Garda vs. Nyúldomolykó (Leuciscus leuciscus) – összehasonlítás
Válassz két állatot!
Keress magyar vagy tudományos névre, majd válaszd ki az adatlapokat.
Garda és Nyúldomolykó (Leuciscus leuciscus)

Garda
Pelecus cultratus
A garda karcsú, oldalról erősen lapított pontyféle, amely folyók alsó szakaszain, nagy tavakban és enyhén sós vizekben él. Tavasszal gyakran a folyók középső szakaszán ívik, táplálékát főként plankton és apró vízi állatok alkotják.
Teljes adatlap megnyitása ↗Nyúldomolykó (Leuciscus leuciscus)
Leuciscus leuciscus
A nyúldomolykó karcsú testű, áramló vizet kedvelő őshonos halfaj, amely Magyarországon védett. Leggyakrabban kavicsos vagy sóderes medrű folyókban és patakokban él, táplálékát főként vízi gerinctelenek, kisebb rákok, férgek, rovarok és növényi részek alkotják. A domolykótól többek között homorú szélű farok alatti úszója és kisebb, félig alsó állású szája különíti el.
Teljes adatlap megnyitása ↗| Jellemző | Garda | Nyúldomolykó (Leuciscus leuciscus) |
|---|---|---|
| Tudományos név | Pelecus cultratus | Leuciscus leuciscus |
| Testhossz | Jellemzően kb. 25 cm; legfeljebb 60 cm | Többnyire 15–25 cm, legfeljebb körülbelül 30 cm |
| Farok / egyéb méret | – | A farokúszó villás; a farok alatti úszó szegélye homorú |
| Testtömeg | Legfeljebb 2 kg | – |
| Élettartam | Akár 11 év a vadonban | – |
| Elterjedés | A Balti-, Fekete-, Kaszpi- és Aral-tenger vízgyűjtője | Európa nagy részén és Ázsia északi területein, a fajcsoport rendszertani értelmezésétől függően |
| Élőhely | Nagy folyók alsó szakasza, tavak, torkolatok és brakkvíz | Áramló, oxigéndús folyók és patakok kavicsos, sóderes vagy homokos mederszakaszai |
| Táplálkozás | Zooplankton, rovarok, apró halak és halivadék | Vízi rovarlárvák, férgek, apró rákfélék, puhatestűek, lehulló rovarok és növényi részek |
| Aktív időszak | Többnyire nappal aktív, nyílt vízi rajhal | Főként nappal aktív táplálkozó hal |
| Társas élet | A kifejlett példányok gyakran rajokban élnek | Folyókban kisebb csapatokban, patakokban gyakran magányosan vagy lazább csoportokban |
| Szaporodási idő | Tavasszal ívik; ívás után táplálkozóhelyre tér vissza | Ívási időszaka általában márciustól májusig tart |
| Utódfejlődés ideje | Tavasszal, a folyó középső szakaszán ívik | a hal ikrákat rak |
| Utódok száma | Az ikrák nyílt vízben, elszórva fejlődnek | Az ikrákból kikelő lárvák a sodrásban fejlődnek; pontos hazai kelési időre nincs egységes adat |
| Utódgondozás | Szülői gondozás nincs | Szülői gondozást nem végez |
| Pihenőhely | Nyílt víz és növényzettel tagolt parti zónák | Kövek, mederfenéki egyenetlenségek, parti növényzet és lassabb vizű szegélyek közelében keres fedezéket |
| Érzékelés | – | Jól fejlett látás, oldalvonalrendszer és szaglás segíti a tájékozódást, a zsákmánykeresést és a veszélyek érzékelését |
| Hangadás | – | – |
| Mozgás | Félig vándorló; folyók és torkolatok között mozog | Áramlással szemben is jól úszik; a sodrásban aktívan tartja helyét |
| Ökológiai szerep | A planktonközösségek és a kisebb vízi állatok fogyasztója | A folyóvízi táplálékhálózat középső szintjén álló őshonos halfaj, amely a vízfolyások élőhelyi állapotának változásaira érzékenyen reagál |
| Magyarországi jelenlét | Magyarországon természetes körülmények között is előfordul. | Magyarországon természetes körülmények között is előfordul. |
Hogyan olvasd az összehasonlítást?
A méretet, az élőhelyet, a táplálkozást és az aktivitást együtt érdemes nézni. A különbségek a fajok eltérő életmódját mutatják. A megadott tartományok általános fajadatok, egy-egy példány adatai ezektől eltérhetnek.
A gondolatjel nem nulla értéket jelent; az adott mezőhöz még nincs megadott fajadat.
