Közelebb az állatvilághoz · Ismerd meg, értsd meg, óvd meg!
Fedezd fel az állatvilágot

Melyik állatra vagy kíváncsi?

Keress magyar vagy tudományos névre, állatcsoportra vagy egy érdekes témára.

Ismerd meg a fajt

Garda

Pelecus cultratus

A garda karcsú, oldalról erősen lapított pontyféle, amely folyók alsó szakaszain, nagy tavakban és enyhén sós vizekben él. Tavasszal gyakran a folyók középső szakaszán ívik, táplálékát főként plankton és apró vízi állatok alkotják.

Garda (Pelecus cultratus)
Garda · Pelecus cultratus

A faj legfontosabb adatai

Tudományos névPelecus cultratus
TesthosszJellemzően kb. 25 cm; legfeljebb 60 cm
Farok / egyéb méret–
TesttömegLegfeljebb 2 kg
ÉlettartamAkár 11 év a vadonban
ElterjedésA Balti-, Fekete-, Kaszpi- és Aral-tenger vízgyűjtője
ÉlőhelyNagy folyók alsó szakasza, tavak, torkolatok és brakkvíz
TáplálkozásZooplankton, rovarok, apró halak és halivadék
Aktív időszakTöbbnyire nappal aktív, nyílt vízi rajhal
Társas életA kifejlett példányok gyakran rajokban élnek
Szaporodási időTavasszal ívik; ívás után táplálkozóhelyre tér vissza
Utódfejlődés idejeTavasszal, a folyó középső szakaszán ívik
Utódok számaAz ikrák nyílt vízben, elszórva fejlődnek
UtódgondozásSzülői gondozás nincs
PihenőhelyNyílt víz és növényzettel tagolt parti zónák
Érzékelés–
Hangadás–
MozgásFélig vándorló; folyók és torkolatok között mozog
Ökológiai szerepA planktonközösségek és a kisebb vízi állatok fogyasztója
Magyarországi jelenlétMagyarországon természetes körülmények között is előfordul.

Rendszertani besorolás

Egy kicsit közelebbről

Ismerd meg közelebbről!

Karcsú test, jellegzetes hasél

A garda teste hosszú és oldalról feltűnően lapított. Hasán éles, pikkely nélküli él húzódik a toroktól a végbélnyílásig, szája ferdén felfelé áll, oldalvonala pedig jellegzetesen hullámos.

Ezüstös pikkelyei aprók és könnyen lehullanak. A hátúszó kicsi, a farokalatti úszó viszont hosszú, ezért a hal alakja távolról is könnyen felismerhető.

Folyók és torkolatok vándora

A faj a Balti-, a Fekete-, a Kaszpi- és az Aral-tenger vízgyűjtőjében fordul elő. Élőhelyei közé tartoznak a nagy folyók alsó szakaszai, a torkolatok, a nagy tavak és a félig sós parti vizek.A gardák egy része íváskor a folyó belseje felé vándorol, majd a szaporodás után visszatér a torkolatok és a táplálékban gazdagabb parti vizek…

Planktonból apró halakig

A garda táplálékát főként zooplankton, rovarok és más apró vízi szervezetek alkotják. A nagyobb példányok kisebb halakat, halivadékot és alkalmanként halikrákat is fogyasztanak.

Felső állású szája jól illik a nyílt vízben sodródó táplálék megragadásához. A faj ezért fontos kapcsolatot teremt a planktonközösségek és a nagyobb ragadozó halak között.

Tavaszi ívás a folyóban

A garda tavasszal, rendszerint a folyó középső szakaszán ívik. Az ikrákat nem tapasztja növényekhez vagy aljzathoz, hanem a nyílt vízbe szórja, ahol a sodrás továbbviszi őket.

A kikelő fiatal halak fejlődésük első időszakában a torkolatok felé húzódhatnak. A folyók duzzasztása ezt a természetes mozgást akadályozhatja, és csökkentheti az elérhető ívóhelyek számát.

Elterjedés

Fidzsi-szigetekTanzániaNyugat-SzaharaKanadaAmerikai Egyesült ÁllamokKazahsztánÜzbegisztánPápua Új-GuineaIndonéziaArgentínaChileKongói Demokratikus KöztársaságSzomáliaKenyaSzudánCsádHaitiDominikai KöztársaságOroszországBahama-szigetekFalkland-szigetekNorvégiaGrönlandFrancia déli és antarktiszi területekKelet-TimorDél-afrikai KöztársaságLesothoMexikóUruguayBrazíliaBolíviaPeruKolumbiaPanamaCosta RicaNicaraguaHondurasSalvadorGuatemalaBelizeVenezuelaGuyanaSurinameFranciaországEcuadorPuerto RicoJamaicaKubaZimbabweBotswanaNamíbiaSzenegálMaliMauritániaBeninNigerNigériaKamerunTogoGhánaElefántcsontpartGuineaBissau-GuineaLibériaSierra LeoneBurkina FasoKözép-afrikai KöztársaságKongói KöztársaságGabonEgyenlítői-GuineaZambiaMalawiMozambikSzváziföldAngolaBurundiIzraelLibanonMadagaszkárCiszjordániaGambiaTunéziaAlgériaJordániaEgyesült Arab EmírségekKatarKuvaitIrakOmánVanuatuKambodzsaThaiföldLaoszMianmarVietnámÉszak-KoreaDél-KoreaMongóliaIndiaBangladesBhutánNepálPakisztánAfganisztánTádzsikisztánKirgizisztánTürkmenisztánIránSzíriaÖrményországSvédországFehéroroszországUkrajnaLengyelországAusztriaMagyarországMoldovaRomániaLitvániaLettországÉsztországNémetországBulgáriaGörögországTörökországAlbániaHorvátországSvájcLuxemburgBelgiumHollandiaPortugáliaSpanyolországÍrországÚj-KaledóniaSalamon-szigetekÚj-ZélandAusztráliaSrí LankaKínaKínai KöztársaságOlaszországDániaÉszak-ÍrországIzlandAzerbajdzsánGrúziaFülöp-szigetekMalajziaBruneiSzlovéniaFinnországSzlovákiaCsehországEritreaJapánParaguayJemenSzaúd-ArábiaCiprusMarokkóEgyiptomLíbiaEtiópiaDzsibutiUgandaRuandaBosznia-HercegovinaÉszak-MacedóniaSzerbiaMontenegróKoszovóTrinidad és TobagoDél-SzudánTurks- és Caicos-szigetekCook-szigetekSzamoaTongaFrancia PolinéziaPitcairn-szigetekBarbadosSão Tomé és PríncipeSzent IlonaMáltaBahreinMaldív-szigetekBrit Indiai-óceáni TerületSzingapúrPalauÉszaki-Mariana-szigetekGuamMikronéziai Szövetségi ÁllamokMarshall-szigetekKiribatiNauruTuvaluMauritiusComore-szigetekFeröerSaint-Pierre és MiquelonBermudaDéli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetekSpitzbergákFrancia GuyanaVatikánAmerikai Virgin-szigetekAmerikai SzamoaAnguillaKajmán-szigetekBrit Virgin-szigetekMontserratJerseyGuernsey BailiffségManSeychelle-szigetekSan MarinoSaint Vincent és a Grenadine-szigetekSaint LuciaSaint Kitts és NevisNiueTokelau-szigetekArubaKaribi HollandiaCuraçaoMonacoLiechtensteinGrenadaMayotteRéunionMartiniqueGuadeloupeWallis és FutunaSaint-MartinSaint-BarthélemyÅlandDominikai KözösségMakaóHongkongZöld-foki KöztársaságKarácsony-szigetKókuszHeard-sziget és McDonald-szigetekNorfolk-szigetAntiguaAndorraSint MaartenAntarktisz
Zöld: őshonos · Sárga: betelepített

Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.

A Balti-, Fekete-, Kaszpi- és Aral-tenger vízgyűjtője

A garda Eurázsia nagy folyó- és tóvidékein él: a Balti-, a Fekete-, a Kaszpi- és az Aral-tenger vízgyűjtőjében is megtalálható. A felsorolt országok rendszeres természetes előfordulási területeket jelölnek, de a vízgyűjtőkön belüli elterjedés nem mindenhol összefüggő.

Életmód röviden

Az állat élete egy pillantásra

Mikor aktív?

Főként nappal aktív, nyílt vízben mozgó rajhal.

Hogyan él?

A kifejlett gardák gyakran rajokban úsznak.

Hogyan mozog?

Folyók alsó szakaszai és torkolatok között vándorol; félig anadrom faj.

Mivel táplálkozik?

Zooplanktonnal, vízi és szárazföldi rovarokkal, valamint apró halakkal táplálkozik.

Szaporodás és utódgondozás

Az ikrák elszórva kerülnek a vízbe, a szülők nem gondozzák őket.

Ember közelében

Az emberre ártalmatlan. Horgászzsákmányként és kisebb mértékben halászott fajként ismert.

Mi veszélyezteti?

A folyók duzzasztása akadályozhatja az ívóhelyek elérését, ezért egyes félig vándorló állományai visszaestek. Az élőhelyek átalakítása főként a folyóvízi szaporodóhelyeket veszélyezteti.

Élőhelyek sérülése

Mekkora hozzád képest?

Állat: 25 cmEmber: 170 cm

Közös méretarány. A rajz jellemző testformát szemléltet. Az ember magassága 170 cm.

01 Egy érdekes részlet

Miért hasonlít a garda egy pengére?

A garda neve és tudományos nevének fajneve is a kés- vagy kardpengére emlékeztető testformára utal. A hal törzse olyan erősen lapított, hogy oldalról nézve szinte penge alakú sziluettet mutat.

Ez a forma nem pusztán látványos bélyeg. A lapos test és a hosszú farokalatti úszó segítheti a gyors irányváltást a nyílt vízben, ahol a garda rajokban keresi a sodródó planktoni táplálékot.

02 Egy érdekes részlet

A folyó sodrására bízza az ikrákat

A garda szaporodása szorosan kapcsolódik a folyóvíz mozgásához. Tavasszal a folyó középső szakaszán engedi el ikráit, amelyek a nyílt vízben sodródnak, miközben fejlődnek.

A kikelő fiatalok később a torkolatok és a nyugodtabb táplálkozóhelyek felé húzódhatnak. Emiatt a vízlépcsők és duzzasztógátak nem pusztán az öreg halak vándorlását nehezítik, hanem az egész életciklus térbeli kapcsolatát is megszakíthatják.

03 Egy érdekes részlet

A Balaton régi hala

A garda a Balaton egyik jellegzetes hala, és a magyar népi halászatban több tájnéven is ismerték. Régi nevei között szerepel a balatoni hering és a kaszahal, amelyek a külsejére vagy a halászatban betöltött szerepére utaltak.

A faj nem valódi hering, hanem a pontyfélék rokonságába tartozik. Heringre emlékeztető, ezüstös teste és rajokban való mozgása azonban érthetővé teszi, miért kapott ilyen népies nevet.

Amire sokan kíváncsiak

Kérdések és válaszok

Mekkora lehet egy garda?

A garda leggyakrabban körülbelül 25 centiméteres, de a faj nagyobb példányai elérhetik a 60 centiméteres testhosszt is. A források legfeljebb 2 kilogrammos tömeget közölnek. Ez dokumentált felső érték, nem átlagos testméret: a természetben a legtöbb példány ennél jóval kisebb.

Hol él a garda?

A garda nagy folyók alsó szakaszain, torkolatokban, nagy tavakban és enyhén sós parti vizekben fordul elő. Elterjedési területe a Balti-, a Fekete-, a Kaszpi- és az Aral-tenger vízgyűjtőjére terjed ki. Magyarországon főként a Balatonból, a Fertőből és nagyobb folyóinkból ismert.

Mit eszik a garda?

A fiatal és a kifejlett gardák táplálékának fontos része a zooplankton, vagyis a vízben sodródó apró állati szervezetek együttese. Emellett rovarokat és más vízi gerincteleneket is fogyaszt. A nagyobb egyedek étrendjében apró halak, halivadék és alkalmanként halikra is megjelenhet.

Vándorló halnak számít a garda?

Igen, a garda állományai között vannak félig vándorló, úgynevezett anadrom életmódúak. Ezek az egyedek a torkolatokból vagy brakkvízből tavasszal a folyó belseje felé úsznak ívni, majd a szaporodás után visszatérnek a táplálékban gazdagabb alsó szakaszokra. Más állományok tavakban vagy folyókban maradhatnak.

Mikor ívik a garda?

A garda tavasszal ívik, rendszerint a folyó középső szakaszán. Ikráit a nyílt vízbe szórja, ezért a fejlődésükhöz megfelelő sodrás és vízminőség szükséges. A kikelő fiatalok később a torkolatok felé vándorolhatnak. A faj nem épít fészket, és a szülők nem őrzik az ikrákat.

Miért különleges a garda testformája?

A garda teste hosszú, nagyon lapított és penge alakú. Hasán éles él húzódik, szája ferdén felfelé áll, oldalvonala pedig hullámos. A kicsi hátúszó és a hosszú farokalatti úszó együtt olyan alakot ad, amelyet más, Magyarországon gyakori keszegfélékkel nehéz összetéveszteni.

Hol találkozhatsz gardával Magyarországon?

Magyarországon a garda őshonos hal, és leginkább a nagyobb folyókban, valamint nagy tavainkban fordul elő. A Balaton a faj legismertebb hazai élőhelye, de a Fertőben és folyóvizekben is jelen lehet. Előfordulása nem minden vízben egyformán gyakori, mert életciklusa a folyó- és tavi élőhelyek kapcsolatától függ.

Veszélyes lehet az emberre a garda?

Nem, a garda az emberre ártalmatlan hal. Nem mérgező, nem támadja meg az úszókat, és természetes viselkedése a táplálék keresése, a rajban úszás és az évszakos helyváltoztatás. Megfogásakor természetesen a hal éles haséle és úszósugarai miatt érdemes óvatosan bánni vele.

Meddig élhet egy garda?

A rendelkezésre álló adatok szerint a garda vadon akár 11 évig is élhet. Ez felső, dokumentált életkor, nem minden egyedre jellemző érték. Az elérhető élettartamot befolyásolhatja a víz hőmérséklete, a táplálék mennyisége, a ragadozók jelenléte és az is, hogy a hal eléri-e a megfelelő ívóhelyeket.

Ez is érdekelhet

Fotó: Krüger · Wikimedia Commons · Public domain

Meddig érvényes a választásom?

A böngésződ legfeljebb 180 napig tárolja a választásodat. A láblécből bármikor módosíthatod.

Állatmagazin
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.