Nagy borostyánkőcsiga (Succinea putris) vs. Pettyes éticsiga – összehasonlítás
Válassz két állatot!
Keress magyar vagy tudományos névre, majd válaszd ki az adatlapokat.
Nagy borostyánkőcsiga (Succinea putris) és Pettyes éticsiga

Nagy borostyánkőcsiga (Succinea putris)
Succinea putris
A nagy borostyánkőcsiga nedves rétek, mocsarak és vízpartok jellegzetes szárazföldi csigája. Áttetsző, borostyános héja könnyen felismerhető, életmódját pedig szorosan meghatározza a párás környezet.
Teljes adatlap megnyitása ↗
Pettyes éticsiga
Cornu aspersum
A Pettyes éticsiga Európa és a mediterrán térség egyik elterjedt szárazföldi csigája, amelyet az ember sok más vidékre is behurcolt. Nedves időben aktív, kertekben és ültetvényeken pedig növénykárokat okozhat.
Teljes adatlap megnyitása ↗| Jellemző | Nagy borostyánkőcsiga (Succinea putris) | Pettyes éticsiga |
|---|---|---|
| Tudományos név | Succinea putris | Cornu aspersum |
| Testhossz | Héja általában 10–18 mm | A ház átmérője jellemzően 3,2-3,8 cm. |
| Farok / egyéb méret | Nincs; csigáknál nem értelmezhető | – |
| Testtömeg | – | Jellemzően 8-12 g. |
| Élettartam | Laboratóriumban körülbelül 13–17 hónap | Vadban kb. 3-5 év; mesterséges körülmények között akár 10 év. |
| Elterjedés | Európa nagy része és Nyugat-, illetve Közép-Szibéria | Európa, a mediterrán térség és több behurcolt világrész. |
| Élőhely | Mocsarak, nedves rétek, vízparti növényzet | Kertek, parkok, mezőgazdasági területek, bozótosok és füves élőhelyek. |
| Táplálkozás | Növényi szövetek, avar és bomló növényi anyag | Növényi részeket, gyomokat, zöldséget, gyümölcsöt és virágot eszik. |
| Aktív időszak | Nedves időben aktív; a növényzetre is felmászik | Főként éjjel, illetve eső után aktív. |
| Társas élet | Többnyire magányos, szaporodáskor párt keres | Magányosan él, de kedvező helyeken csoportosan is előfordul. |
| Szaporodási idő | Szaporodása főként áprilistól szeptemberig tart | Meleg, nedves időben aktív; hidegben és szárazságban nyugalmi állapotba kerül. |
| Utódfejlődés ideje | peték fejlődési ideje 11–28 nap | A párosodás után 3-6 nappal rak petéket |
| Utódok száma | Petecsomónként általában 5–64 tojás | Alkalmanként körülbelül 30-120 fehér petét rak. |
| Utódgondozás | Nincs szülői gondozás | A petéket talajba vájt üregbe rejti, utódait nem gondozza. |
| Pihenőhely | Sűrű parti növényzet, avar és nedves növényi maradványok | Kő, avar, növényzet vagy talaj alatti üreg; a háznyílást nyálkahártyával zárhatja le. |
| Érzékelés | Tapintás és szaglás a tapogatók, illetve köpeny révén | Két pár tapogatója van; a hosszabb felső pár végén helyezkedik el a szeme. |
| Hangadás | Nem ismert hangadás | Nem ismert jellegzetes hangadása. |
| Mozgás | Izmos talpán siklik, nyálkacsíkon | Nyálkás haslábával lassan kúszik, akár 1,3 cm/s sebességgel. |
| Ökológiai szerep | Nedves élőhelyek növényevő és avarfogyasztó csigája | Növényevő, és több térségben kerti vagy mezőgazdasági kártevő. |
| Magyarországi jelenlét | Magyarországon természetes körülmények között is előfordul. | Magyarországon természetes körülmények között is előfordul. |
Hogyan olvasd az összehasonlítást?
A méretet, az élőhelyet, a táplálkozást és az aktivitást együtt érdemes nézni. A különbségek a fajok eltérő életmódját mutatják. A megadott tartományok általános fajadatok, egy-egy példány adatai ezektől eltérhetnek.
A gondolatjel nem nulla értéket jelent; az adott mezőhöz még nincs megadott fajadat.
