A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Megjelenése
A sztyeppi sirály nagy termetű sirály, kifejlett példányai 59-67 centiméter hosszúak. Feje és alsóteste fehér, háta világosszürke, csőre hosszú és keskeny hatású. A kifejlett tollazat kialakulása több évet vesz igénybe, ezért a fiatal madarak barnás, erősen mintázott tollazata egészen más benyomást kelt.
Élőhelye és táplálkozása
Főként tavak, folyók, tengerpartok, szigetek és folyótorkolatok közelében él, de a szárazföld belsejében is rendszeresen táplálkozik. Halastavakon, szántókon, folyópartokon és hulladéklerakóknál egyaránt megjelenik. Étrendje változatos: halakat, gerincteleneket, kisebb gerinceseket, dögöt és emberi eredetű táplálékot is fogyaszt.
Költése
A faj többnyire telepesen költ, gyakran más sirályfajokkal együtt. A fészket szigeten, kavicszátonyon, parton vagy sekély növényzetben alakítja ki, és általában 2-3 tojást rak. A kotlás 27-31 napig tart, a fiókák pedig már röviddel kikelésük után elhagyhatják a fészket.
Mozgása Magyarországon
A sztyeppi sirály Magyarországon költő- és vonuló faj, ősszel és télen különösen rendszeres. Kis számban át is telelhet, ezért a jégmentes folyókon és nagyobb tavakon decemberben vagy januárban is megfigyelhető. A költés után a fiatalok és a kifejlett madarak szétszóródnak, majd délebbi telelőterületek felé indulnak.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Kelet-Európától Közép-Ázsiáig; délen a Közel-Keletig
A faj természetes költőterülete Kelet-Európától a Fekete- és a Kaszpi-tenger térségén át Közép-Ázsiáig, északnyugat-Kínáig terjed. A költési időszakon kívül dél- és nyugat felé húzódik, többek között a Földközi-tenger keleti térségébe, a Közel-Keletre és az Arab-félsziget partvidékére. A közép- és nyugat-európai költőterület az utóbbi évtizedekben bővült, ezért az országlista a rendszeres előfordulási adatok összesítését tükrözi.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Nappal aktív, de táplálkozóhelyein alkonyatkor is nagy számban megjelenhet.
Hogyan él?
Rendszerint telepesen költ, vonuláskor és teleléskor gyakran más sirályokkal csapatos.
Hogyan mozog?
Vonuló és részben szétszóródó faj; ősszel és télen Magyarországon is átvonul.
Mivel táplálkozik?
Halakat, gerincteleneket, kisebb gerinceseket, dögöt és emberi eredetű táplálékot fogyaszt.
Szaporodás és utódgondozás
Mindkét szülő kotlik és eteti a fiókákat; a fiókák fészekhagyók.
Ember közelében
Városi vizeken, szántókon, halastavakon és hulladéklerakóknál is rendszeresen találkozhatsz vele.
Mi veszélyezteti?
Állományát helyenként a költőhelyek zavarása és átalakulása veszélyeztetheti. A telepeken a vízszintváltozás és a szélsőséges időjárás is okozhat fiókapusztulást.
Mekkora hozzád képest?
Közös méretarány. A rajz jellemző testformát szemléltet. Az ember magassága 170 cm.
Sztyeppi sirály hangja
Ismerd meg a faj jellegzetes hangját!
Sztyeppi sirály Larus cachinnans
Hang: Sonothèque ADVL · CC0 1.0 · xeno-canto · XC815471
Mikor találkozhatsz vele?
Magyarország
Január · Telelés
Télen folyók, halastavak, szántók és hulladéklerakók környékén keresd, gyakran más nagy sirályok csapataiban.
Február · Telelés
A telelő példányokat nyílt vizeken és mezőgazdasági területeken figyelheted meg; a hosszú, keskeny csőr és a karcsú test jó támpont.
Március · Átvonulás
Márciusban a vonuló madarak között keresd a feltűnően fehér fejű, hosszú szárnyú nagy sirályokat.
Április · Költési időszak
A költőtelepeken a párok nászviselkedése és hangos kiáltozása árulkodó; a fészkek többnyire a talajon, víz közelében vannak.
Május · Költési időszak
Költéskor a sárgalábú sirályhoz hasonló, de általában karcsúbb és hosszabb csőrű madárként figyeld.
Június · Költési időszak
A telepeken a fiókák még a fészek közelében mozognak, miközben a szülők felváltva őrzik és etetik őket.
Július · Költési időszak
Júliusban már fiatal, röpképesedő madarakat is láthatsz a költőhelyek környékén, de a fiókák még sokáig függnek a szülőktől.
Augusztus · Átvonulás
A kirepült fiatalok és a vonuló példányok folyópartokon, halastavakon és szántókon gyülekeznek.
Szeptember · Átvonulás
Ősszel nagy sirálycsapatokban figyelheted meg; a fiatalok barna tollazata mellett a világos fej és a fekete farokszalag segíthet.
Október · Átvonulás
Októberben a hulladéklerakók és a lehalászott halastavak különösen jó megfigyelőhelyek lehetnek.
November · Telelés
A telelő állomány megjelenik a folyók és tavak mellett, gyakran táplálkozó sirálycsapatokban.
December · Telelés
Decemberben a nyílt vízfelületek, a szántók és a hulladéklerakók környékén keresd.
Melyik madárral tévesztheted össze?
Hasonlítsd össze a jellegzetes bélyegeket!
Sztyeppi sirály
A kifejlett hím és tojó hasonló: a sztyeppi sirály teste karcsúbb, feje kisebb, homloka laposabban lejt, csőre hosszú és többnyire egyenes alsó élű. A lába sárga, de általában kevésbé élénk, mint a sárgalábú sirályé; a szárnyvégen a fekete részeket nagy fehér mezők tagolják. A fiatal, első éves madár feje és alsóteste feltűnően világos, alulról nézve a szárnya is sápadtabb.
Sárgalábú sirály
Larus michahellis
A kifejlett hím és tojó zömökebb benyomású, fejük szögletesebb, mellük teltebb, csőrük erősebb, a sárga lábuk gyakran élénkebb. A szárnyvég általában több összefüggő feketét mutat. A fiatal madarak gyakran sötétebb, kontrasztosabb barnák, és gyorsabban jelenik meg rajtuk a szürke hát.
Sztyeppi sirály
A kifejlett hím és tojó hosszú, karcsú testű, kis fejű és lapos homlokú; a sztyeppi sirály csőre hosszú, párhuzamos oldalú, lába sárga, háta világos szürke. A téli fejrajzolat rendszerint gyenge. A fiatal, első éves madár feje és alsóteste tisztább fehér, szárnya világosabb alul, farka fekete végszalagot visel.
Ezüstsirály
Larus argentatus
A kifejlett hím és tojó zömökebb testű, fejük teltebb, homlokuk meredekebb, lábuk többnyire rózsaszínes vagy hússzínű. A téli fejen és nyakon gyakran erősebb barna csíkozás látszik. A fiatal madarak általában egyenletesebben barnásak, kevésbé tiszta fehér fejjel és alsótesttel.
Tojástól az első repülésig
Kövesd végig a fejlődés szakaszait!
Tojás és kotlás
A fészekalj rendszerint 2-3 tojásból áll. A hím és a tojó felváltva kotlik, a kotlás az első tojás lerakásakor kezdődik.
Fészekben fejlődés
A pelyhes fiókák a kikelés után rövid ideig a fészekben maradnak, közben mindkét szülő őrzi és eteti őket.
Fészekelhagyás
A fiókák fészekhagyók: még röpképtelenül elhagyják a fészket, és a közelben húzódnak meg. A szülők ezután is hetekig etetik őket.
Repülés és önállósodás
A fiatalok körülbelül 35-40 napos korukban válnak röpképessé, de a repülés megtanulása után is a szülők közelében maradnak és kérhetnek táplálékot.
A fióka hamar elhagyja a fészket
A sztyeppi sirály fiókái fészekhagyók: néhány napos korukban már kimászhatnak a fészekből, és a telep körüli növényzetben rejtőzhetnek. Ez a viselkedés csökkentheti annak esélyét, hogy egyetlen ragadozó az egész fészekaljat egyszerre megtalálja.
A fióka azonban ilyenkor még nem önálló. A szülők a telep közelében maradnak, hanggal tartják vele a kapcsolatot, és még hetekig etetik, amíg a fiatal el nem éri a teljes röpképességet.
A sirály, amely terjeszkedik nyugat felé
A sztyeppi sirály eredeti elterjedési központja a Fekete- és a Kaszpi-tenger térsége, valamint Közép-Ázsia volt. Az elmúlt évtizedekben azonban több európai országban nyugat és észak felé is megjelentek új költőtelepei.
A terjeszkedést részben a mesterséges táplálékforrások, a halastavak és a városi környezet segítheti. Magyarországon is megtelepedett költőfajként, miközben vonuláskor a környező régiókból érkező madarak száma is növeli a jelenlétét.
Miért nehéz felismerni?
A nagy sirályok azonosítása különösen a fiatal példányoknál nehéz, mert tollazatuk több éven át változik, és egyes bélyegeik átfednek a rokon fajokéival. A sztyeppi sirályt ezért nem érdemes kizárólag a láb színe vagy a hát árnyalata alapján meghatározni.
A gyakorlott megfigyelők a testalkatot, a fej és a csőr formáját, a szárnyvégi mintázatot, a tollazat korát és az élőhelyet együtt értékelik. Keveredő sirálycsapatokban a közvetlen összehasonlítás sokkal megbízhatóbb, mint egyetlen távoli bélyeg.
Képgaléria




Kérdések és válaszok
Hol találkozhatsz sztyeppi sirállyal Magyarországon?
Leginkább nagyobb tavakon, halastavakon, folyópartokon, lehalászott halastavakon, szántóföldeken és hulladéklerakók környékén keresd. Ősszel és télen gyakrabban tűnik fel nagy sirálycsapatokban, de kisebb számban egész télen jelen lehet. A nyílt partokat, zátonyokat és a táplálékban gazdag sekély vizű területeket érdemes előnyben részesíteni.
Miben különbözik a sárgalábú sirálytól?
A két faj sokszor nagyon hasonló, ezért a lábszín önmagában nem elég a biztos azonosításhoz. A sztyeppi sirály gyakran hosszabb, nyúlánkabb csőrű, homloka laposabb, testalkata pedig nyújtottabb. A sárgalábú sirály háta többnyire sötétebb palaszürke, csőre erőteljesebb. Mindig több bélyeget vizsgálj egyszerre.
Költ Magyarországon is?
Igen. A sztyeppi sirály Magyarországon költőfajként is jelen van, bár állománya és telepei nem minden évben azonos méretűek. Rendszerint telepesen fészkel, gyakran vizes élőhelyeken vagy szigeteken. A tavaszi hónapokban a fészekfoglaló és kotló madarak, nyár elején pedig a fészekből már kikóborolt, de még szülői gondozásra szoruló fiókák figyelhetők meg.
Mikor érdemes fiatal sztyeppi sirályt keresni?
A költési időszak után, főként nyár végétől őszig nő az esélyed fiatal példány megfigyelésére. Ezek tollazata barnás és erősen mintázott, ezért távolról könnyen összetéveszthetők más nagy sirályokkal. Figyeld a hosszú, nyúlánk testalkatot, a fej formáját, a farok és a szárny mintázatát, valamint azt, hogyan viszonyul a madár a körülötte álló sirályokhoz.
Mit eszik a sztyeppi sirály?
Tápláléka nagyon változatos. Halakat, vízi és szárazföldi gerincteleneket, kisebb emlősöket, madárfiókákat, tojásokat, dögöt és emberi eredetű hulladékot is fogyaszthat. Halastavakon a halmaradványokat, szántókon a felszínre kerülő gerincteleneket, városi környezetben pedig a könnyen hozzáférhető ételmaradékot használja ki. Ez a rugalmasság segíti a terjeszkedését.
Mennyi ideig kotlik a sztyeppi sirály?
A kotlás fajspecifikus adatok szerint 27-31 napig tart. A szülők általában felváltva ülnek a 2-3 tojásból álló fészekaljon, miközben a telep közelében táplálkoznak. A költés időzítése és a kelés sikeressége az időjárástól, a vízszinttől, a táplálék mennyiségétől és a telep zavarásától is függhet.
A fészekből kimászó fióka bajban van?
Nem feltétlenül. A sztyeppi sirály fiókái fészekhagyók, ezért már néhány napos korban elhagyhatják a fészket, és a közelben rejtőzhetnek. Ettől még nem árvák és nem önállók: a szülők rendszeresen etetik őket. Ha a fióka láthatóan sérült, veszélyes helyen van, vagy hosszabb ideig nincs a közelben kifejlett madár, kérj segítséget madármentő szervezettől.
Veszélyes lehet az emberre?
Általában nem keresi az ember közelségét, és a szabadban megfigyelt madár rendszerint nem jelent veszélyt. A költőtelep közelében azonban a felnőttek védhetik a tojásokat és a fiókákat, ezért támadó repüléssel vagy hangos riasztással reagálhatnak a zavarásra. Ne menj be a telepre, ne etesd a madarakat, és sérült példányhoz se közelíts fölöslegesen.
Ez is érdekelhet
Hasonló állatok
Olvasnivaló a témában
Állatkertek szerepe a fajvédelemben – valóban segíthetik a veszélyeztetett állatok túlélését?
Vadon élő állatok az egyre növekvő városokban – konfliktus vagy együttélés?
Erdőtüzek és vadállatok: hogyan segíthetünk az élőhelyüket elvesztő fajokon?
Állatmentés természeti katasztrófák után – kik segítenek az ott maradt állatokon?Hasonlítsd össze más állatokkal!
Fotó: Marek Szczepanek · Wikimedia Commons · CC BY-SA 3.0





