Közelebb az állatvilághoz · Ismerd meg, értsd meg, óvd meg!
Fedezd fel az állatvilágot

Melyik állatra vagy kíváncsi?

Keress magyar vagy tudományos névre, állatcsoportra vagy egy érdekes témára.

Ismerd meg a fajt

Leánykoncér

Rutilus virgo

A leánykoncér a Duna vízrendszerének ritka, sodráskedvelő hala. Tavasszal kavicsos, gyors folyású szakaszokra vándorol ívni.

Leánykoncér (Rutilus virgo)
Leánykoncér · Rutilus virgo

A faj legfontosabb adatai

Tudományos névRutilus virgo
TesthosszJellemzően 20 - 35 cm; maximuma kb. 40 cm
Farok / egyéb méret–
Testtömeg–
Élettartam–
ElterjedésA Duna vízrendszere, a Vaskapu fölötti szakaszokon
ÉlőhelyKözepes és nagy folyók mélyebb, sodrásos mederszakaszai
TáplálkozásFenékállatok, főként vízi gerinctelenek; növényi táplálék is
Aktív időszakNappal aktív
Társas életTöbbnyire magányos vagy kis csapatokban él
Szaporodási időÍvás: március - május
Költési / kelési időAz ikrák kelése a vízhőmérséklettől függ
Utódok számaEgy nőstény kb. 35 000 - 60 000 ikrát rakhat
UtódgondozásNincs utódgondozás
PihenőhelyMélyebb folyómeder, kavicsos zátonyok és vízinövényzet
ÉrzékelésOldalvonala a víz rezgéseit és áramlását érzékeli
Hangadás–
MozgásÍváskor folyásirányban felfelé és mellékágakba vándorol
Ökológiai szerepA sodrásos folyóvízi halak közösségének része
Magyarországi jelenlétMagyarországon természetes körülmények között is előfordul.

Rendszertani besorolás

Egy kicsit közelebbről

Ismerd meg közelebbről!

Karcsú test, félig alsó állású száj

A leánykoncér teste oldalról lapított és a bodorkáénál valamivel nyúlánkabb. Háta zöldes árnyalatú, pikkelyei ezüstösen csillognak, úszói pedig halvány narancsszínűek lehetnek.

Felismerésében a félig alsó állású száj, a kisebb pikkelyek és a 44 - 46 pikkelyből álló oldalvonal is segít.

A nagy folyók hala

A faj a közepes és nagyobb folyók mélyebb, áramló szakaszaihoz kötődik. Leggyakrabban olyan mederrészeken él, ahol a víz folyamatosan mozog, de a halak a sodrás mellett nyugodtabb foltokat is találnak.

Elterjedése a Duna vízrendszerére korlátozódik, a Vaskapu fölötti folyószakaszokon és mellékfolyókban.

Tavaszi vándorlás és ívás

Ívási időszaka márciustól májusig tart. A halak ilyenkor kisebb csapatokba rendeződnek, és a folyón felfelé, illetve mellékágakba vándorolnak.

Az ikrák gyors folyású, sekélyebb szakaszokon, kavicsra, kövekre vagy vízinövényekre tapadnak. A kelő utódokat a szülők nem őrzik.

Hasonlítsd össze a bodorkával

A leánykoncér könnyen összetéveszthető a bodorkával, de általában nyúlánkabb, kisebb pikkelyű, és a szája inkább lefelé irányul. Színezete rendszerint kevésbé élénk, úszói halványabbak.

Biztos azonosításhoz több bélyeget együtt érdemes figyelni, mert a testforma és az úszók színe az életkorral és az élőhellyel is változhat.

Elterjedés

Fidzsi-szigetekTanzániaNyugat-SzaharaKanadaAmerikai Egyesült ÁllamokKazahsztánÜzbegisztánPápua Új-GuineaIndonéziaArgentínaChileKongói Demokratikus KöztársaságSzomáliaKenyaSzudánCsádHaitiDominikai KöztársaságOroszországBahama-szigetekFalkland-szigetekNorvégiaGrönlandFrancia déli és antarktiszi területekKelet-TimorDél-afrikai KöztársaságLesothoMexikóUruguayBrazíliaBolíviaPeruKolumbiaPanamaCosta RicaNicaraguaHondurasSalvadorGuatemalaBelizeVenezuelaGuyanaSurinameFranciaországEcuadorPuerto RicoJamaicaKubaZimbabweBotswanaNamíbiaSzenegálMaliMauritániaBeninNigerNigériaKamerunTogoGhánaElefántcsontpartGuineaBissau-GuineaLibériaSierra LeoneBurkina FasoKözép-afrikai KöztársaságKongói KöztársaságGabonEgyenlítői-GuineaZambiaMalawiMozambikSzváziföldAngolaBurundiIzraelLibanonMadagaszkárCiszjordániaGambiaTunéziaAlgériaJordániaEgyesült Arab EmírségekKatarKuvaitIrakOmánVanuatuKambodzsaThaiföldLaoszMianmarVietnámÉszak-KoreaDél-KoreaMongóliaIndiaBangladesBhutánNepálPakisztánAfganisztánTádzsikisztánKirgizisztánTürkmenisztánIránSzíriaÖrményországSvédországFehéroroszországUkrajnaLengyelországAusztriaMagyarországMoldovaRomániaLitvániaLettországÉsztországNémetországBulgáriaGörögországTörökországAlbániaHorvátországSvájcLuxemburgBelgiumHollandiaPortugáliaSpanyolországÍrországÚj-KaledóniaSalamon-szigetekÚj-ZélandAusztráliaSrí LankaKínaKínai KöztársaságOlaszországDániaÉszak-ÍrországIzlandAzerbajdzsánGrúziaFülöp-szigetekMalajziaBruneiSzlovéniaFinnországSzlovákiaCsehországEritreaJapánParaguayJemenSzaúd-ArábiaCiprusMarokkóEgyiptomLíbiaEtiópiaDzsibutiUgandaRuandaBosznia-HercegovinaÉszak-MacedóniaSzerbiaMontenegróKoszovóTrinidad és TobagoDél-SzudánTurks- és Caicos-szigetekCook-szigetekSzamoaTongaFrancia PolinéziaPitcairn-szigetekBarbadosSão Tomé és PríncipeSzent IlonaMáltaBahreinMaldív-szigetekBrit Indiai-óceáni TerületSzingapúrPalauÉszaki-Mariana-szigetekGuamMikronéziai Szövetségi ÁllamokMarshall-szigetekKiribatiNauruTuvaluMauritiusComore-szigetekFeröerSaint-Pierre és MiquelonBermudaDéli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetekSpitzbergákFrancia GuyanaVatikánAmerikai Virgin-szigetekAmerikai SzamoaAnguillaKajmán-szigetekBrit Virgin-szigetekMontserratJerseyGuernsey BailiffségManSeychelle-szigetekSan MarinoSaint Vincent és a Grenadine-szigetekSaint LuciaSaint Kitts és NevisNiueTokelau-szigetekArubaKaribi HollandiaCuraçaoMonacoLiechtensteinGrenadaMayotteRéunionMartiniqueGuadeloupeWallis és FutunaSaint-MartinSaint-BarthélemyÅlandDominikai KözösségMakaóHongkongZöld-foki KöztársaságKarácsony-szigetKókuszHeard-sziget és McDonald-szigetekNorfolk-szigetAntiguaAndorraSint MaartenAntarktisz
Zöld: őshonos · Sárga: betelepített

Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.

A Duna vízrendszere, a Vaskapu fölötti szakaszokon

A leánykoncér a Duna vízrendszerének őshonos hala, a Vaskapu fölötti vízgyűjtőn. Az IUCN rendszeres természetes előfordulást jelez Ausztriában, Bosznia-Hercegovinában, Bulgáriában, Horvátországban, Csehországban, Németországban, Magyarországon, Montenegróban, Észak-Macedóniában, Romániában, Szerbiában, Szlovákiában, Szlovéniában és Ukrajnában.

Életmód röviden

Az állat élete egy pillantásra

Mikor aktív?

Nappal aktív folyóvízi hal, amely a meder sodrásos részein mozog.

Hogyan él?

Többnyire magányosan vagy kisebb csapatokban él, íváskor rajokba verődik.

Hogyan mozog?

Íváskor a folyón felfelé és mellékágakba vándorol.

Mivel táplálkozik?

Főként fenéklakó gerincteleneket fogyaszt, nyáron növényi táplálékot is eszik.

Szaporodás és utódgondozás

Az ikrákat kövekre, kavicsra vagy vízinövényekre rakja; utódait nem gondozza.

Ember közelében

Az emberre ártalmatlan. Magyarországon védett halfaj, természetvédelmi értéke 10 000 forint.

Mi veszélyezteti?

A duzzasztók elzárhatják az ívóhelyekhez vezető vándorlási útvonalakat. A kavicskitermelés és a folyómeder átalakítása az ívóhelyeket károsítja.

Mekkora hozzád képest?

Állat: 30 cmEmber: 170 cm

Közös méretarány. A rajz jellemző testformát szemléltet. Az ember magassága 170 cm.

01 Egy érdekes részlet

Miért vándorol íváskor?

A leánykoncér nem tölti egész életét ugyanazon a folyószakaszon. Tavasszal a gyorsabb sodrású, kavicsos sekélyek felé indul, mert ezeken a helyeken az ikrák jobban megtapadnak, és a víz oxigénellátása is kedvező.

A vándorlás közben a duzzasztók és más keresztirányú műtárgyak akadályt jelenthetnek. Ha a hal nem jut el a megfelelő ívóhelyekhez, a szaporodási lehetőségei beszűkülnek.

02 Egy érdekes részlet

A hímek különleges nászruhája

Ívási időszakban a hímek testén és fején apró nászkiütések, úgynevezett nászszemölcsök jelennek meg. Ezek a bőrön kialakuló kemény képződmények több pontyféléhez hasonlóan a szaporodási időszak jellegzetes bélyegei.

A leánykoncér hímjein a fej oldalán két vízszintes sorba rendeződő nagyobb képződmények is kialakulhatnak. A nászruha az ívás után fokozatosan eltűnik.

03 Egy érdekes részlet

Ritka, mégis nagy területű faj

A leánykoncér a Duna vízrendszerének több országában előfordul, de állományai nem mindenütt gyakoriak. A faj jelenlétét nehéz pontosan felmérni, mert a nagy folyók és mellékágak különböző élőhelyei nem egyformán kutathatók.

Az IUCN 2024-es értékelése szerint globálisan a nem fenyegetett kategóriába tartozik, miközben egyes országokban erősen veszélyeztetett. Ez jól mutatja, hogy a globális besorolás nem minden helyi állomány állapotát tükrözi.

Amire sokan kíváncsiak

Kérdések és válaszok

Hol él a leánykoncér?

A leánykoncér a Duna vízrendszerében él, a Vaskapu fölötti folyószakaszokon. Közepes és nagy folyókhoz kötődik, főként a mélyebb, sodrásos mederrészeket kedveli. Magyarországon több folyóban is előfordul, de ritka, és jelenléte nem egyenletes. A lassú, iszapos holtágak helyett inkább a folyamatosan áramló vízhez kapcsolódik.

Mekkora hal a leánykoncér?

A kifejlett leánykoncér többnyire 20 - 35 centiméter hosszú. A FishBase adatlapja körülbelül 40 centiméteres maximális standard testhosszt közöl, míg magyar ismertetők szerint a példányok ritkán haladják meg a 30 centimétert. A testhossz az élőhelytől, az életkortól és a vizsgált állománytól is függhet.

Mikor ívik a leánykoncér?

Az ívás március és május között zajlik, a pontos időzítés a vízhőmérséklettől és a folyó állapotától függ. A halak ilyenkor gyors folyású, kavicsos sekélyekre vagy vízinövényzethez vonulnak. Az ikrák a kövekre, kavicsokra és növényekre tapadnak. Egy nőstény nagyjából 35 000 - 60 000 ikrát rakhat.

Mit eszik a leánykoncér?

Táplálékának jelentős részét a mederfenéken élő vízi gerinctelenek adják. Fogyaszthat kisebb rákokat, rovarlárvákat és puhatestűeket is. A melegebb időszakban növényi eredetű táplálék, például algabevonat vagy vízinövény-rész is bekerülhet az étrendjébe. Táplálkozása ezért az évszak és a folyó élőhelye szerint változik.

Hogyan lehet megkülönböztetni a bodorkától?

A leánykoncér általában nyúlánkabb testű, kisebb pikkelyű, és a szája félig alsó állású. Színezete többnyire visszafogottabb, úszói halványabbak, mint a bodorkáé. Az oldalvonalán rendszerint 44 - 46 pikkely található. Egyetlen külső bélyeg alapján azonban nem mindig azonosítható biztosan, ezért több jellemzőt kell együtt figyelni.

Vándorol-e a leánykoncér?

Igen. Íváskor a leánykoncér a folyón felfelé, illetve mellékágakba és kisebb befolyókba is behúzódhat. Ezt a folyón belüli vándorlást potamodrom vándorlásnak nevezik, mert az állat édesvízen belül mozog. A duzzasztók és más keresztirányú műtárgyak akadályozhatják az ívóhelyek elérését.

Védett faj Magyarországon?

Igen. Magyarországon a leánykoncér védett halfaj, természetvédelmi értéke 10 000 forint. A hazai hivatalos fajlisták gyakran a Rutilus pigus név alatt kezelik, és külön megjegyzik, hogy ez magában foglalja a Rutilus virgo néven önálló fajként ismert formát is. A korszerű haltani források a Rutilus virgo nevet használják.

Veszélyes lehet az emberre?

Nem. A leánykoncér kis termetű, békés folyóvízi hal, amely az emberre ártalmatlan. Megfigyelésekor mégis érdemes kerülni a halak megfogását és a sekély ívóhelyek taposását, mert a kavicsos zátonyokon lerakott ikrák könnyen károsodhatnak. Magyarországon a faj védett, ezért kifogását és zavarását a vonatkozó szabályok szerint kell kezelni.

Ez is érdekelhet

Fotó: Zsoldos Márton · Wikimedia Commons · CC BY-SA 3.0

Meddig érvényes a választásom?

A böngésződ legfeljebb 180 napig tárolja a választásodat. A láblécből bármikor módosíthatod.

Állatmagazin
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.