Közelebb az állatvilághoz · Ismerd meg, értsd meg, óvd meg!
Fedezd fel az állatvilágot

Melyik állatra vagy kíváncsi?

Keress magyar vagy tudományos névre, állatcsoportra vagy egy érdekes témára.

Ismerd meg a fajt

Csigaforgató

Haematopus ostralegus

A csigaforgató nagy termetű, fekete-fehér partimadár, feltűnő narancsvörös csőrrel és rózsaszínes lábakkal. Magyarországon ritka, de rendszeres átvonuló.

Csigaforgató (Haematopus ostralegus)
Csigaforgató · Haematopus ostralegus

A faj legfontosabb adatai

Tudományos névHaematopus ostralegus
TesthosszJellemzően 40 - 45 cm
Farok / egyéb méretRövid farok, pontos méretadat nélkül
TesttömegHímek: 241 - 273 g; tojók: 244 - 276 g
ÉlettartamVad példányoknál akár 43,3 év
ElterjedésEurópa és Ázsia mérsékelt, illetve északi részei; télen Afrika és Dél-Ázsia partvidéke
ÉlőhelyTengerpartok, torkolatok, iszapos zátonyok, sós mocsarak és füves belső területek
TáplálkozásKagylók, csigák, férgek, rákok és rovarlárvák
Aktív időszakNappal aktív
Társas életKöltéskor párban, vonuláskor gyakran csapatban él
Szaporodási időMagyarországon főként tavaszi és őszi átvonuló
Költési / kelési időA tojások kotlási ideje általában 24 - 27 nap
Utódok számaTöbbnyire 2 - 3 tojás
UtódgondozásMindkét szülő kotlik; a fiókákat kikelés után etetik
PihenőhelySekély talajmélyedésben, rövid növényzet között fészkel
ÉrzékelésJó látás és fejlett mozgásérzékelés segíti a táplálékkeresést
HangadásÉles, messzire hallatszó, ismétlődő kiáltások
MozgásTeljes vonuló; a vonulási stratégia állományonként eltér
Ökológiai szerepA parti kagyló- és csigaközösségek fontos fogyasztója
Magyarországi jelenlétMagyarországon természetes körülmények között is előfordul.

Rendszertani besorolás

Egy kicsit közelebbről

Ismerd meg közelebbről!

Fekete-fehér partimadár

A csigaforgató erőteljes testű partimadár, amelyet messziről is könnyű felismerni fekete-fehér tollazatáról és hosszú, narancsvörös csőréről. A szeme piros, lába rózsaszínes, repüléskor pedig széles fehér szárnysávja és fehér háta válik feltűnővé.

Csőrrel bontja fel a zsákmányt

A csőr alakja és keménysége többféle táplálkozási módszert tesz lehetővé. A madár feszegetheti a kagylóhéjakat, kalapálhat a héjon, vagy a puha iszapban férgek és lárvák után kutathat.

Partokon és belső vizeknél

A faj elsősorban tengerparti torkolatok, iszapos zátonyok és sós mocsarak lakója, de Európa északi részén füves területeken, folyóvölgyekben és tavak mellett is költ. Magyarországon csak átvonulóként jelenik meg, főként nagyobb halastavaknál és sekély vizű vizes élőhelyeken.

Vonuló állományok

A csigaforgató elterjedési területe több nagy vonulási rendszerre tagolódik. Az északon költő példányok a hideg évszakban délebbre húzódnak, sokuk torkolatokban és parti zátonyokon gyülekezik.

Elterjedés

Fidzsi-szigetekTanzániaNyugat-SzaharaKanadaAmerikai Egyesült ÁllamokKazahsztánÜzbegisztánPápua Új-GuineaIndonéziaArgentínaChileKongói Demokratikus KöztársaságSzomáliaKenyaSzudánCsádHaitiDominikai KöztársaságOroszországBahama-szigetekFalkland-szigetekNorvégiaGrönlandFrancia déli és antarktiszi területekKelet-TimorDél-afrikai KöztársaságLesothoMexikóUruguayBrazíliaBolíviaPeruKolumbiaPanamaCosta RicaNicaraguaHondurasSalvadorGuatemalaBelizeVenezuelaGuyanaSurinameFranciaországEcuadorPuerto RicoJamaicaKubaZimbabweBotswanaNamíbiaSzenegálMaliMauritániaBeninNigerNigériaKamerunTogoGhánaElefántcsontpartGuineaBissau-GuineaLibériaSierra LeoneBurkina FasoKözép-afrikai KöztársaságKongói KöztársaságGabonEgyenlítői-GuineaZambiaMalawiMozambikSzváziföldAngolaBurundiIzraelLibanonMadagaszkárCiszjordániaGambiaTunéziaAlgériaJordániaEgyesült Arab EmírségekKatarKuvaitIrakOmánVanuatuKambodzsaThaiföldLaoszMianmarVietnámÉszak-KoreaDél-KoreaMongóliaIndiaBangladesBhutánNepálPakisztánAfganisztánTádzsikisztánKirgizisztánTürkmenisztánIránSzíriaÖrményországSvédországFehéroroszországUkrajnaLengyelországAusztriaMagyarországMoldovaRomániaLitvániaLettországÉsztországNémetországBulgáriaGörögországTörökországAlbániaHorvátországSvájcLuxemburgBelgiumHollandiaPortugáliaSpanyolországÍrországÚj-KaledóniaSalamon-szigetekÚj-ZélandAusztráliaSrí LankaKínaKínai KöztársaságOlaszországDániaÉszak-ÍrországIzlandAzerbajdzsánGrúziaFülöp-szigetekMalajziaBruneiSzlovéniaFinnországSzlovákiaCsehországEritreaJapánParaguayJemenSzaúd-ArábiaCiprusMarokkóEgyiptomLíbiaEtiópiaDzsibutiUgandaRuandaBosznia-HercegovinaÉszak-MacedóniaSzerbiaMontenegróKoszovóTrinidad és TobagoDél-SzudánTurks- és Caicos-szigetekCook-szigetekSzamoaTongaFrancia PolinéziaPitcairn-szigetekBarbadosSão Tomé és PríncipeSzent IlonaMáltaBahreinMaldív-szigetekBrit Indiai-óceáni TerületSzingapúrPalauÉszaki-Mariana-szigetekGuamMikronéziai Szövetségi ÁllamokMarshall-szigetekKiribatiNauruTuvaluMauritiusComore-szigetekFeröerSaint-Pierre és MiquelonBermudaDéli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetekSpitzbergákFrancia GuyanaVatikánAmerikai Virgin-szigetekAmerikai SzamoaAnguillaKajmán-szigetekBrit Virgin-szigetekMontserratJerseyGuernsey BailiffségManSeychelle-szigetekSan MarinoSaint Vincent és a Grenadine-szigetekSaint LuciaSaint Kitts és NevisNiueTokelau-szigetekArubaKaribi HollandiaCuraçaoMonacoLiechtensteinGrenadaMayotteRéunionMartiniqueGuadeloupeWallis és FutunaSaint-MartinSaint-BarthélemyÅlandDominikai KözösségMakaóHongkongZöld-foki KöztársaságKarácsony-szigetKókuszHeard-sziget és McDonald-szigetekNorfolk-szigetAntiguaAndorraSint MaartenAntarktisz
Zöld: őshonos · Sárga: betelepített

Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.

Európa és Ázsia mérsékelt, illetve északi részei; télen Afrika és Dél-Ázsia partvidéke

A csigaforgató Európa és Ázsia északi, mérsékelt, illetve középső részein költ. A különböző állományok a telet Nyugat-Afrikában, a Közel-Keleten, Dél-Ázsiában és Kelet-Ázsiában töltik; Magyarország rendszeres átvonulási terület.

Életmód röviden

Az állat élete egy pillantásra

Mikor aktív?

Nappal aktív, sekély vízben, iszappadon és rövid füvű területeken keres táplálékot.

Hogyan él?

Költéskor területet véd, vonuláskor és télen gyakran csapatokban pihen.

Hogyan mozog?

A legtöbb állomány vonuló; a szárazföld belsejében költők télen a tengerpartra húzódnak.

Mivel táplálkozik?

Kagylókat, csigákat, férgeket, rákokat és rovarlárvákat fogyaszt.

Szaporodás és utódgondozás

A fiókák fészekhagyók, de a szülők a repülésig és még utána is etetik őket.

Ember közelében

Magyarországon ritka, de rendszeres átvonuló; halastavaknál és nagyobb vizes élőhelyeken figyelhető meg.

Mi veszélyezteti?

A kagylótelepek túlhalászata csökkenti a táplálékát. Élőhelyeinek feltöltése, szennyezése és a zavarás szintén veszélyezteti.

Élőhelyek sérüléseHalászatSzennyezés

Mekkora hozzád képest?

Állat: 42 cmEmber: 170 cm

Közös méretarány. A rajz jellemző testformát szemléltet. Az ember magassága 170 cm.

Hallgasd meg!

Csigaforgató hangja

Ismerd meg a faj jellegzetes hangját!

Csigaforgató Haematopus ostralegus

Hang: Olivier Grimm · CC BY-SA 4.0 · xeno-canto · XC561038

Találkozási naptár

Mikor találkozhatsz vele?

Magyarország

November · Átvonulás

Novemberben még előfordulhat, de egyre ritkábban; hideg időben továbbvonul a délebbi telelőterületek felé.

Hol keresd? Tengerpartok, torkolatok, iszapos zátonyok, sós mocsarak és füves belső területek
Madárfelismerő

Melyik madárral tévesztheted össze?

Hasonlítsd össze a jellegzetes bélyegeket!

Csigaforgató

A csigaforgató zömökebb parti madár, fekete feje és háta mellett fehér hasa, hosszú egyenes narancsvörös csőre és rózsaszínes lába van. A kifejlett hím és tojó tollazata hasonló, a tojó csőre átlagosan hosszabb és vékonyabb; a fiatal madár háta barnásabb, csőre sötét hegyű, lába szürkés.

Gulipán

Recurvirostra avosetta

A gulipán karcsúbb, lábai jóval hosszabbak, csőre pedig jellegzetesen felfelé hajlik. Fekete-fehér mintázata nagyobb fekete vállfoltot és fekete szárnymintát mutat, a lába kékesszürke.

A csőrt nézd meg először: a csigaforgatóé hosszú és egyenes, a gulipáné vékony és felfelé görbül.
Egy új élet története

Tojástól az első repülésig

Kövesd végig a fejlődés szakaszait!

A tojások lerakása után 24 - 27 nap

Tojás és kotlás

A sekély talajmélyedésbe többnyire 2 - 4, általában 3 tojás kerül. A hím és a tojó felváltva kotlik.

01 Egy érdekes részlet

Nem csak kagylót eszik

A neve ellenére a csigaforgató étrendje nem korlátozódik a kagylókra. Férgeket, csigákat, rákokat és rovarlárvákat is fogyaszt, a zsákmányt pedig az élőhely és a csőr formája szerint választott módszerrel szerzi meg.

A kemény héjú zsákmánynál két eltérő technikát is használhat. A vastagabb csőrű egyedek gyakran kalapálással törik fel a héjat, mások a kagyló héjának záróizmaihoz férnek hozzá, és feszítéssel nyitják ki.

02 Egy érdekes részlet

A fióka hamar elhagyja a fészket

A csigaforgató fiókái fészekhagyók: a kelés után rövid idővel elhagyják a sekély talajmélyedést. Ez nem jelenti azt, hogy önállóak, mert a táplálékot még a szüleik szerzik és adják nekik.

A fiókák fejlődése a part menti vagy füves táplálkozóhelyeken folytatódik. A szülők riasztó kiáltásokkal védik a területet, és a veszély közeledtével igyekeznek elterelni a ragadozó figyelmét.

03 Egy érdekes részlet

Különleges fészkelőhelyek

A faj meglepően változatos helyeken költhet. A talajon kialakított sekély kaparás mellett előfordulhat, hogy falpárkányon, épületen, tuskón vagy más magasabb emberi építményen rak fészket.

A magasabb fészkelőhelyek elsősorban olyan területeken jelennek meg, ahol a talajon nagyobb a taposás vagy a ragadozók veszélye. A csigaforgató alkalmazkodóképessége azonban nem szünteti meg az élőhelyvesztés és a költőhelyek zavarásának hatását.

Amire sokan kíváncsiak

Kérdések és válaszok

Honnan kapta a nevét a csigaforgató?

A neve a táplálékszerzésére utal. Hosszú, erős csőrével csigákat és kagylókat keres az iszapban, kövek között vagy a sekély vízben, majd a zsákmány héját felnyitja, kifeszíti vagy feltöri. Nem minden egyed ugyanazzal a módszerrel dolgozik: a csőr alakja és kopása befolyásolja, hogy egy madár inkább kalapálással vagy feszítéssel jut hozzá a puhatestűekhez.

Fészkel Magyarországon a csigaforgató?

Magyarországon a csigaforgató ritka, de rendszeres átvonuló madár. A hazai vizes élőhelyeken főként tavasszal és ősszel figyelhető meg, amikor a vonulási útvonalán pihen és táplálkozik. A magyarországi előfordulási adatok alapján nem jellemző költőfajunk, ezért itthon elsősorban sekély vizű halastavaknál, mocsaraknál és más nagyobb vizes élőhelyeken érdemes keresni.

Mikor lehet Magyarországon látni?

A legjobb esélyed tavasszal, különösen áprilisban és májusban van, de ősszel, augusztus és október között is átvonulhat. A csigaforgatók gyakran a nyílt, sekély vizű részeken vagy a leeresztett halastavak iszapos szegélyén keresnek táplálékot. Hosszú csőre és fekete-fehér mintázata miatt már nagyobb távolságból is felismerhető, de a ritka előfordulás miatt türelemre van szükség.

Mekkora a csigaforgató?

Kifejlett testhossza általában 40 - 45 centiméter, szárnyfesztávolsága körülbelül 80 - 86 centiméter. Teste zömök, csőre hosszú és erős, lába közepesen hosszú. A hímek tömege rendszerint 241 - 273 gramm, a tojóké 244 - 276 gramm, vagyis a két ivar mérete nagyrészt átfed, de a tojók csőre átlagosan hosszabb lehet.

Mit eszik a csigaforgató?

Tápláléka élőhelyenként változik. Tengerpartokon főként kagylókat, csigákat és más puhatestűeket fogyaszt, de férgek, rákok és rovarlárvák is szerepelnek az étrendjében. A szárazabb, füves költőhelyeken földigilisztákat is zsákmányolhat. A hosszú csőrrel nemcsak a puha iszapban tud kutatni, hanem a kagylóhéjak felnyitására is alkalmas.

Hogyan költ a csigaforgató?

A fészkét többnyire sekély talajmélyedésben alakítja ki, rövid növényzet, kavicsos felszín vagy homokos part közelében. Általában 2 - 3 tojást rak, amelyeken a hím és a tojó felváltva kotlik körülbelül 24 - 27 napig. A fiókák fejletten kelnek ki, rövid időn belül elhagyják a fészket, de a repülésükig és egy ideig még utána is a szüleik gondozására szorulnak.

Vonuló madár a csigaforgató?

Igen, a faj nagy része vonuló. Az északi és keleti költőterületekről a madarak ősszel délebbre, főként tengerparti torkolatokhoz, iszapos zátonyokra és sós mocsarakba húzódnak. A nyugat-európai állományok egy része egész évben ugyanabban a térségben maradhat, miközben más példányok rövidebb vagy hosszabb távolságokra vonulnak.

Veszélyezteti valami a csigaforgatót?

A legfontosabb veszélyek közé tartozik a parti kagyló- és csigaállományok túlzott kitermelése, mert ez csökkenti a madár táplálékát. A torkolatok feltöltése, az ipari és kikötői fejlesztések, a szennyezés, az olajszennyezés és a zavarás szintén károsíthatja az élőhelyeit. A költőhelyeken a taposás és a ragadozók miatt sok fészek elpusztulhat.

Ez is érdekelhet

Fotó: MPF · Wikimedia Commons · CC BY-SA 3.0

Meddig érvényes a választásom?

A böngésződ legfeljebb 180 napig tárolja a választásodat. A láblécből bármikor módosíthatod.

Állatmagazin
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.