Karácsony-szigeti vörös rák vs. Királyrák – összehasonlítás
Válassz két állatot!
Keress magyar vagy tudományos névre, majd válaszd ki az adatlapokat.
Karácsony-szigeti vörös rák és Királyrák

Karácsony-szigeti vörös rák
Gecarcoidea natalis
A karácsony-szigeti vörös rák (Gecarcoidea natalis) az Indiai-óceán szigetein élő, szárazföldhöz alkalmazkodott rákfaj. Évente tömegesen vonul a tengerpartra, ahol szaporodik, miközben az erdei ökoszisztémában a lehullott növényi anyagok feldolgozásában is fontos szerepet játszik.
Teljes adatlap megnyitása ↗
Királyrák
Paralithodes camtschaticus
A Királyrák a Csendes-óceán északi részének hideg vizeiben őshonos, nagy termetű tízlábú rák. A Barents-tengerbe betelepítették, ahol önfenntartó állományt hozott létre.
Teljes adatlap megnyitása ↗| Jellemző | Karácsony-szigeti vörös rák | Királyrák |
|---|---|---|
| Tudományos név | Gecarcoidea natalis | Paralithodes camtschaticus |
| Testhossz | Páncél szélessége legfeljebb 116 mm | Páncélhossza jellemzően kb. 22 cm |
| Farok / egyéb méret | Nem alkalmazható; a potroh szélessége ivari bélyeg | Legyező alakú potroh a páncél alatt |
| Testtömeg | – | Jellemzően kb. 10 kg; dokumentált maximum 12,7 kg |
| Élettartam | – | Jellemzően 15-20 év; akár 20-30 év |
| Elterjedés | Karácsony-sziget és Kókusz (Keeling)-szigetek | Északi Csendes-óceán; betelepítve a Barents-tengerbe |
| Élőhely | Trópusi esőerdő, sziklahasadék, parti terasz, kert | Hideg tengerek homokos, iszapos és köves feneke |
| Táplálkozás | Levelek, gyümölcsök, virágok, magoncok és állati maradványok | Kagylók, férgek, rákok, halak, tüskésbőrűek és algák |
| Aktív időszak | Főként nappal aktív; száraz időben üregében marad | Tavasszal sekély vízbe vándorol szaporodni |
| Társas élet | Többnyire magányos, a vonuláskor nagy tömegekben mozog | A fiatalok ezres csoportokat is alkothatnak |
| Szaporodási idő | Szaporodási vonulás főként az esős évszak kezdetén | Tavasszal szaporodik; ősszel és télen mélyebb vízben táplálkozik |
| Utódfejlődés ideje | A tojások hordozása körülbelül 12–14 nap | A peték kelésig kb. 11 hónapig fejlődnek a nőstény potroha alatt |
| Utódok száma | Egy nőstény akár 100 000 tojást hordozhat | Kb. 150 000-400 000 pete; területenként változó |
| Utódgondozás | A kifejlett rákok nem gondozzák az utódokat | A nőstény hordozza, tisztítja és védi a petéket |
| Pihenőhely | Talajba vájt, egykamrás üreg vagy sziklahasadék | Fiatalon algatelepek és összetett aljzat; felnőttként mélyebb fenék |
| Érzékelés | – | Kémiai jelekkel találják meg egymást; tapintás és szaglás segíti a tájékozódást |
| Hangadás | – | Nincs ellenőrzött, jellegzetes hangadat |
| Mozgás | Gyalogosan vonul; a lárvák a tengerben sodródnak | Évszakos vándorlás a sekély és mély víz között |
| Ökológiai szerep | Avarbontó, talajforgató és tápanyag-visszaforgató faj | Általános táplálkozású fenéklakó ragadozó |
| Magyarországi jelenlét | Magyarországi természetes előfordulása nem ismert | Magyarországon természetes tengeri élőhely hiányában nem őshonos |
Hogyan olvasd az összehasonlítást?
A méretet, az élőhelyet, a táplálkozást és az aktivitást együtt érdemes nézni. A különbségek a fajok eltérő életmódját mutatják. A megadott tartományok általános fajadatok, egy-egy példány adatai ezektől eltérhetnek.
A gondolatjel nem nulla értéket jelent; az adott mezőhöz még nincs megadott fajadat.
