Barna varangy (Bufo bufo) jellemzői, táplálkozása és szaporodása vs. Rettenetes nyílméregbéka – összehasonlítás
Válassz két állatot!
Keress magyar vagy tudományos névre, majd válaszd ki az adatlapokat.
Barna varangy (Bufo bufo) jellemzői, táplálkozása és szaporodása és Rettenetes nyílméregbéka
Barna varangy (Bufo bufo) jellemzői, táplálkozása és szaporodása
Bufo bufo
A barna varangy Európa egyik legelterjedtebb varangyfaja, amely erdőkben, réteken, kertekben és parkokban is megél. Éjszakai életmódú, főként gerincteleneket fogyaszt, tavasszal pedig rendszerint ugyanahhoz a szaporodóhelyhez tér vissza.
Teljes adatlap megnyitása ↗
Rettenetes nyílméregbéka
Phyllobates terribilis
A rettenetes nyílméregbéka Kolumbia csendes-óceáni partvidékének kis területén élő, feltűnő színű béka. Bőrmérge a táplálékából származó anyagokból halmozódhat fel, ezért a vadon élő egyedek veszélyesek lehetnek.
Teljes adatlap megnyitása ↗| Jellemző | Barna varangy (Bufo bufo) jellemzői, táplálkozása és szaporodása | Rettenetes nyílméregbéka |
|---|---|---|
| Tudományos név | Bufo bufo | Phyllobates terribilis |
| Testhossz | Hím: 8–9 cm; nőstény: 12–13 cm | Jellemzően 4,7-5,5 cm |
| Farok / egyéb méret | Nincs; kifejlett korban farok nélküli | Nincs farka. |
| Testtömeg | – | Jellemzően néhány gramm; egy vizsgálatban átlagosan 6,0 g |
| Élettartam | A vadonban akár 12 év; fogságban 40 évig is élhet | Fogságban legalább 5 év; egyes források 10 évet vagy többet írnak |
| Elterjedés | Európa nagy része, Nyugat-Ázsia és Nyugat-Szibéria | Endemikus Kolumbiában, a Csendes-óceán partvidékének kis térségében |
| Élőhely | Erdők, rétek, cserjések, kertek, parkok és tavak környéke | Forró, nagyon nedves alföldi esőerdő, főként avarral borított erdőtalaj |
| Táplálkozás | Rovarok, pókok, férgek, csigák és más gerinctelenek | Apró rovarok és más ízeltlábúak |
| Aktív időszak | Főként éjszaka aktív; télen nyugalmi állapotba kerül | Nappali aktivitású |
| Társas élet | Többnyire magányos, a szaporodási időszakban csoportosul | Többnyire magányos, fogságban társasabb lehet |
| Szaporodási idő | Szaporodás főként február és április között | A szaporodás valószínűleg egész évben lehetséges |
| Utódfejlődés ideje | külső megtermékenyítés | A peték 10-25 nap alatt kelnek ki; 22-24 °C-on körülbelül 3 hét |
| Utódok száma | Általában mintegy 1500, legfeljebb körülbelül 5000 pete | Egy fészekalj többnyire legfeljebb 20 petéből áll |
| Utódgondozás | Nincs szülői gondozás; a peték és ebihalak önállóak | A hím a hátán szállítja az ebihalakat a vízhez |
| Pihenőhely | Talajüregek, avar, kövek, farakások és sűrű növényzet | Nedves avarréteg, sekély mélyedések és természetes rejtekhelyek |
| Érzékelés | Jól érzékeli a mozgást, a rezgéseket és a hangokat | Jól reagál a mozgó zsákmányra és a hímek hívóhangjára |
| Hangadás | A hím halk, ismétlődő nászhangot ad; nincs feltűnő hangzacskója | A hím 6-7 másodperces, trillázó hívóhangot ad ki |
| Mozgás | Jár vagy mászik; rövid, alacsony ugrásokra képes | Főként a talajon jár és ugrik; nem jellemző rá a mászás |
| Ökológiai szerep | Gerincteleneket fogyaszt, és számos ragadozó zsákmánya | Élénk színe figyelmeztető jelzés; bőrmérge a táplálékból származó alkaloidokhoz kötődik |
| Magyarországi jelenlét | Őshonos és védett; természetvédelmi értéke 10 000 Ft | Magyarországon nem őshonos; terráriumi bemutatókban fordulhat elő |
Hogyan olvasd az összehasonlítást?
A méretet, az élőhelyet, a táplálkozást és az aktivitást együtt érdemes nézni. A különbségek a fajok eltérő életmódját mutatják. A megadott tartományok általános fajadatok, egy-egy példány adatai ezektől eltérhetnek.
A gondolatjel nem nulla értéket jelent; az adott mezőhöz még nincs megadott fajadat.