Leánykoncér vs. Nyúldomolykó (Leuciscus leuciscus) – összehasonlítás
Válassz két állatot!
Keress magyar vagy tudományos névre, majd válaszd ki az adatlapokat.
Leánykoncér és Nyúldomolykó (Leuciscus leuciscus)

Leánykoncér
Rutilus virgo
A leánykoncér a Duna vízrendszerének ritka, sodráskedvelő hala. Tavasszal kavicsos, gyors folyású szakaszokra vándorol ívni.
Teljes adatlap megnyitása ↗Nyúldomolykó (Leuciscus leuciscus)
Leuciscus leuciscus
A nyúldomolykó karcsú testű, áramló vizet kedvelő őshonos halfaj, amely Magyarországon védett. Leggyakrabban kavicsos vagy sóderes medrű folyókban és patakokban él, táplálékát főként vízi gerinctelenek, kisebb rákok, férgek, rovarok és növényi részek alkotják. A domolykótól többek között homorú szélű farok alatti úszója és kisebb, félig alsó állású szája különíti el.
Teljes adatlap megnyitása ↗| Jellemző | Leánykoncér | Nyúldomolykó (Leuciscus leuciscus) |
|---|---|---|
| Tudományos név | Rutilus virgo | Leuciscus leuciscus |
| Testhossz | Jellemzően 20 - 35 cm; maximuma kb. 40 cm | Többnyire 15–25 cm, legfeljebb körülbelül 30 cm |
| Farok / egyéb méret | – | A farokúszó villás; a farok alatti úszó szegélye homorú |
| Testtömeg | – | – |
| Élettartam | – | – |
| Elterjedés | A Duna vízrendszere, a Vaskapu fölötti szakaszokon | Európa nagy részén és Ázsia északi területein, a fajcsoport rendszertani értelmezésétől függően |
| Élőhely | Közepes és nagy folyók mélyebb, sodrásos mederszakaszai | Áramló, oxigéndús folyók és patakok kavicsos, sóderes vagy homokos mederszakaszai |
| Táplálkozás | Fenékállatok, főként vízi gerinctelenek; növényi táplálék is | Vízi rovarlárvák, férgek, apró rákfélék, puhatestűek, lehulló rovarok és növényi részek |
| Aktív időszak | Nappal aktív | Főként nappal aktív táplálkozó hal |
| Társas élet | Többnyire magányos vagy kis csapatokban él | Folyókban kisebb csapatokban, patakokban gyakran magányosan vagy lazább csoportokban |
| Szaporodási idő | Ívás: március - május | Ívási időszaka általában márciustól májusig tart |
| Utódfejlődés ideje | Az ikrák kelése a vízhőmérséklettől függ | a hal ikrákat rak |
| Utódok száma | Egy nőstény kb. 35 000 - 60 000 ikrát rakhat | Az ikrákból kikelő lárvák a sodrásban fejlődnek; pontos hazai kelési időre nincs egységes adat |
| Utódgondozás | Nincs utódgondozás | Szülői gondozást nem végez |
| Pihenőhely | Mélyebb folyómeder, kavicsos zátonyok és vízinövényzet | Kövek, mederfenéki egyenetlenségek, parti növényzet és lassabb vizű szegélyek közelében keres fedezéket |
| Érzékelés | Oldalvonala a víz rezgéseit és áramlását érzékeli | Jól fejlett látás, oldalvonalrendszer és szaglás segíti a tájékozódást, a zsákmánykeresést és a veszélyek érzékelését |
| Hangadás | – | – |
| Mozgás | Íváskor folyásirányban felfelé és mellékágakba vándorol | Áramlással szemben is jól úszik; a sodrásban aktívan tartja helyét |
| Ökológiai szerep | A sodrásos folyóvízi halak közösségének része | A folyóvízi táplálékhálózat középső szintjén álló őshonos halfaj, amely a vízfolyások élőhelyi állapotának változásaira érzékenyen reagál |
| Magyarországi jelenlét | Magyarországon természetes körülmények között is előfordul. | Magyarországon természetes körülmények között is előfordul. |
Hogyan olvasd az összehasonlítást?
A méretet, az élőhelyet, a táplálkozást és az aktivitást együtt érdemes nézni. A különbségek a fajok eltérő életmódját mutatják. A megadott tartományok általános fajadatok, egy-egy példány adatai ezektől eltérhetnek.
A gondolatjel nem nulla értéket jelent; az adott mezőhöz még nincs megadott fajadat.
