A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Fekete-fehér partimadár
A csigaforgató erőteljes testű partimadár, amelyet messziről is könnyű felismerni fekete-fehér tollazatáról és hosszú, narancsvörös csőréről. A szeme piros, lába rózsaszínes, repüléskor pedig széles fehér szárnysávja és fehér háta válik feltűnővé.
Csőrrel bontja fel a zsákmányt
A csőr alakja és keménysége többféle táplálkozási módszert tesz lehetővé. A madár feszegetheti a kagylóhéjakat, kalapálhat a héjon, vagy a puha iszapban férgek és lárvák után kutathat.
Partokon és belső vizeknél
A faj elsősorban tengerparti torkolatok, iszapos zátonyok és sós mocsarak lakója, de Európa északi részén füves területeken, folyóvölgyekben és tavak mellett is költ. Magyarországon csak átvonulóként jelenik meg, főként nagyobb halastavaknál és sekély vizű vizes élőhelyeken.
Vonuló állományok
A csigaforgató elterjedési területe több nagy vonulási rendszerre tagolódik. Az északon költő példányok a hideg évszakban délebbre húzódnak, sokuk torkolatokban és parti zátonyokon gyülekezik.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Európa és Ázsia mérsékelt, illetve északi részei; télen Afrika és Dél-Ázsia partvidéke
A csigaforgató Európa és Ázsia északi, mérsékelt, illetve középső részein költ. A különböző állományok a telet Nyugat-Afrikában, a Közel-Keleten, Dél-Ázsiában és Kelet-Ázsiában töltik; Magyarország rendszeres átvonulási terület.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Nappal aktív, sekély vízben, iszappadon és rövid füvű területeken keres táplálékot.
Hogyan él?
Költéskor területet véd, vonuláskor és télen gyakran csapatokban pihen.
Hogyan mozog?
A legtöbb állomány vonuló; a szárazföld belsejében költők télen a tengerpartra húzódnak.
Mivel táplálkozik?
Kagylókat, csigákat, férgeket, rákokat és rovarlárvákat fogyaszt.
Szaporodás és utódgondozás
A fiókák fészekhagyók, de a szülők a repülésig és még utána is etetik őket.
Ember közelében
Magyarországon ritka, de rendszeres átvonuló; halastavaknál és nagyobb vizes élőhelyeken figyelhető meg.
Mi veszélyezteti?
A kagylótelepek túlhalászata csökkenti a táplálékát. Élőhelyeinek feltöltése, szennyezése és a zavarás szintén veszélyezteti.
Mekkora hozzád képest?
Közös méretarány. A rajz jellemző testformát szemléltet. Az ember magassága 170 cm.
Csigaforgató hangja
Ismerd meg a faj jellegzetes hangját!
Csigaforgató Haematopus ostralegus
Hang: Olivier Grimm · CC BY-SA 4.0 · xeno-canto · XC561038
Mikor találkozhatsz vele?
Magyarország
Január · Nem jellemző az előfordulása
Magyarországon januárban általában nem található meg; a hazai előfordulás főként a vonulási időszakokra esik.
Február · Nem jellemző az előfordulása
Februárban rendszerint még nem jelenik meg rendszeresen a hazai vizes élőhelyeken.
Március · Átvonulás
Márciusban a szikes tavak, leeresztett halastavak és zátonyok sekély vizű részein keresd.
Április · Átvonulás
Áprilisban feltűnő a hosszú, narancsvörös csőr és a fekete-fehér tollazat; gyakran egyesével vagy kisebb csapatban vonul.
Május · Nem jellemző az előfordulása
Májusban Magyarországon már ritka, mert a rendszeres tavaszi átvonulás többnyire lezárult.
Június · Nem jellemző az előfordulása
Júniusban általában nem tartózkodik rendszeresen Magyarországon, a faj hazai költése nem jellemző.
Július · Nem jellemző az előfordulása
Júliusban rendszerint hiányzik a hazai vizes élőhelyekről; a költőterületeken ekkor már a fiókák nevelése zajlik.
Augusztus · Nem jellemző az előfordulása
Augusztusban még többnyire nem jelenik meg rendszeresen Magyarországon; az őszi vonulás jellemzően szeptemberben indul.
Szeptember · Átvonulás
Szeptemberben ismét megfigyelhető leeresztett halastavakon, szikes tavakon és folyó menti zátonyokon.
Október · Átvonulás
Októberben a sekély vizű, iszapos partokon táplálkozik; a hosszú, egyenes csőrével kagylókat, csigákat és férgeket keres.
November · Átvonulás
Novemberben még előfordulhat, de egyre ritkábban; hideg időben továbbvonul a délebbi telelőterületek felé.
December · Nem jellemző az előfordulása
Decemberben Magyarországon általában nem látható rendszeresen.
Melyik madárral tévesztheted össze?
Hasonlítsd össze a jellegzetes bélyegeket!
Csigaforgató
A csigaforgató zömökebb parti madár, fekete feje és háta mellett fehér hasa, hosszú egyenes narancsvörös csőre és rózsaszínes lába van. A kifejlett hím és tojó tollazata hasonló, a tojó csőre átlagosan hosszabb és vékonyabb; a fiatal madár háta barnásabb, csőre sötét hegyű, lába szürkés.
Gulipán
Recurvirostra avosetta
A gulipán karcsúbb, lábai jóval hosszabbak, csőre pedig jellegzetesen felfelé hajlik. Fekete-fehér mintázata nagyobb fekete vállfoltot és fekete szárnymintát mutat, a lába kékesszürke.
Csigaforgató
A csigaforgató teste tömzsibb, csőre vastag, egyenes és narancsvörös, lába rózsaszínes. A kifejlett hím fekete hátán gyakran több fekete látható, a tojó háta barnásabb lehet; a fiatal madár felsőteste barnás, csőre részben sötét, lába szürkés.
Gólyatöcs
Himantopus himantopus
A gólyatöcs nagyon hosszú, élénkpiros lábáról és vékony, egyenes fekete csőréről ismerhető fel. Teste karcsúbb, fekete-fehér mintázata pedig főleg a szárnyakon és a háton látható.
Tojástól az első repülésig
Kövesd végig a fejlődés szakaszait!
Tojás és kotlás
A sekély talajmélyedésbe többnyire 2 - 4, általában 3 tojás kerül. A hím és a tojó felváltva kotlik.
Fészekben fejlődés
A fiókák pelyhesen és fejletten kelnek ki, de az első napokat a fészekben töltik. Ezután a szülők kivezetik őket a környező táplálkozóhelyekre.
Fészekelhagyás
A fiókák rövid idő után elhagyják a fészket, és a szülők vezetésével a sekély vízparton keresnek táplálékot.
Repülés és önállósodás
Ekkorra a fiatalok már repülni és önállóan táplálkozni is tudnak, de a szülők segítségére addig lehet szükségük, amíg teljesen önállóvá nem válnak.
Nem csak kagylót eszik
A neve ellenére a csigaforgató étrendje nem korlátozódik a kagylókra. Férgeket, csigákat, rákokat és rovarlárvákat is fogyaszt, a zsákmányt pedig az élőhely és a csőr formája szerint választott módszerrel szerzi meg.
A kemény héjú zsákmánynál két eltérő technikát is használhat. A vastagabb csőrű egyedek gyakran kalapálással törik fel a héjat, mások a kagyló héjának záróizmaihoz férnek hozzá, és feszítéssel nyitják ki.
A fióka hamar elhagyja a fészket
A csigaforgató fiókái fészekhagyók: a kelés után rövid idővel elhagyják a sekély talajmélyedést. Ez nem jelenti azt, hogy önállóak, mert a táplálékot még a szüleik szerzik és adják nekik.
A fiókák fejlődése a part menti vagy füves táplálkozóhelyeken folytatódik. A szülők riasztó kiáltásokkal védik a területet, és a veszély közeledtével igyekeznek elterelni a ragadozó figyelmét.
Különleges fészkelőhelyek
A faj meglepően változatos helyeken költhet. A talajon kialakított sekély kaparás mellett előfordulhat, hogy falpárkányon, épületen, tuskón vagy más magasabb emberi építményen rak fészket.
A magasabb fészkelőhelyek elsősorban olyan területeken jelennek meg, ahol a talajon nagyobb a taposás vagy a ragadozók veszélye. A csigaforgató alkalmazkodóképessége azonban nem szünteti meg az élőhelyvesztés és a költőhelyek zavarásának hatását.
Képgaléria




Kérdések és válaszok
Honnan kapta a nevét a csigaforgató?
A neve a táplálékszerzésére utal. Hosszú, erős csőrével csigákat és kagylókat keres az iszapban, kövek között vagy a sekély vízben, majd a zsákmány héját felnyitja, kifeszíti vagy feltöri. Nem minden egyed ugyanazzal a módszerrel dolgozik: a csőr alakja és kopása befolyásolja, hogy egy madár inkább kalapálással vagy feszítéssel jut hozzá a puhatestűekhez.
Fészkel Magyarországon a csigaforgató?
Magyarországon a csigaforgató ritka, de rendszeres átvonuló madár. A hazai vizes élőhelyeken főként tavasszal és ősszel figyelhető meg, amikor a vonulási útvonalán pihen és táplálkozik. A magyarországi előfordulási adatok alapján nem jellemző költőfajunk, ezért itthon elsősorban sekély vizű halastavaknál, mocsaraknál és más nagyobb vizes élőhelyeken érdemes keresni.
Mikor lehet Magyarországon látni?
A legjobb esélyed tavasszal, különösen áprilisban és májusban van, de ősszel, augusztus és október között is átvonulhat. A csigaforgatók gyakran a nyílt, sekély vizű részeken vagy a leeresztett halastavak iszapos szegélyén keresnek táplálékot. Hosszú csőre és fekete-fehér mintázata miatt már nagyobb távolságból is felismerhető, de a ritka előfordulás miatt türelemre van szükség.
Mekkora a csigaforgató?
Kifejlett testhossza általában 40 - 45 centiméter, szárnyfesztávolsága körülbelül 80 - 86 centiméter. Teste zömök, csőre hosszú és erős, lába közepesen hosszú. A hímek tömege rendszerint 241 - 273 gramm, a tojóké 244 - 276 gramm, vagyis a két ivar mérete nagyrészt átfed, de a tojók csőre átlagosan hosszabb lehet.
Mit eszik a csigaforgató?
Tápláléka élőhelyenként változik. Tengerpartokon főként kagylókat, csigákat és más puhatestűeket fogyaszt, de férgek, rákok és rovarlárvák is szerepelnek az étrendjében. A szárazabb, füves költőhelyeken földigilisztákat is zsákmányolhat. A hosszú csőrrel nemcsak a puha iszapban tud kutatni, hanem a kagylóhéjak felnyitására is alkalmas.
Hogyan költ a csigaforgató?
A fészkét többnyire sekély talajmélyedésben alakítja ki, rövid növényzet, kavicsos felszín vagy homokos part közelében. Általában 2 - 3 tojást rak, amelyeken a hím és a tojó felváltva kotlik körülbelül 24 - 27 napig. A fiókák fejletten kelnek ki, rövid időn belül elhagyják a fészket, de a repülésükig és egy ideig még utána is a szüleik gondozására szorulnak.
Vonuló madár a csigaforgató?
Igen, a faj nagy része vonuló. Az északi és keleti költőterületekről a madarak ősszel délebbre, főként tengerparti torkolatokhoz, iszapos zátonyokra és sós mocsarakba húzódnak. A nyugat-európai állományok egy része egész évben ugyanabban a térségben maradhat, miközben más példányok rövidebb vagy hosszabb távolságokra vonulnak.
Veszélyezteti valami a csigaforgatót?
A legfontosabb veszélyek közé tartozik a parti kagyló- és csigaállományok túlzott kitermelése, mert ez csökkenti a madár táplálékát. A torkolatok feltöltése, az ipari és kikötői fejlesztések, a szennyezés, az olajszennyezés és a zavarás szintén károsíthatja az élőhelyeit. A költőhelyeken a taposás és a ragadozók miatt sok fészek elpusztulhat.
Ez is érdekelhet
Hasonló állatok
Olvasnivaló a témában
Állatkertek szerepe a fajvédelemben – valóban segíthetik a veszélyeztetett állatok túlélését?
Vadon élő állatok az egyre növekvő városokban – konfliktus vagy együttélés?
Erdőtüzek és vadállatok: hogyan segíthetünk az élőhelyüket elvesztő fajokon?
Állatmentés természeti katasztrófák után – kik segítenek az ott maradt állatokon?Hasonlítsd össze más állatokkal!
Fotó: MPF · Wikimedia Commons · CC BY-SA 3.0





