Királyrák vs. Nagy tarisznyarák (Cancer pagurus) – összehasonlítás
Válassz két állatot!
Keress magyar vagy tudományos névre, majd válaszd ki az adatlapokat.
Királyrák és Nagy tarisznyarák (Cancer pagurus)

Királyrák
Paralithodes camtschaticus
A Királyrák a Csendes-óceán északi részének hideg vizeiben őshonos, nagy termetű tízlábú rák. A Barents-tengerbe betelepítették, ahol önfenntartó állományt hozott létre.
Teljes adatlap megnyitása ↗
Nagy tarisznyarák (Cancer pagurus)
Cancer pagurus
A nagy tarisznyarák az Atlanti-óceán északkeleti részének egyik jellegzetes, nagy termetű tengeri rákja. Széles, recézett szélű páncéljáról és fekete ollóvégeiről könnyen felismerhető.
Teljes adatlap megnyitása ↗| Jellemző | Királyrák | Nagy tarisznyarák (Cancer pagurus) |
|---|---|---|
| Tudományos név | Paralithodes camtschaticus | Cancer pagurus |
| Testhossz | Páncélhossza jellemzően kb. 22 cm | Páncélszélessége többnyire 15 cm, legfeljebb kb. 25–30 cm |
| Farok / egyéb méret | Legyező alakú potroh a páncél alatt | Nem alkalmazható; a potroh a páncél alatt rejtőzik |
| Testtömeg | Jellemzően kb. 10 kg; dokumentált maximum 12,7 kg | – |
| Élettartam | Jellemzően 15-20 év; akár 20-30 év | Legalább 20 év; a becslések jelentősen eltérnek |
| Elterjedés | Északi Csendes-óceán; betelepítve a Barents-tengerbe | Norvégiától Portugáliáig, főként az Atlanti-óceán északi részén |
| Élőhely | Hideg tengerek homokos, iszapos és köves feneke | Sziklás, kavicsos és homokos tengerfenék, az árapályzónától kb. 100 m-ig |
| Táplálkozás | Kagylók, férgek, rákok, halak, tüskésbőrűek és algák | Kagylók, csigák, rákok, döghús és más tengerfenéki állatok |
| Aktív időszak | Tavasszal sekély vízbe vándorol szaporodni | Tengerfenéken keresgél; a zsákmányt főként alkonyatkor és éjjel fogyasztja |
| Társas élet | A fiatalok ezres csoportokat is alkothatnak | Többnyire magányos; párzáskor és táplálkozóhelyeken találkozik fajtársaival |
| Szaporodási idő | Tavasszal szaporodik; ősszel és télen mélyebb vízben táplálkozik | Párzás tavasszal és nyáron; lárvakibocsátás késő tavasszal és nyáron |
| Utódfejlődés ideje | A peték kelésig kb. 11 hónapig fejlődnek a nőstény potroha alatt | A peték hordozása általában 6–9 hónap |
| Utódok száma | Kb. 150 000-400 000 pete; területenként változó | Nőstényenként körülbelül 250 000–3 000 000 pete |
| Utódgondozás | A nőstény hordozza, tisztítja és védi a petéket | A nőstény a petéket a potroh alatt hordozza és szellőzteti |
| Pihenőhely | Fiatalon algatelepek és összetett aljzat; felnőttként mélyebb fenék | Sziklák alatt, repedésekben vagy puha üledékbe ásva rejtőzik |
| Érzékelés | Kémiai jelekkel találják meg egymást; tapintás és szaglás segíti a tájékozódást | Összetett szemekkel és kémiai érzékeléssel tájékozódik |
| Hangadás | Nincs ellenőrzött, jellegzetes hangadat | – |
| Mozgás | Évszakos vándorlás a sekély és mély víz között | Járólábain mászik a tengerfenéken |
| Ökológiai szerep | Általános táplálkozású fenéklakó ragadozó | Zsákmányoló és dögevő; a kagylók és más fenéklakók állományaira is hat |
| Magyarországi jelenlét | Magyarországon természetes tengeri élőhely hiányában nem őshonos | Magyarországon természetes tengeri élőhely hiányában nem őshonos |
Hogyan olvasd az összehasonlítást?
A méretet, az élőhelyet, a táplálkozást és az aktivitást együtt érdemes nézni. A különbségek a fajok eltérő életmódját mutatják. A megadott tartományok általános fajadatok, egy-egy példány adatai ezektől eltérhetnek.
A gondolatjel nem nulla értéket jelent; az adott mezőhöz még nincs megadott fajadat.
