Közelebb az állatvilághoz · Ismerd meg, értsd meg, óvd meg!
Fedezd fel az állatvilágot

Melyik állatra vagy kíváncsi?

Keress magyar vagy tudományos névre, állatcsoportra vagy egy érdekes témára.

Ismerd meg a fajt

Sávos bödöncsiga

Theodoxus transversalis

A sávos bödöncsiga ritka, folyóvízi csigafaj, amely tiszta, oxigéndús és köves mederszakaszokon él. Elterjedése erősen visszaszorult, ezért természetvédelmi szempontból kiemelten fontos faj.

Sávos bödöncsiga (Theodoxus transversalis)
Sávos bödöncsiga · Theodoxus transversalis

A faj legfontosabb adatai

Tudományos névTheodoxus transversalis
TesthosszHéja általában 8,7-10,3 mm hosszú.
Farok / egyéb méret–
Testtömeg–
Élettartam–
ElterjedésA Duna vízgyűjtőjén és a Dnyeszter térségében él.
ÉlőhelyTiszta, oxigéndús folyóvizek köves aljzattal.
TáplálkozásAlgabevonattal és baktériumokban gazdag felületi bevonattal táplálkozik.
Aktív időszakA köveken kúszva legel, főként áramló vízben.
Társas életA megfelelő köves aljzaton több egyed is előfordulhat.
Szaporodási időEgész évben vízben élő, helyhez kötött folyóvízi faj.
Utódfejlődés idejeA peték fejlődése valószínűleg körülbelül két hét
Utódok számaEgy petekapszulából rendszerint egy vagy néhány fiatal csiga fejlődik.
UtódgondozásA nőstény köves, kemény aljzatra rögzíti a petekapszulát.
PihenőhelyA kövek felületén és azok védett réseiben él.
ÉrzékelésTapintással és kémiai ingerekkel tájékozódik a vízben.
Hangadás–
MozgásErős talpával a kövekre tapad, és a sodrásban is lassan halad.
Ökológiai szerepA tiszta, köves folyómedrek állapotának érzékeny jelzőfaja.
Magyarországi jelenlétMagyarországon természetes körülmények között is előfordul.

Rendszertani besorolás

Egy kicsit közelebbről

Ismerd meg közelebbről!

Kis termetű folyólakó

A sávos bödöncsiga héja mindössze néhány milliméteres, mégis feltűnően erős és vastag. Alapszíne szürke vagy sárgásszürke, felszínén általában három, néha négy sötétebb hosszanti sáv látható.

Köves medrek lakója

A faj nagyobb folyók tiszta, oxigéndús szakaszaihoz kötődik. A köves aljzat azért fontos számára, mert ezen tud megkapaszkodni, és innen legeli le az algás bevonatot.

Különleges házfedő

A csiga nyílását kemény házfedő, úgynevezett operculum zárja le. Ez védi a testét, amikor az állat visszahúzódik a házába, és a sodrásban is segíti a megtapadást.

Ritka és veszélyeztetett

A sávos bödöncsiga egykor szélesebb körben élt a Duna vízgyűjtőjén, mára azonban állományai ritkák és elszigeteltek. A mederszabályozás, a szennyezés és a köves aljzat iszaposodása egyaránt visszaszorítja.

Elterjedés

Fidzsi-szigetekTanzániaNyugat-SzaharaKanadaAmerikai Egyesült ÁllamokKazahsztánÜzbegisztánPápua Új-GuineaIndonéziaArgentínaChileKongói Demokratikus KöztársaságSzomáliaKenyaSzudánCsádHaitiDominikai KöztársaságOroszországBahama-szigetekFalkland-szigetekNorvégiaGrönlandFrancia déli és antarktiszi területekKelet-TimorDél-afrikai KöztársaságLesothoMexikóUruguayBrazíliaBolíviaPeruKolumbiaPanamaCosta RicaNicaraguaHondurasSalvadorGuatemalaBelizeVenezuelaGuyanaSurinameFranciaországEcuadorPuerto RicoJamaicaKubaZimbabweBotswanaNamíbiaSzenegálMaliMauritániaBeninNigerNigériaKamerunTogoGhánaElefántcsontpartGuineaBissau-GuineaLibériaSierra LeoneBurkina FasoKözép-afrikai KöztársaságKongói KöztársaságGabonEgyenlítői-GuineaZambiaMalawiMozambikSzváziföldAngolaBurundiIzraelLibanonMadagaszkárCiszjordániaGambiaTunéziaAlgériaJordániaEgyesült Arab EmírségekKatarKuvaitIrakOmánVanuatuKambodzsaThaiföldLaoszMianmarVietnámÉszak-KoreaDél-KoreaMongóliaIndiaBangladesBhutánNepálPakisztánAfganisztánTádzsikisztánKirgizisztánTürkmenisztánIránSzíriaÖrményországSvédországFehéroroszországUkrajnaLengyelországAusztriaMagyarországMoldovaRomániaLitvániaLettországÉsztországNémetországBulgáriaGörögországTörökországAlbániaHorvátországSvájcLuxemburgBelgiumHollandiaPortugáliaSpanyolországÍrországÚj-KaledóniaSalamon-szigetekÚj-ZélandAusztráliaSrí LankaKínaKínai KöztársaságOlaszországDániaÉszak-ÍrországIzlandAzerbajdzsánGrúziaFülöp-szigetekMalajziaBruneiSzlovéniaFinnországSzlovákiaCsehországEritreaJapánParaguayJemenSzaúd-ArábiaCiprusMarokkóEgyiptomLíbiaEtiópiaDzsibutiUgandaRuandaBosznia-HercegovinaÉszak-MacedóniaSzerbiaMontenegróKoszovóTrinidad és TobagoDél-SzudánTurks- és Caicos-szigetekCook-szigetekSzamoaTongaFrancia PolinéziaPitcairn-szigetekBarbadosSão Tomé és PríncipeSzent IlonaMáltaBahreinMaldív-szigetekBrit Indiai-óceáni TerületSzingapúrPalauÉszaki-Mariana-szigetekGuamMikronéziai Szövetségi ÁllamokMarshall-szigetekKiribatiNauruTuvaluMauritiusComore-szigetekFeröerSaint-Pierre és MiquelonBermudaDéli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetekSpitzbergákFrancia GuyanaVatikánAmerikai Virgin-szigetekAmerikai SzamoaAnguillaKajmán-szigetekBrit Virgin-szigetekMontserratJerseyGuernsey BailiffségManSeychelle-szigetekSan MarinoSaint Vincent és a Grenadine-szigetekSaint LuciaSaint Kitts és NevisNiueTokelau-szigetekArubaKaribi HollandiaCuraçaoMonacoLiechtensteinGrenadaMayotteRéunionMartiniqueGuadeloupeWallis és FutunaSaint-MartinSaint-BarthélemyÅlandDominikai KözösségMakaóHongkongZöld-foki KöztársaságKarácsony-szigetKókuszHeard-sziget és McDonald-szigetekNorfolk-szigetAntiguaAndorraSint MaartenAntarktisz
Zöld: őshonos · Sárga: betelepített

Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.

A Duna vízgyűjtőjén és a Dnyeszter térségében él.

A faj természetes elterjedése főként a Duna vízgyűjtőjére, valamint a Dnyeszter térségének egyes vizeire korlátozódik. Több korábbi előfordulási országban kipusztultnak vagy erősen visszaszorultnak tartják, ezért a felsorolás a jelenleg igazolható természetes előfordulásokra szűkített lista.

Életmód röviden

Az állat élete egy pillantásra

Mikor aktív?

A köveken lassan legel, főként nappal és alkonyatkor figyelhető meg.

Hogyan él?

Nem alkot összetett társas csoportokat, de megfelelő köveken több egyed élhet együtt.

Hogyan mozog?

Erős tapadókorong-szerű talpával a köveken kúszik, sodrásban is megkapaszkodik.

Mivel táplálkozik?

A kövek felületéről algabevonatot és baktériumokban gazdag szerves bevonatot legel le.

Szaporodás és utódgondozás

A nőstény kemény aljzatra rak petekapszulát. A kapszulában több tápláló pete segíti a fejlődő utódot.

Ember közelében

Tiszta, köves folyóvizekhez kötődik, ezért előfordulása a vízminőség és az élőhely állapotának fontos jelzője.

Mi veszélyezteti?

A folyók szabályozása, a duzzasztók és a köves meder eltűnése csökkenti az élőhelyét. A szennyvíz, a tápanyagterhelés és az iszaposodás szintén veszélyezteti.

Élőhelyek sérülése

Mekkora egy gyufaszálhoz képest?

Állat: 1 cmGyufaszál: 4,5 cm

Közös méretarány. A rajz jellemző testformát szemléltet. A gyufaszál 4,5 cm-es viszonyítási példa.

01 Egy érdekes részlet

Egy petekapszula különös története

A nőstény a petekapszulát szilárd felszínre, többnyire kőre rögzíti. A kapszulában sok pete található, de rendszerint csak egy vagy néhány embrió fejlődik tovább.

A többi pete nem egyszerűen elpusztul: tápanyagként szolgál a fejlődő fiatal csigának. Ez a megoldás kevés utódot eredményez, de azoknak nagyobb kezdő táplálékot biztosít.

02 Egy érdekes részlet

Miért kell neki a kő?

A sávos bödöncsiga nem a laza iszapot keresi, hanem a kemény, stabil aljzatot. A talpával a kövekhez tapad, miközben reszelős szájszervével lekaparja az algás és baktériumokban gazdag bevonatot.

Ha a meder finom üledékkel töltődik fel, egyszerre tűnik el a kapaszkodófelület és a táplálkozásra alkalmas bevonat. Emiatt a faj jelenléte a folyómeder természetességéről is árulkodhat.

03 Egy érdekes részlet

Elszigetelt folyóvízi menedékek

A faj mai állományai gyakran egymástól távoli folyószakaszokon maradtak fenn. A duzzasztók, a mederrendezések és a vízminőség romlása feldarabolhatja az egykor összefüggő elterjedési területet.

A visszatelepülés nehéz, mert a csiga kevéssé mozgékony, és a számára megfelelő köves élőhelyek között nagy távolságok alakulhatnak ki. Ezért a megmaradt állományok és a természetes mederszakaszok védelme különösen fontos.

Amire sokan kíváncsiak

Kérdések és válaszok

Hol él a sávos bödöncsiga?

A sávos bödöncsiga nagyobb, áramló folyók tiszta és oxigéndús szakaszain él. Olyan mederrészeket keres, ahol kövek vagy más kemény felületek vannak, mert ezeken tud megtapadni és táplálkozni. Elterjedése elsősorban a Duna vízgyűjtőjéhez kötődik, kisebb, elszigetelt előfordulásokkal a Dnyeszter térségében.

Mekkora a sávos bödöncsiga?

Ez a faj nagyon kicsi. Héja általában körülbelül 8,7-10,3 milliméter hosszú, szélessége nagyjából 5,8-7 milliméter, magassága pedig 4,1-4,8 milliméter. A természetben ezért könnyű elnézni a köveken, különösen akkor, ha a ház színe beleolvad a meder szürke vagy sárgás árnyalataiba.

Mivel táplálkozik?

A sávos bödöncsiga főként a kövek felszínén kialakuló algás bevonatot legeli. Ezzel együtt baktériumokban és szerves anyagokban gazdag vékony réteget is fogyaszt. A kemény aljzat ezért egyszerre szolgál számára kapaszkodóként és táplálkozófelületként. Az iszapos meder ezt a két fontos feltételt egyszerre szüntetheti meg.

Hogyan szaporodik?

A sávos bödöncsiga különnemű faj, vagyis külön hímek és nőstények vannak. A nőstény kemény aljzatra, például kőre rögzített petekapszulát rak. A kapszulában több pete fejlődését segítő táplálék található, de rendszerint csak egy vagy néhány fiatal csiga kel ki. A peték fejlődése valószínűleg körülbelül két hétig tart.

Miért fontos a köves meder?

A köves meder több okból nélkülözhetetlen a faj számára. A csiga talpával ezekhez a felületekhez tapad, így a sodrás nem sodorja el könnyen. Ugyanitt találja meg az algás és baktériumokban gazdag bevonatot, amelyből táplálkozik. Ha a köveket iszap borítja be, a faj élőhelye és táplálkozófelülete is romlik.

Veszélyeztetett fajnak számít?

Igen. A sávos bödöncsiga nemzetközi értékelése veszélyeztetett kategóriába sorolja. Állományait a folyók szabályozása, a duzzasztók, a szennyvízterhelés, a tápanyag-feldúsulás és a köves meder iszaposodása veszélyezteti. A megmaradt populációk gyakran kicsik és elszigeteltek, ezért egy-egy élőhely romlása is komoly következményekkel járhat.

Védett Magyarországon?

Igen. Magyarországon védett faj, és az európai élőhelyvédelmi szabályozás II. és IV. mellékletében is szerepel. Természetvédelmi értéke 50 000 forint. Ez a védelem az élőhelyére is irányul, hiszen a faj csak akkor maradhat fenn, ha a tiszta, áramló vízű és köves folyószakaszok állapota megfelelő.

Hogyan lehet felismerni?

A sávos bödöncsiga háza alacsony tekercsű, vastag és féltojásdad alakú. Színe szürke vagy sárgásszürke lehet, rajta három, néha négy sötétebb hosszanti sávval. A héj felszíne finoman vonalkázott, a nyílást pedig kemény, félhold alakú házfedő zárja. Biztos azonosításhoz a kis méret és a héj részletes alakja mellett a lelőhelyet is érdemes figyelembe venni.

Ez is érdekelhet

Fotó: Francisco Welter Schultes · Wikimedia Commons · Public domain

Meddig érvényes a választásom?

A böngésződ legfeljebb 180 napig tárolja a választásodat. A láblécből bármikor módosíthatod.

Állatmagazin
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.