Közelebb az állatvilághoz · Ismerd meg, értsd meg, óvd meg!
Fedezd fel az állatvilágot

Melyik állatra vagy kíváncsi?

Keress magyar vagy tudományos névre, állatcsoportra vagy egy érdekes témára.

Ismerd meg a fajt

Sztyeppi sirály

Larus cachinnans

A sztyeppi sirály nagy termetű, kelet-európai és közép-ázsiai elterjedésű sirály, amely Magyarországon költő- és vonuló faj. Nyílt vizeken, folyópartokon, halastavakon, szántókon és hulladéklerakóknál is táplálkozik.

Sztyeppi sirály (Larus cachinnans)
Sztyeppi sirály · Larus cachinnans

A faj legfontosabb adatai

Tudományos névLarus cachinnans
Testhossz59-67 cm
Farok / egyéb méret–
TesttömegHímek: 750-1500 g; tojók: 680-1400 g
ÉlettartamGyűrűzött példány: legalább 7 év 14 nap
ElterjedésKelet-Európától Közép-Ázsiáig; délen a Közel-Keletig
ÉlőhelyTavak, folyók, tengerpartok, szigetek, szántók és hulladéklerakók
TáplálkozásHalak, gerinctelenek, kisebb gerincesek, dög és hulladék
Aktív időszakNappal aktív
Társas életTelepesen költ, vonuláskor csapatokban mozog
Szaporodási időMagyarországon költő, vonuló és kis számban telelő
Költési / kelési időKotlás: 27-31 nap
Utódok számaFészekalj: 2-3 tojás; repülés: 35-40 nap
UtódgondozásMindkét szülő kotlik és eteti a fiókákat
PihenőhelyTalajra épített fészek, gyakran növényzet közelében
ÉrzékelésJó látás és távoli mozgások felismerése segíti a táplálékkeresést
HangadásHangos, elnyújtott sirálykiáltások
MozgásVonuló és szétszóródó mozgású
Ökológiai szerepVízhez kötődő, de szárazföldön is sokat táplálkozik
Magyarországi jelenlétMagyarországon természetes körülmények között is előfordul.

Rendszertani besorolás

Egy kicsit közelebbről

Ismerd meg közelebbről!

Megjelenése

A sztyeppi sirály nagy termetű sirály, kifejlett példányai 59-67 centiméter hosszúak. Feje és alsóteste fehér, háta világosszürke, csőre hosszú és keskeny hatású. A kifejlett tollazat kialakulása több évet vesz igénybe, ezért a fiatal madarak barnás, erősen mintázott tollazata egészen más benyomást kelt.

Élőhelye és táplálkozása

Főként tavak, folyók, tengerpartok, szigetek és folyótorkolatok közelében él, de a szárazföld belsejében is rendszeresen táplálkozik. Halastavakon, szántókon, folyópartokon és hulladéklerakóknál egyaránt megjelenik. Étrendje változatos: halakat, gerincteleneket, kisebb gerinceseket, dögöt és emberi eredetű táplálékot is fogyaszt.

Költése

A faj többnyire telepesen költ, gyakran más sirályfajokkal együtt. A fészket szigeten, kavicszátonyon, parton vagy sekély növényzetben alakítja ki, és általában 2-3 tojást rak. A kotlás 27-31 napig tart, a fiókák pedig már röviddel kikelésük után elhagyhatják a fészket.

Mozgása Magyarországon

A sztyeppi sirály Magyarországon költő- és vonuló faj, ősszel és télen különösen rendszeres. Kis számban át is telelhet, ezért a jégmentes folyókon és nagyobb tavakon decemberben vagy januárban is megfigyelhető. A költés után a fiatalok és a kifejlett madarak szétszóródnak, majd délebbi telelőterületek felé indulnak.

Elterjedés

Fidzsi-szigetekTanzániaNyugat-SzaharaKanadaAmerikai Egyesült ÁllamokKazahsztánÜzbegisztánPápua Új-GuineaIndonéziaArgentínaChileKongói Demokratikus KöztársaságSzomáliaKenyaSzudánCsádHaitiDominikai KöztársaságOroszországBahama-szigetekFalkland-szigetekNorvégiaGrönlandFrancia déli és antarktiszi területekKelet-TimorDél-afrikai KöztársaságLesothoMexikóUruguayBrazíliaBolíviaPeruKolumbiaPanamaCosta RicaNicaraguaHondurasSalvadorGuatemalaBelizeVenezuelaGuyanaSurinameFranciaországEcuadorPuerto RicoJamaicaKubaZimbabweBotswanaNamíbiaSzenegálMaliMauritániaBeninNigerNigériaKamerunTogoGhánaElefántcsontpartGuineaBissau-GuineaLibériaSierra LeoneBurkina FasoKözép-afrikai KöztársaságKongói KöztársaságGabonEgyenlítői-GuineaZambiaMalawiMozambikSzváziföldAngolaBurundiIzraelLibanonMadagaszkárCiszjordániaGambiaTunéziaAlgériaJordániaEgyesült Arab EmírségekKatarKuvaitIrakOmánVanuatuKambodzsaThaiföldLaoszMianmarVietnámÉszak-KoreaDél-KoreaMongóliaIndiaBangladesBhutánNepálPakisztánAfganisztánTádzsikisztánKirgizisztánTürkmenisztánIránSzíriaÖrményországSvédországFehéroroszországUkrajnaLengyelországAusztriaMagyarországMoldovaRomániaLitvániaLettországÉsztországNémetországBulgáriaGörögországTörökországAlbániaHorvátországSvájcLuxemburgBelgiumHollandiaPortugáliaSpanyolországÍrországÚj-KaledóniaSalamon-szigetekÚj-ZélandAusztráliaSrí LankaKínaKínai KöztársaságOlaszországDániaÉszak-ÍrországIzlandAzerbajdzsánGrúziaFülöp-szigetekMalajziaBruneiSzlovéniaFinnországSzlovákiaCsehországEritreaJapánParaguayJemenSzaúd-ArábiaCiprusMarokkóEgyiptomLíbiaEtiópiaDzsibutiUgandaRuandaBosznia-HercegovinaÉszak-MacedóniaSzerbiaMontenegróKoszovóTrinidad és TobagoDél-SzudánTurks- és Caicos-szigetekCook-szigetekSzamoaTongaFrancia PolinéziaPitcairn-szigetekBarbadosSão Tomé és PríncipeSzent IlonaMáltaBahreinMaldív-szigetekBrit Indiai-óceáni TerületSzingapúrPalauÉszaki-Mariana-szigetekGuamMikronéziai Szövetségi ÁllamokMarshall-szigetekKiribatiNauruTuvaluMauritiusComore-szigetekFeröerSaint-Pierre és MiquelonBermudaDéli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetekSpitzbergákFrancia GuyanaVatikánAmerikai Virgin-szigetekAmerikai SzamoaAnguillaKajmán-szigetekBrit Virgin-szigetekMontserratJerseyGuernsey BailiffségManSeychelle-szigetekSan MarinoSaint Vincent és a Grenadine-szigetekSaint LuciaSaint Kitts és NevisNiueTokelau-szigetekArubaKaribi HollandiaCuraçaoMonacoLiechtensteinGrenadaMayotteRéunionMartiniqueGuadeloupeWallis és FutunaSaint-MartinSaint-BarthélemyÅlandDominikai KözösségMakaóHongkongZöld-foki KöztársaságKarácsony-szigetKókuszHeard-sziget és McDonald-szigetekNorfolk-szigetAntiguaAndorraSint MaartenAntarktisz
Zöld: őshonos · Sárga: betelepített

Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.

Kelet-Európától Közép-Ázsiáig; délen a Közel-Keletig

A faj természetes költőterülete Kelet-Európától a Fekete- és a Kaszpi-tenger térségén át Közép-Ázsiáig, északnyugat-Kínáig terjed. A költési időszakon kívül dél- és nyugat felé húzódik, többek között a Földközi-tenger keleti térségébe, a Közel-Keletre és az Arab-félsziget partvidékére. A közép- és nyugat-európai költőterület az utóbbi évtizedekben bővült, ezért az országlista a rendszeres előfordulási adatok összesítését tükrözi.

Életmód röviden

Az állat élete egy pillantásra

Mikor aktív?

Nappal aktív, de táplálkozóhelyein alkonyatkor is nagy számban megjelenhet.

Hogyan él?

Rendszerint telepesen költ, vonuláskor és teleléskor gyakran más sirályokkal csapatos.

Hogyan mozog?

Vonuló és részben szétszóródó faj; ősszel és télen Magyarországon is átvonul.

Mivel táplálkozik?

Halakat, gerincteleneket, kisebb gerinceseket, dögöt és emberi eredetű táplálékot fogyaszt.

Szaporodás és utódgondozás

Mindkét szülő kotlik és eteti a fiókákat; a fiókák fészekhagyók.

Ember közelében

Városi vizeken, szántókon, halastavakon és hulladéklerakóknál is rendszeresen találkozhatsz vele.

Mi veszélyezteti?

Állományát helyenként a költőhelyek zavarása és átalakulása veszélyeztetheti. A telepeken a vízszintváltozás és a szélsőséges időjárás is okozhat fiókapusztulást.

Mekkora hozzád képest?

Állat: 63 cmEmber: 170 cm

Közös méretarány. A rajz jellemző testformát szemléltet. Az ember magassága 170 cm.

Hallgasd meg!

Sztyeppi sirály hangja

Ismerd meg a faj jellegzetes hangját!

Sztyeppi sirály Larus cachinnans

Hang: Sonothèque ADVL · CC0 1.0 · xeno-canto · XC815471

Találkozási naptár

Mikor találkozhatsz vele?

Magyarország

November · Telelés

A telelő állomány megjelenik a folyók és tavak mellett, gyakran táplálkozó sirálycsapatokban.

Hol keresd? Tavak, folyók, tengerpartok, szigetek, szántók és hulladéklerakók
Madárfelismerő

Melyik madárral tévesztheted össze?

Hasonlítsd össze a jellegzetes bélyegeket!

Sztyeppi sirály

A kifejlett hím és tojó hasonló: a sztyeppi sirály teste karcsúbb, feje kisebb, homloka laposabban lejt, csőre hosszú és többnyire egyenes alsó élű. A lába sárga, de általában kevésbé élénk, mint a sárgalábú sirályé; a szárnyvégen a fekete részeket nagy fehér mezők tagolják. A fiatal, első éves madár feje és alsóteste feltűnően világos, alulról nézve a szárnya is sápadtabb.

Sárgalábú sirály

Larus michahellis

A kifejlett hím és tojó zömökebb benyomású, fejük szögletesebb, mellük teltebb, csőrük erősebb, a sárga lábuk gyakran élénkebb. A szárnyvég általában több összefüggő feketét mutat. A fiatal madarak gyakran sötétebb, kontrasztosabb barnák, és gyorsabban jelenik meg rajtuk a szürke hát.

Ne egyetlen bélyeget nézz: a testalkatot, a csőr formáját, a láb színét és a szárnyvég mintázatát együtt hasonlítsd össze.
Egy új élet története

Tojástól az első repülésig

Kövesd végig a fejlődés szakaszait!

A tojások lerakásától 27-31 nap

Tojás és kotlás

A fészekalj rendszerint 2-3 tojásból áll. A hím és a tojó felváltva kotlik, a kotlás az első tojás lerakásakor kezdődik.

01 Egy érdekes részlet

A fióka hamar elhagyja a fészket

A sztyeppi sirály fiókái fészekhagyók: néhány napos korukban már kimászhatnak a fészekből, és a telep körüli növényzetben rejtőzhetnek. Ez a viselkedés csökkentheti annak esélyét, hogy egyetlen ragadozó az egész fészekaljat egyszerre megtalálja.

A fióka azonban ilyenkor még nem önálló. A szülők a telep közelében maradnak, hanggal tartják vele a kapcsolatot, és még hetekig etetik, amíg a fiatal el nem éri a teljes röpképességet.

02 Egy érdekes részlet

A sirály, amely terjeszkedik nyugat felé

A sztyeppi sirály eredeti elterjedési központja a Fekete- és a Kaszpi-tenger térsége, valamint Közép-Ázsia volt. Az elmúlt évtizedekben azonban több európai országban nyugat és észak felé is megjelentek új költőtelepei.

A terjeszkedést részben a mesterséges táplálékforrások, a halastavak és a városi környezet segítheti. Magyarországon is megtelepedett költőfajként, miközben vonuláskor a környező régiókból érkező madarak száma is növeli a jelenlétét.

03 Egy érdekes részlet

Miért nehéz felismerni?

A nagy sirályok azonosítása különösen a fiatal példányoknál nehéz, mert tollazatuk több éven át változik, és egyes bélyegeik átfednek a rokon fajokéival. A sztyeppi sirályt ezért nem érdemes kizárólag a láb színe vagy a hát árnyalata alapján meghatározni.

A gyakorlott megfigyelők a testalkatot, a fej és a csőr formáját, a szárnyvégi mintázatot, a tollazat korát és az élőhelyet együtt értékelik. Keveredő sirálycsapatokban a közvetlen összehasonlítás sokkal megbízhatóbb, mint egyetlen távoli bélyeg.

Amire sokan kíváncsiak

Kérdések és válaszok

Hol találkozhatsz sztyeppi sirállyal Magyarországon?

Leginkább nagyobb tavakon, halastavakon, folyópartokon, lehalászott halastavakon, szántóföldeken és hulladéklerakók környékén keresd. Ősszel és télen gyakrabban tűnik fel nagy sirálycsapatokban, de kisebb számban egész télen jelen lehet. A nyílt partokat, zátonyokat és a táplálékban gazdag sekély vizű területeket érdemes előnyben részesíteni.

Miben különbözik a sárgalábú sirálytól?

A két faj sokszor nagyon hasonló, ezért a lábszín önmagában nem elég a biztos azonosításhoz. A sztyeppi sirály gyakran hosszabb, nyúlánkabb csőrű, homloka laposabb, testalkata pedig nyújtottabb. A sárgalábú sirály háta többnyire sötétebb palaszürke, csőre erőteljesebb. Mindig több bélyeget vizsgálj egyszerre.

Költ Magyarországon is?

Igen. A sztyeppi sirály Magyarországon költőfajként is jelen van, bár állománya és telepei nem minden évben azonos méretűek. Rendszerint telepesen fészkel, gyakran vizes élőhelyeken vagy szigeteken. A tavaszi hónapokban a fészekfoglaló és kotló madarak, nyár elején pedig a fészekből már kikóborolt, de még szülői gondozásra szoruló fiókák figyelhetők meg.

Mikor érdemes fiatal sztyeppi sirályt keresni?

A költési időszak után, főként nyár végétől őszig nő az esélyed fiatal példány megfigyelésére. Ezek tollazata barnás és erősen mintázott, ezért távolról könnyen összetéveszthetők más nagy sirályokkal. Figyeld a hosszú, nyúlánk testalkatot, a fej formáját, a farok és a szárny mintázatát, valamint azt, hogyan viszonyul a madár a körülötte álló sirályokhoz.

Mit eszik a sztyeppi sirály?

Tápláléka nagyon változatos. Halakat, vízi és szárazföldi gerincteleneket, kisebb emlősöket, madárfiókákat, tojásokat, dögöt és emberi eredetű hulladékot is fogyaszthat. Halastavakon a halmaradványokat, szántókon a felszínre kerülő gerincteleneket, városi környezetben pedig a könnyen hozzáférhető ételmaradékot használja ki. Ez a rugalmasság segíti a terjeszkedését.

Mennyi ideig kotlik a sztyeppi sirály?

A kotlás fajspecifikus adatok szerint 27-31 napig tart. A szülők általában felváltva ülnek a 2-3 tojásból álló fészekaljon, miközben a telep közelében táplálkoznak. A költés időzítése és a kelés sikeressége az időjárástól, a vízszinttől, a táplálék mennyiségétől és a telep zavarásától is függhet.

A fészekből kimászó fióka bajban van?

Nem feltétlenül. A sztyeppi sirály fiókái fészekhagyók, ezért már néhány napos korban elhagyhatják a fészket, és a közelben rejtőzhetnek. Ettől még nem árvák és nem önállók: a szülők rendszeresen etetik őket. Ha a fióka láthatóan sérült, veszélyes helyen van, vagy hosszabb ideig nincs a közelben kifejlett madár, kérj segítséget madármentő szervezettől.

Veszélyes lehet az emberre?

Általában nem keresi az ember közelségét, és a szabadban megfigyelt madár rendszerint nem jelent veszélyt. A költőtelep közelében azonban a felnőttek védhetik a tojásokat és a fiókákat, ezért támadó repüléssel vagy hangos riasztással reagálhatnak a zavarásra. Ne menj be a telepre, ne etesd a madarakat, és sérült példányhoz se közelíts fölöslegesen.

Ez is érdekelhet

Fotó: Marek Szczepanek · Wikimedia Commons · CC BY-SA 3.0

Meddig érvényes a választásom?

A böngésződ legfeljebb 180 napig tárolja a választásodat. A láblécből bármikor módosíthatod.

Állatmagazin
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.