Festőbéka vs. Rettenetes nyílméregbéka – összehasonlítás
Válassz két állatot!
Keress magyar vagy tudományos névre, majd válaszd ki az adatlapokat.
Festőbéka és Rettenetes nyílméregbéka
Festőbéka
Dendrobates tinctorius
A festőbéka feltűnő színezetű, nappal aktív nyílméregbéka a Guajánai-pajzs esőerdeiből. Főként hangyákkal és más apró ízeltlábúakkal táplálkozik, utódairól pedig a hím gondoskodik.
Teljes adatlap megnyitása ↗
Rettenetes nyílméregbéka
Phyllobates terribilis
A rettenetes nyílméregbéka Kolumbia csendes-óceáni partvidékének kis területén élő, feltűnő színű béka. Bőrmérge a táplálékából származó anyagokból halmozódhat fel, ezért a vadon élő egyedek veszélyesek lehetnek.
Teljes adatlap megnyitása ↗| Jellemző | Festőbéka | Rettenetes nyílméregbéka |
|---|---|---|
| Tudományos név | Dendrobates tinctorius | Phyllobates terribilis |
| Testhossz | 3,7–5,3 cm testhossz | Jellemzően 4,7-5,5 cm |
| Farok / egyéb méret | Nincs; a békák farkatlan kétéltűek | Nincs farka. |
| Testtömeg | Körülbelül 3–5 g | Jellemzően néhány gramm; egy vizsgálatban átlagosan 6,0 g |
| Élettartam | Fogságban akár 15 év | Fogságban legalább 5 év; egyes források 10 évet vagy többet írnak |
| Elterjedés | Guyana, Suriname, Francia Guyana és Észak-Brazília | Endemikus Kolumbiában, a Csendes-óceán partvidékének kis térségében |
| Élőhely | Nedves síkvidéki trópusi erdők, erdei tisztások | Forró, nagyon nedves alföldi esőerdő, főként avarral borított erdőtalaj |
| Táplálkozás | Hangyák, termeszek, atkák és más apró ízeltlábúak | Apró rovarok és más ízeltlábúak |
| Aktív időszak | Nappal aktív | Nappali aktivitású |
| Társas élet | Többnyire magányos és területvédő | Többnyire magányos, fogságban társasabb lehet |
| Szaporodási idő | Nincs jól elkülönülő szaporodási évszak | A szaporodás valószínűleg egész évben lehetséges |
| Utódfejlődés ideje | tojásokban fejlődik | A peték 10-25 nap alatt kelnek ki; 22-24 °C-on körülbelül 3 hét |
| Utódok száma | Egy fészekaljban általában néhány–több tucat pete | Egy fészekalj többnyire legfeljebb 20 petéből áll |
| Utódgondozás | A hím a petéket őrzi, majd ebihalakat szállít | A hím a hátán szállítja az ebihalakat a vízhez |
| Pihenőhely | Avartakaró, kidőlt fatörzsek, gyökerek és levélhónaljak | Nedves avarréteg, sekély mélyedések és természetes rejtekhelyek |
| Érzékelés | Jó látás; tapadókorongos ujjvégek segítik a kapaszkodást | Jól reagál a mozgó zsákmányra és a hímek hívóhangjára |
| Hangadás | Halk hívóhangja csak közelről hallható | A hím 6-7 másodperces, trillázó hívóhangot ad ki |
| Mozgás | Főként a talajon mozog, de jól mászik | Főként a talajon jár és ugrik; nem jellemző rá a mászás |
| Ökológiai szerep | Élénk színezete figyelmeztető jelzés; mérgei táplálékból származnak | Élénk színe figyelmeztető jelzés; bőrmérge a táplálékból származó alkaloidokhoz kötődik |
| Magyarországi jelenlét | Magyarországon nem őshonos; terráriumi állatként fordulhat elő | Magyarországon nem őshonos; terráriumi bemutatókban fordulhat elő |
Hogyan olvasd az összehasonlítást?
A méretet, az élőhelyet, a táplálkozást és az aktivitást együtt érdemes nézni. A különbségek a fajok eltérő életmódját mutatják. A megadott tartományok általános fajadatok, egy-egy példány adatai ezektől eltérhetnek.
A gondolatjel nem nulla értéket jelent; az adott mezőhöz még nincs megadott fajadat.