó és a fiatal madár is általában erősebben rozsdás színű az alsótesten.
Hegyi kékmadár
A hegyi kékmadár hímje egységesen világoskék, a tojó pedig szürkésbarna, legfeljebb halvány rozsdás árnyalattal. Csőre vékony és teljesen fekete.
Keleti kékmadár
Sialia sialis
A keleti kékmadár hímjének háta kék, torka és melle élénk rozsdavörös; a tojó alsóteste is erősebben narancsos. Gyakran alacsonyabb fekvésű, keletebbre található nyílt élőhelyeken fordul elő.
Tojástól az első repülésig
Kövesd végig a fejlődés szakaszait!
Tojás és kotlás
A fészekalj általában 4–8 halványkék vagy kékesfehér tojásból áll. Többnyire a tojó kotlik, miközben a hím rendszeresen táplálja.
Fészekben fejlődés
A fiókák csupaszon és magatehetetlenül kelnek ki. Mindkét szülő eteti őket, főleg rovarokkal, a tojó pedig az első időszakban gyakran melegíti a fiókákat.
Fészekelhagyás
A fiatalok ekkor hagyják el az odút vagy a költőládát. Még nem önállók, ezért a szülők a fészeken kívül is tovább etetik őket.
Repülés és önállósodás
A fiatal madarak fokozatosan egyre ügyesebben repülnek és vadásznak. A szülők etetése lassan ritkul, majd a fiatalok önállóvá válnak.
Miért tűnik úgy, mintha lebegne?
A hegyi kékmadár gyakran kiálló ülőhelyről vadászik, de amikor a zsákmány a talajon vagy a növényzetben mozog, rövid ideig egy helyben is megállhat a levegőben. Ezt a viselkedést lebegő vadászatnak nevezik, és külsőre kissé egy kis ragadozó madár vagy a kolibri repülésére emlékeztet.
A lebegés energiaigényesebb, mint az ülőhelyről végrehajtott lecsapás, ezért a madár nem minden alkalommal alkalmazza. Inkább akkor hasznos, amikor a zsákmány nehezen közelíthető meg, vagy kevés rovar mozog a megszokott vadászterületen.
Az odúkért folytatott verseny
A hegyi kékmadár maga nem készít odút, ezért természetes üregekre, elhagyott harkályodúkra vagy mesterséges költőládákra támaszkodik. Ez a költési lehetőségeket szűk keresztmetszetté teheti, különösen azokon a tájakon, ahol kevés az idős vagy elhalt, odúképződésre alkalmas fa.
A költőládák javíthatják a helyzetet, de önmagukban nem oldanak meg minden élőhelyi problémát. A megfelelő elhelyezéshez nyílt táplálkozóterület, természetes növényzet és a versengő odúlakók számának figyelembevétele is szükséges.
Miért változik télen az étrendje?
A költési időszakban a rovarok biztosítják a gyorsan növekvő fiókák számára szükséges fehérjét. A hideg évszakban viszont sok rovar eltűnik vagy nehezebben hozzáférhetővé válik, ezért a hegyi kékmadár nagyobb arányban fogyaszt bogyókat, kisebb terméseket és alkalmanként magvakat.
Ez az étrendváltás lehetővé teszi, hogy a madár télen is olyan élőhelyeken maradjon, ahol a rovarvadászat kevésbé eredményes. A termések fogyasztása közben egyes növények magjait új területekre is eljuttathatja, bár ennek fajspecifikus jelentőségét nem minden élőhelyen vizsgálták részletesen.
Képgaléria



Kérdések és válaszok
Hol él a hegyi kékmadár?
Nyugat-Észak-Amerikában költ, télen pedig délebbre és alacsonyabb térségekbe húzódik.
Milyen színű a hím és a tojó?
A hím többnyire élénk kék, a tojó szürkésbarna, kékes szárny- és faroktollakkal.
Mit eszik?
Főként rovarokat és pókokat, télen pedig bogyókat, kisebb terméseket és néha magvakat.
Hol fészkel?
Faodúkban, harkályodúkban, ritkábban sziklaüregekben vagy mesterséges odúkban.
Hány tojást rak?
Egy fészekaljban általában 4–8 tojás található.
Vonuló madár-e?
Részben vonuló faj: sok egyed télen alacsonyabb és délebbi területekre húzódik.
Él Magyarországon?
Rendszeres magyarországi előfordulása nem igazolt; természetes elterjedése Észak-Amerikára korlátozódik.




