Közelebb az állatvilághoz · Ismerd meg, értsd meg, óvd meg!
Fedezd fel az állatvilágot

Melyik állatra vagy kíváncsi?

Keress magyar vagy tudományos névre, állatcsoportra vagy egy érdekes témára.

Ismerd meg a fajt

Pettyes éticsiga

Cornu aspersum

A Pettyes éticsiga Európa és a mediterrán térség egyik elterjedt szárazföldi csigája, amelyet az ember sok más vidékre is behurcolt. Nedves időben aktív, kertekben és ültetvényeken pedig növénykárokat okozhat.

Pettyes éticsiga (Cornu aspersum)
Pettyes éticsiga · Cornu aspersum

A faj legfontosabb adatai

Tudományos névCornu aspersum
TesthosszA ház átmérője jellemzően 3,2-3,8 cm.
Farok / egyéb méret–
TesttömegJellemzően 8-12 g.
ÉlettartamVadban kb. 3-5 év; mesterséges körülmények között akár 10 év.
ElterjedésEurópa, a mediterrán térség és több behurcolt világrész.
ÉlőhelyKertek, parkok, mezőgazdasági területek, bozótosok és füves élőhelyek.
TáplálkozásNövényi részeket, gyomokat, zöldséget, gyümölcsöt és virágot eszik.
Aktív időszakFőként éjjel, illetve eső után aktív.
Társas életMagányosan él, de kedvező helyeken csoportosan is előfordul.
Szaporodási időMeleg, nedves időben aktív; hidegben és szárazságban nyugalmi állapotba kerül.
Utódfejlődés idejeA párosodás után 3-6 nappal rak petéket
Utódok számaAlkalmanként körülbelül 30-120 fehér petét rak.
UtódgondozásA petéket talajba vájt üregbe rejti, utódait nem gondozza.
PihenőhelyKő, avar, növényzet vagy talaj alatti üreg; a háznyílást nyálkahártyával zárhatja le.
ÉrzékelésKét pár tapogatója van; a hosszabb felső pár végén helyezkedik el a szeme.
HangadásNem ismert jellegzetes hangadása.
MozgásNyálkás haslábával lassan kúszik, akár 1,3 cm/s sebességgel.
Ökológiai szerepNövényevő, és több térségben kerti vagy mezőgazdasági kártevő.
Magyarországi jelenlétMagyarországon természetes körülmények között is előfordul.

Rendszertani besorolás

Egy kicsit közelebbről

Ismerd meg közelebbről!

Felismerése

A Pettyes éticsiga háza gömbölyded, sárgásbarna vagy szürkésbarna, és többnyire sötétbarna, megszakadó sávok, foltok és világosabb csíkok díszítik. A kifejlett ház általában 32-38 milliméter széles, 4,5-5 kanyarulatú, a szájadék pereme pedig világos és kifelé hajló.A ház mintázata változatos lehet, ezért egyetlen folt vagy sáv alapján nem mindig azonosítható biztosan. A fehéres ajak, a zárt köldök…

Élőhelye és életmódja

Meleg, nedves, növényzettel borított helyeken érzi jól magát. Kertekben, parkokban, szőlőkben, gyümölcsösökben, bozótosokban és füves területeken is megtelepedhet, ha talál árnyékos búvóhelyet és elegendő táplálékot.

Leginkább éjszaka vagy eső után mozog. Hosszan tartó szárazságban és hidegben visszahúzódik a házába, amelynek nyílását beszáradt nyálkaréteggel zárhatja le.

Táplálkozása

Elsősorban növényevő. Leveleket, zsenge hajtásokat, virágokat, gyümölcsöt, zöldségeket és gyomokat fogyaszt, ezért a kertekben és a mezőgazdasági területeken is észrevehető rágásnyomokat hagyhat.

A táplálék mellett elhalt szerves anyagot is elfogyaszthat. A növényeken szabálytalan lyukak jelenhetnek meg, a leveleken pedig a nyálkás csík és az ürülék is elárulhatja a jelenlétét.

Szaporodása

A faj hímnős, vagyis minden egyedben megtalálhatók a hím- és női ivarszervek. Az önmegtermékenyítés helyett rendszerint két csiga párosodik, és kölcsönösen átadják egymásnak a hímivarsejteket.

A párosodás több órán át tarthat. Néhány nappal később a csiga puha talajba üreget készít, és abba rakja fehér, gömbölyű petéit, amelyek fejlődését a talaj nedvessége és a hőmérséklet is befolyásolja.

Elterjedés

Fidzsi-szigetekTanzániaNyugat-SzaharaKanadaAmerikai Egyesült ÁllamokKazahsztánÜzbegisztánPápua Új-GuineaIndonéziaArgentínaChileKongói Demokratikus KöztársaságSzomáliaKenyaSzudánCsádHaitiDominikai KöztársaságOroszországBahama-szigetekFalkland-szigetekNorvégiaGrönlandFrancia déli és antarktiszi területekKelet-TimorDél-afrikai KöztársaságLesothoMexikóUruguayBrazíliaBolíviaPeruKolumbiaPanamaCosta RicaNicaraguaHondurasSalvadorGuatemalaBelizeVenezuelaGuyanaSurinameFranciaországEcuadorPuerto RicoJamaicaKubaZimbabweBotswanaNamíbiaSzenegálMaliMauritániaBeninNigerNigériaKamerunTogoGhánaElefántcsontpartGuineaBissau-GuineaLibériaSierra LeoneBurkina FasoKözép-afrikai KöztársaságKongói KöztársaságGabonEgyenlítői-GuineaZambiaMalawiMozambikSzváziföldAngolaBurundiIzraelLibanonMadagaszkárCiszjordániaGambiaTunéziaAlgériaJordániaEgyesült Arab EmírségekKatarKuvaitIrakOmánVanuatuKambodzsaThaiföldLaoszMianmarVietnámÉszak-KoreaDél-KoreaMongóliaIndiaBangladesBhutánNepálPakisztánAfganisztánTádzsikisztánKirgizisztánTürkmenisztánIránSzíriaÖrményországSvédországFehéroroszországUkrajnaLengyelországAusztriaMagyarországMoldovaRomániaLitvániaLettországÉsztországNémetországBulgáriaGörögországTörökországAlbániaHorvátországSvájcLuxemburgBelgiumHollandiaPortugáliaSpanyolországÍrországÚj-KaledóniaSalamon-szigetekÚj-ZélandAusztráliaSrí LankaKínaKínai KöztársaságOlaszországDániaÉszak-ÍrországIzlandAzerbajdzsánGrúziaFülöp-szigetekMalajziaBruneiSzlovéniaFinnországSzlovákiaCsehországEritreaJapánParaguayJemenSzaúd-ArábiaCiprusMarokkóEgyiptomLíbiaEtiópiaDzsibutiUgandaRuandaBosznia-HercegovinaÉszak-MacedóniaSzerbiaMontenegróKoszovóTrinidad és TobagoDél-SzudánTurks- és Caicos-szigetekCook-szigetekSzamoaTongaFrancia PolinéziaPitcairn-szigetekBarbadosSão Tomé és PríncipeSzent IlonaMáltaBahreinMaldív-szigetekBrit Indiai-óceáni TerületSzingapúrPalauÉszaki-Mariana-szigetekGuamMikronéziai Szövetségi ÁllamokMarshall-szigetekKiribatiNauruTuvaluMauritiusComore-szigetekFeröerSaint-Pierre és MiquelonBermudaDéli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetekSpitzbergákFrancia GuyanaVatikánAmerikai Virgin-szigetekAmerikai SzamoaAnguillaKajmán-szigetekBrit Virgin-szigetekMontserratJerseyGuernsey BailiffségManSeychelle-szigetekSan MarinoSaint Vincent és a Grenadine-szigetekSaint LuciaSaint Kitts és NevisNiueTokelau-szigetekArubaKaribi HollandiaCuraçaoMonacoLiechtensteinGrenadaMayotteRéunionMartiniqueGuadeloupeWallis és FutunaSaint-MartinSaint-BarthélemyÅlandDominikai KözösségMakaóHongkongZöld-foki KöztársaságKarácsony-szigetKókuszHeard-sziget és McDonald-szigetekNorfolk-szigetAntiguaAndorraSint MaartenAntarktisz
Zöld: őshonos · Sárga: betelepített

Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.

Európa, a mediterrán térség és több behurcolt világrész.

A faj eredeti elterjedése Európa nagy része, a Földközi-tenger térsége és Észak-Afrika egy része. Az ember sok más területre is behurcolta, így Észak- és Dél-Amerikában, Ausztráliában, Új-Zélandon, Dél-Afrikában és Magyarországon is előfordul; a felsorolás a forrásokban dokumentált országokra korlátozódik.

Életmód röviden

Az állat élete egy pillantásra

Mikor aktív?

Főként éjjel és nedves időben aktív. Szárazságban és hidegben a házába húzódik.

Hogyan él?

Nem alkot szoros társas csoportokat, de kedvező, nedves búvóhelyeken sok egyed gyűlhet össze.

Hogyan mozog?

Nyálkás talpával lassan halad; emberi szállítással nagy távolságokra is eljuthat.

Mivel táplálkozik?

Főként növényi részeket, zöldségeket, gyümölcsöt, virágokat és gyomokat fogyaszt.

Szaporodás és utódgondozás

A petéket talajba vájt üregbe rakja, utódait nem gondozza.

Ember közelében

Kertekben és ültetvényeken kárt okozhat, mert leveleket, terméseket és dísznövényeket rág.

Mi veszélyezteti?

A növényvédő szerek, az élőhelyek bolygatása és a kiszáradás veszélyeztetheti. Sok helyre az ember hurcolta be, ahol kártevővé válhat.

Élőhelyek sérülése

Mekkora egy gyufaszálhoz képest?

Állat: 3.5 cmGyufaszál: 4,5 cm

Közös méretarány. A rajz jellemző testformát szemléltet. A gyufaszál 4,5 cm-es viszonyítási példa.

01 Egy érdekes részlet

Hogyan jutott el a világ sok tájára?

A Pettyes éticsiga eredeti elterjedési területe Európa, Észak-Afrika és a Földközi-tenger környéke. Az ember azonban étkezési célból, kereskedelemmel vagy véletlenül, növények és föld szállításával újabb kontinensekre is eljuttatta.

A csiga lassan kúszik, ezért saját erejéből nem terjedne gyorsan nagy távolságokra. A palánták földlabdája, a ládák, a kerti hulladék és a járművek viszont könnyen továbbvihetik. Emiatt városi kertekben és mezőgazdasági területeken egymástól távoli állományok is kialakulhatnak.

02 Egy érdekes részlet

A nyálka több feladatot is ellát

A csiga nyálkája nem pusztán a csúszást segítő anyag. A hasláb és a talaj között síkos réteget hoz létre, így az állat egyenetlen felületeken, növényeken és függőleges tárgyakon is képes haladni.

A nyálka a test vízháztartásában és védelmében is szerepet kap. A csiga száraz időben csökkenti a vízvesztést, a háznyílás előtt pedig beszáradó nyálkaréteget hozhat létre. Ez a lezárás mérsékli a kiszáradást, amíg a környezet ismét kedvezővé nem válik.

03 Egy érdekes részlet

Miért aktív eső után?

A szárazföldi csigák teste könnyen vizet veszít, ezért a forró, száraz nappalokat többnyire rejtőzve vészelik át. Eső után a talaj és a növények felülete nedvesebb, a levegő párásabb, így a Pettyes éticsiga kisebb vízveszteséggel tud mozogni.

A nedves felszín a nyálkás haladást is megkönnyíti, ezért ilyenkor a táplálékkeresés és a párkeresés is eredményesebb lehet. A megfigyelésekhez ezért a késő esti órák, illetve az esőt követő időszak a legalkalmasabb, különösen árnyékos kertekben és bokros területeken.

Amire sokan kíváncsiak

Kérdések és válaszok

Honnan lehet felismerni a cirádás éticsigát?

A háza többnyire gömbölyded, sárgásbarna vagy szürkésbarna, rajta megszakadó sötétbarna sávokkal és világos foltokkal. A kifejlett ház körülbelül 32-38 milliméter széles, 4,5-5 kanyarulatú, a szájadék pereme fehéres és kifelé hajlik. A mintázat nagyon változatos, ezért az azonosításhoz a ház alakját és a zárt köldököt is érdemes figyelni.

A Pettyes éticsiga ugyanaz, mint a közönséges éticsiga?

Nem. A közönséges vagy nagy éticsiga tudományos neve Helix pomatia, míg a cirádás éticsigáé Cornu aspersum. A két faj hasonló lehet, de a Pettyes éticsiga általában kisebb, háza többnyire erősebben foltozott és csíkozott, ajka pedig világos. Magyarországon a Pettyes éticsiga behurcolt faj, a Helix pomatia viszont őshonos.

Hol él Magyarországon?

Magyarországon főként településeken, kertekben, parkokban, temetőkben, ültetvényeken és más bolygatott, növényzettel borított helyeken található. A faj terjedését a növények, földlabdák és kerti anyagok szállítása is segítheti. Nem minden hazai előfordulási hely ismert teljes részletességgel, ezért a térképes elterjedési adatok inkább a dokumentált megfigyeléseket mutatják, nem a teljes állományt.

Mit eszik a Pettyes éticsiga?

Főként növényi táplálékot fogyaszt: leveleket, zsenge hajtásokat, virágokat, zöldségeket, gyümölcsöt és gyomokat. Kertekben a rágásnyomok mellett gyakran nyálkás csíkot és ürüléket is hagy a növényeken. Elhalt szerves anyagot is elfogyaszthat, de a faj alapvetően növényevő, ezért nagyobb egyedsűrűség mellett kerti és mezőgazdasági kártevőként is megjelenhet.

Mikor aktív a Pettyes éticsiga?

Leginkább éjszaka, hajnalban és eső után mozog. Ilyenkor a levegő és a talaj nedvesebb, ezért kisebb a kiszáradás veszélye, a nyálkás haladás pedig könnyebb. Meleg, száraz időben árnyékos helyre húzódik, hidegben pedig hosszabb nyugalmi időszakot tarthat. Megfigyelésére a késő esti órák vagy egy eső utáni reggel a legalkalmasabb.

Hogyan szaporodik ez a csiga?

A Pettyes éticsiga hímnős, vagyis minden egyedben hím- és női ivarszervek is vannak. Ennek ellenére rendszerint két egyed párosodik, és kölcsönösen átadják egymásnak a hímivarsejteket. A párosodás négy-tizenkét óráig is tarthat. A megtermékenyítés után három-hat nappal a csiga puha talajba üreget készít, és körülbelül 30-120 fehér petét rak bele.

Veszélyes az emberre?

A Pettyes éticsiga közvetlenül általában nem veszélyes, nem támad és nem harap fájdalmasan. Kézbe vétel után azonban mindig moss kezet, különösen akkor, ha a csiga kerti talajjal vagy ürülékkel érintkezett. Ne fogyaszd el nyersen vagy bizonytalan eredetből, és ne használd fel étkezésre azokat az egyedeket, amelyek növényvédő szerrel kezelt területről származhatnak.

Kárt okoz a kertben?

Igen, nagyobb számban a Pettyes éticsiga megrághatja a zöldségek, dísznövények, gyümölcsfák és gabonafélék leveleit vagy terméseit. A jelenlétét szabálytalan lyukak, nyálkás csíkok és ürülék jelezheti. A kár mértéke függ az egyedsűrűségtől, az időjárástól és a növények állapotától. Nedves, sűrű növényzetű kertekben általában könnyebben felszaporodik.

Mennyi ideig él?

A rendelkezésre álló összefoglalók szerint vadon körülbelül három-öt évig élhet, mesterséges tartási körülmények között pedig akár tíz évet is elérhet. Ezek nem minden állományra érvényes, azonos módszerrel mért átlagok, hanem különböző forrásokból származó becslések és dokumentált adatok. Az élettartamot a hőmérséklet, a nedvesség, a táplálék, a ragadozók és a betegségek is befolyásolják.

Ez is érdekelhet

Fotó: Zachi Evenor · Wikimedia Commons · CC BY 2.0

Meddig érvényes a választásom?

A böngésződ legfeljebb 180 napig tárolja a választásodat. A láblécből bármikor módosíthatod.

Állatmagazin
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.