A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Rejtőzködő vándor
A kis sárszalonka a hazai vizes élőhelyek egyik nehezen észrevehető átvonuló madara. Barnás tollazata jól beleolvad a sárba és a száraz növényzetbe, ezért gyakran csak akkor vesszük észre, amikor már közvetlen közelről felrepül.
Hol keresd?
Magyarországon főként mocsárréteken, belvizeken, árasztásokon és leeresztett halastavakon jelenik meg. A sekély, iszapos részeket kedveli, ahol csőrével a talajba szúrva kutat férgek, rovarok és apró puhatestűek után.
A felismerés kulcsa
A sárszalonkánál kisebb és tömzsibb, csőre is rövidebb. Felriasztva nem emelkedik magasra és nem kezd látványos cikkcakkrepülésbe, hanem gyorsan, alacsonyan elrepül, majd hamar ismét eltűnik a növényzetben.
Magyarországi státusza
Nálunk kisszámú, de rendszeres tavaszi és őszi átvonuló, és egyes példányok át is telelhetnek. Hazai vizes élőhelyein a zavartalanság és a természetes vízjárás megőrzése segíti a faj fennmaradását.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Eurázsia északi részén költ, délen és Afrikában telel.
A faj Eurázsia északi részén, főként Norvégiában, Svédországban, Finnországban és Oroszország északi területein költ. A költési időszakon kívül Nyugat- és Dél-Európában, a Mediterráneumban, Afrikában, a Közel-Keleten, Dél-Ázsiában és Délkelet-Ázsiában telel; Magyarország rendszeres átvonuló és alkalmi telelőterület.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Főként szürkületkor és éjszaka mozog, nappal sűrű növényzetben rejtőzik.
Hogyan él?
A vonuláskor többnyire magányos; táplálkozás közben nem alkot nagy csapatokat.
Hogyan mozog?
Vonuló madár, amely Eurázsia északi részén költ, délebbre telel.
Mivel táplálkozik?
Rovarokat, férgeket és puhatestűeket keres a sekély iszapban.
Szaporodás és utódgondozás
A fiókák fészekhagyók; a kotlást főként a tojó végzi.
Ember közelében
Közeledéskor gyakran meglapul, és csak későn repül fel. Ne zavard a vizes élőhelyeken.
Mi veszélyezteti?
A vizes élőhelyek kiszárítása és a mocsárrétek átalakítása csökkenti a számára alkalmas területeket. A vonulás és telelés idején a nyugalom megőrzése is fontos.
Mekkora hozzád képest?
Közös méretarány. A rajz jellemző testformát szemléltet. Az ember magassága 170 cm.
Mikor találkozhatsz vele?
Magyarország
Január · Telelés
Ritkán áttelelhet; nedves réteken, belvizeken és leeresztett halastavakon keressük, lehetőleg szürkületkor.
Február · Telelés
Kevés példány maradhat télre, ezért a sekély iszapos foltokon és zsombékos réteken érdemes figyelni.
Március · Átvonulás
Megkezdődik a tavaszi átvonulás; a madár gyakran csak közvetlen közelről, lapulás után repül fel.
Április · Átvonulás
A tavaszi vonulás egyik fő időszaka; lecsapolt halastavakon, tocsogós réteken és belvizeken keressük.
Május · Átvonulás
A tavaszi átvonulás késői példányai még előfordulhatnak, de a faj már ritka hazánkban.
Június · Nem jellemző az előfordulása
Magyarországon nem költő faj, ezért ebben a hónapban rendszerint nem figyelhető meg.
Július · Nem jellemző az előfordulása
A költőterület a tundra és a tajga övében található; hazánkban nyári előfordulása nem jellemző.
Augusztus · Átvonulás
Az őszi vonulás első példányai megjelenhetnek, főként nedves réteken és sekély vizű élőhelyeken.
Szeptember · Átvonulás
Ősszel egyre rendszeresebb; a sűrű növényzetben lapuló madarat gyakran csak felrepüléskor vesszük észre.
Október · Átvonulás
Az őszi vonulás fő időszaka; leeresztett halastavakon és iszapos réteken, szürkületkor a legjobb keresni.
November · Átvonulás
Az őszi átvonulás még tart, de a példányok egy része már továbbvonul a telelőterületek felé.
December · Telelés
Egyes példányok áttelelhetnek; enyhe időben nedves, puha iszapú területeken táplálkoznak.
Melyik madárral tévesztheted össze?
Hasonlítsd össze a jellegzetes bélyegeket!
Kis sárszalonka
A kis sárszalonka kisebb és zömökebb, csőre feltűnően rövidebb, fejtetején nincs világos középsáv, hátán pedig széles, világos hosszanti sávok látszanak. Az ivarok tollazata hasonló, a fiatalok mintázata is a felnőttekéhez hasonló.
Sárszalonka
Gallinago gallinago
A sárszalonka nagyobb, karcsúbb hatású, csőre hosszabb, fejtetején világos középsáv húzódik, repülése pedig gyakran cikázó és magasra emelkedő.
Kis sárszalonka
A kis sárszalonka csak 17-19 cm hosszú, zömök testű, rövid csőrű faj; alsóteste finoman sávozott, hátán világos hosszanti sávok vannak. Ivarai hasonlóak, a fiatal madarak alapszíne barnásabb lehet.
Nagy sárszalonka
Gallinago media
A nagy sárszalonka jóval testesebb, egész alsóteste erősebben sávozott, csőre a testéhez képest rövidebbnek látszik, szárnyfedőin széles világos szegések alkotnak sávokat, szélső farktollai pedig fehérek.
Tojástól az első repülésig
Kövesd végig a fejlődés szakaszait!
Tojás és kotlás
A fészek földbe kapart mélyedés, amelyet növényi szálak bélelnek. Általában 4 tojásból áll, és főként a tojó kotlik.
Fészekben fejlődés
A fiókák fészekhagyók és pehelytollasan kelnek ki. Az utolsó fióka kikelése után rövidesen mozgóképesek, és a szülő madár vezetésével elhagyják a fészket.
Fészekelhagyás
A fiókák nem maradnak hosszabb ideig a fészekben, hanem a környező nedves növényzetben mozognak és ott keresnek táplálékot a szülő madár közelében.
Repülés és önállósodás
A fiatalok várhatóan nagyjából háromhetes korukra válnak röpképessé. A pontos időtartam kevéssé ismert, mert a faj költését nehéz megfigyelni.
A madár, amely inkább meglapul
A kis sárszalonka egyik legérdekesebb védekezési módszere, hogy veszély esetén nem azonnal menekül. Testét leszorítja, és a tollazatával együtt szinte beleolvad a sárba, a zsombékok közötti árnyékokba vagy az alacsony növényzetbe.
Ezért a terepen sokszor nem a madarat, hanem a hirtelen felröppenését látjuk. A felrepülés rendszerint rövid és alacsony, ami élesen eltér a sárszalonka magasabb, cikkcakkos menekülőrepülésétől.
A rövid csőr előnye
A faj csőre a sárszalonkáénál rövidebb, de még mindig érzékeny és alkalmas arra, hogy a puha iszapot átkutassa. A madár főként a nedves talaj felső rétegében található apró állatokat szedi össze, ezért a vízszint és az iszap állapota erősen befolyásolja táplálkozási lehetőségeit.
Táplálkozás közben jellegzetesen ruganyos, bólogató mozgással halad. Ez a mozgás nem puszta látványosság: segít a puha talajban lévő zsákmány felkutatásában, miközben a madár a csőrével rövid, gyors szúrásokkal kutat.
Hosszú út és rejtett élet
A faj Eurázsia északi részén, a tundra és a tajga nedves területein költ, majd ősszel délebbre vonul. A nyugat- és dél-európai, afrikai, közel-keleti és ázsiai telelőterületek között nagy távolságokat tesz meg.
Magyarországon emiatt főként vonulási időben találkozhatunk vele. A pihenőhelyek állapota különösen fontos: a sekély víz, a nyílt iszapfoltok és a növényzettel tarkított rétek együtt biztosítanak számára táplálékot és rejtőzési lehetőséget.
Képgaléria




Kérdések és válaszok
Mikor lehet kis sárszalonkát látni Magyarországon?
Leginkább tavasszal és ősszel, az átvonulás idején. A tavaszi példányok márciusban és áprilisban, az ősziek főként augusztustól novemberig jelenhetnek meg, de a pontos időzítés az időjárástól és a vízviszonyoktól függ. Enyhe teleken egyes madarak decemberben, januárban vagy februárban is nálunk maradhatnak.
Milyen élőhelyen érdemes keresni?
Nedves mocsárréteken, belvizek szélén, sekély elöntéseken és leeresztett halastavakon érdemes figyelni. A kis sárszalonka a puha, iszapos talajt és az alacsony növényzetet kedveli, ahol táplálékot talál és könnyen elrejtőzik. A túl mély víz, a teljesen száraz talaj és a sűrű, magas növényzet kevésbé alkalmas számára.
Hogyan különböztethető meg a sárszalonkától?
A kis sárszalonka kisebb, kerekdedebb testű és rövidebb csőrű. A tollazata barnás, rejtőszínezetű, ezért ülő helyzetben nehéz észrevenni. Felrepüléskor gyorsan és alacsonyan távolodik, majd hamar visszaereszkedik. A sárszalonka általában nagyobbnak látszik, csőre hosszabb, és meneküléskor gyakran magasabbra emelkedik, cikkcakkban repül.
Költ-e a kis sárszalonka Magyarországon?
Magyarország nem a faj rendszeres költőterülete. A hazánkban megfigyelt madarak főként észak-eurázsiai költőhelyek és délebbi telelőterületek között vonulnak. Költőhelyein tundra- és tajgamocsarakban, valamint nedves réteken fészkel. Ezért nálunk a tavaszi és őszi megfigyelések jellemzőek, nyáron pedig rendszerint hiányzik.
Hány tojást rak a kis sárszalonka?
A fészekben többnyire négy tojás van, a dokumentált fészekaljaknál három-négy tojás fordul elő. A fészek egyszerű, földbe kapart mélyedés, amelyet növényi szálakkal bélel. A kotlás időtartamára a források 17-24 napos értéket adnak; az MME ismertetője 24 napot közöl. A fiókák fészekhagyók, vagyis kelés után hamar elindulnak.
Mivel táplálkozik?
Főként apró állatokat fogyaszt, például rovarokat, férgeket és puhatestűeket. Hosszú, érzékeny csőrével az iszapot szurkálja, így keresi a talaj felső rétegében rejtőző zsákmányt. Ezért olyan fontos számára a sekély víz és a nedves, puha talaj. A kiszáradt vagy teljesen benőtt élőhelyeken sokkal kevesebb táplálékhoz jut.
Veszélyes-e az emberre?
Nem veszélyes az emberre, és általában igyekszik elkerülni a közeli találkozást. Ha megzavarják, gyakran sokáig mozdulatlanul meglapul, majd csak későn repül fel. A megfigyeléshez használj távcsövet, ne menj be a mocsaras élőhelyre, és ne üldözd a felrepülő madarat. A nyugalom különösen a vonulás közben pihenő példányoknak fontos.
Védett madár Magyarországon?
Igen, a kis sárszalonka Magyarországon védett faj, természetvédelmi értéke az MME adatbázisa szerint 25 000 forint. A globális vörös listán nem fenyegetett kategóriában szerepel. Ettől még helyi szinten érzékenyen reagálhat a vizes élőhelyek kiszárítására, átalakítására és a zavarásra, ezért a pihenő- és táplálkozóhelyek megőrzése fontos.
Ez is érdekelhet
Hasonló állatok
Olvasnivaló a témában
Állatok a turizmusban: miért problémás az elefántlovaglás és a közeli fotózás?
Állatkertek szerepe a fajvédelemben – valóban segíthetik a veszélyeztetett állatok túlélését?
Vadon élő állatok az egyre növekvő városokban – konfliktus vagy együttélés?
Erdőtüzek és vadállatok: hogyan segíthetünk az élőhelyüket elvesztő fajokon?Hasonlítsd össze más állatokkal!
Fotó: Dûrzan cîrano · Wikimedia Commons · CC BY-SA 3.0





