Közelebb az állatvilághoz · Ismerd meg, értsd meg, óvd meg!
Fedezd fel az állatvilágot

Melyik állatra vagy kíváncsi?

Keress magyar vagy tudományos névre, állatcsoportra vagy egy érdekes témára.

Ismerd meg a fajt

Nagy borostyánkőcsiga

Succinea putris

A nagy borostyánkőcsiga nedves rétek, mocsarak és vízpartok jellegzetes szárazföldi csigája. Áttetsző, borostyános héja könnyen felismerhető, életmódját pedig szorosan meghatározza a párás környezet.

Nagy borostyánkőcsiga (Succinea putris)
Nagy borostyánkőcsiga · Succinea putris

Kép forrása: canva.com

A faj legfontosabb adatai

Tudományos névSuccinea putris
TesthosszHéja általában 10–18 mm
Farok / egyéb méretNincs; csigáknál nem értelmezhető
Testtömeg–
ÉlettartamLaboratóriumban körülbelül 13–17 hónap
ElterjedésEurópa nagy része és Nyugat-, illetve Közép-Szibéria
ÉlőhelyMocsarak, nedves rétek, vízparti növényzet
TáplálkozásNövényi szövetek, avar és bomló növényi anyag
Aktív időszakNedves időben aktív; a növényzetre is felmászik
Társas életTöbbnyire magányos, szaporodáskor párt keres
Szaporodási időSzaporodása főként áprilistól szeptemberig tart
Utódfejlődés idejepeték fejlődési ideje 11–28 nap
Utódok számaPetecsomónként általában 5–64 tojás
UtódgondozásNincs szülői gondozás
PihenőhelySűrű parti növényzet, avar és nedves növényi maradványok
ÉrzékelésTapintás és szaglás a tapogatók, illetve köpeny révén
HangadásNem ismert hangadás
MozgásIzmos talpán siklik, nyálkacsíkon
Ökológiai szerepNedves élőhelyek növényevő és avarfogyasztó csigája
Magyarországi jelenlétMagyarországon természetes körülmények között is előfordul.

Rendszertani besorolás

Egy kicsit közelebbről

Ismerd meg közelebbről!

Megjelenése

A nagy borostyánkőcsiga karcsú, törékeny és áttetsző héja többnyire sárgásbarna, borostyános vagy vöröses árnyalatú. Héja általában 10–18 milliméter hosszú, a szájadék nagy, a kanyarulatok laposak, a csúcs pedig rövid.

A teste szürke vagy világos krémszínű lehet. A hasonló borostyánkőcsigák biztos elkülönítése gyakran nehéz, ezért a héj alakja önmagában nem minden esetben elegendő a faj azonosításához.

Élőhelye

Leggyakrabban tavak, folyók és mocsarak szélén, nedves réteken, lápréteken, ártereken, patakpartokon és vízparti cserjésekben él. A magas parti növényzeten is megtalálható, ahová a nedves időszakokban felmászik.

A faj számára a párás mikroklíma létfontosságú, mert a csiga teste gyorsan kiszáradhat. Hosszabb száraz időben a sűrű növényzet, az avar és a nedves növényi maradványok nyújtanak menedéket.

Táplálkozása

Táplálékában növényi szövetek, algák, avar és bomló növényi részek is szerepelhetnek. A kutatások szerint különösen a már puhuló, részben lebomlott leveleket fogyasztja szívesen.

A táplálékot reszelőnyelvével, a radulával aprítja fel. Ezzel a nedves élőhelyek anyagforgalmában is részt vesz, miközben maga is fontos zsákmányállat lehet madarak, kétéltűek és ragadozó gerinctelenek számára.

Szaporodása

A nagy borostyánkőcsiga hímnős, vagyis egy egyedben megtalálhatók a hím és női ivarszervek. A faj párzási rendszere összetett: a kölcsönös párzás jól ismert, de az önmegtermékenyítés képessége ennél a fajnál nem tekinthető biztosan tisztázottnak.A petéket átlátszó, zselatinos csomókban rakja le nedves növényi anyagokra. A vizsgálatok szerint a peték 11–28 nap alatt kelhetnek ki, a fiatal…

Elterjedés

Fidzsi-szigetekTanzániaNyugat-SzaharaKanadaAmerikai Egyesült ÁllamokKazahsztánÜzbegisztánPápua Új-GuineaIndonéziaArgentínaChileKongói Demokratikus KöztársaságSzomáliaKenyaSzudánCsádHaitiDominikai KöztársaságOroszországBahama-szigetekFalkland-szigetekNorvégiaGrönlandFrancia déli és antarktiszi területekKelet-TimorDél-afrikai KöztársaságLesothoMexikóUruguayBrazíliaBolíviaPeruKolumbiaPanamaCosta RicaNicaraguaHondurasSalvadorGuatemalaBelizeVenezuelaGuyanaSurinameFranciaországEcuadorPuerto RicoJamaicaKubaZimbabweBotswanaNamíbiaSzenegálMaliMauritániaBeninNigerNigériaKamerunTogoGhánaElefántcsontpartGuineaBissau-GuineaLibériaSierra LeoneBurkina FasoKözép-afrikai KöztársaságKongói KöztársaságGabonEgyenlítői-GuineaZambiaMalawiMozambikSzváziföldAngolaBurundiIzraelLibanonMadagaszkárCiszjordániaGambiaTunéziaAlgériaJordániaEgyesült Arab EmírségekKatarKuvaitIrakOmánVanuatuKambodzsaThaiföldLaoszMianmarVietnámÉszak-KoreaDél-KoreaMongóliaIndiaBangladesBhutánNepálPakisztánAfganisztánTádzsikisztánKirgizisztánTürkmenisztánIránSzíriaÖrményországSvédországFehéroroszországUkrajnaLengyelországAusztriaMagyarországMoldovaRomániaLitvániaLettországÉsztországNémetországBulgáriaGörögországTörökországAlbániaHorvátországSvájcLuxemburgBelgiumHollandiaPortugáliaSpanyolországÍrországÚj-KaledóniaSalamon-szigetekÚj-ZélandAusztráliaSrí LankaKínaKínai KöztársaságOlaszországDániaÉszak-ÍrországIzlandAzerbajdzsánGrúziaFülöp-szigetekMalajziaBruneiSzlovéniaFinnországSzlovákiaCsehországEritreaJapánParaguayJemenSzaúd-ArábiaCiprusMarokkóEgyiptomLíbiaEtiópiaDzsibutiUgandaRuandaBosznia-HercegovinaÉszak-MacedóniaSzerbiaMontenegróKoszovóTrinidad és TobagoDél-SzudánTurks- és Caicos-szigetekCook-szigetekSzamoaTongaFrancia PolinéziaPitcairn-szigetekBarbadosSão Tomé és PríncipeSzent IlonaMáltaBahreinMaldív-szigetekBrit Indiai-óceáni TerületSzingapúrPalauÉszaki-Mariana-szigetekGuamMikronéziai Szövetségi ÁllamokMarshall-szigetekKiribatiNauruTuvaluMauritiusComore-szigetekFeröerSaint-Pierre és MiquelonBermudaDéli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetekSpitzbergákFrancia GuyanaVatikánAmerikai Virgin-szigetekAmerikai SzamoaAnguillaKajmán-szigetekBrit Virgin-szigetekMontserratJerseyGuernsey BailiffségManSeychelle-szigetekSan MarinoSaint Vincent és a Grenadine-szigetekSaint LuciaSaint Kitts és NevisNiueTokelau-szigetekArubaKaribi HollandiaCuraçaoMonacoLiechtensteinGrenadaMayotteRéunionMartiniqueGuadeloupeWallis és FutunaSaint-MartinSaint-BarthélemyÅlandDominikai KözösségMakaóHongkongZöld-foki KöztársaságKarácsony-szigetKókuszHeard-sziget és McDonald-szigetekNorfolk-szigetAntiguaAndorraSint MaartenAntarktisz
Zöld: őshonos · Sárga: betelepített

Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.

Európa nagy része és Nyugat-, illetve Közép-Szibéria

A faj természetes elterjedése Európa nagy részére, valamint Nyugat- és Közép-Szibéria térségeire terjed ki. Észak-Amerikában, köztük Kanada egyes részein és az Egyesült Államok északkeleti területein betelepítettként vagy bizonytalan azonosítású állományokban fordul elő; ezek elkülönítése a rokon fajoktól nem mindenhol megbízható.

Életmód röviden

Az állat élete egy pillantásra

Mikor aktív?

Nedves időben aktív; a növényzetre is felmászik

Hogyan él?

Többnyire magányos, szaporodáskor párt keres

Hogyan mozog?

Izmos talpán siklik, nyálkacsíkon

Mivel táplálkozik?

Növényi szövetek, avar és bomló növényi anyag

Szaporodás és utódgondozás

Nincs szülői gondozás

01 Egy érdekes részlet

Amikor a csiga felmászik a nádra

A nagy borostyánkőcsigát gyakran nem a talajon, hanem magasabb parti növényeken lehet megtalálni. Ez a viselkedés csökkenti a közvetlen kapcsolatot a vízzel átitatott talajjal, miközben a csiga nedves, árnyékos felületeken maradhat.

A növényzetre mászás különösen eső után vagy magas páratartalom mellett előnyös. A vízparti növények egyszerre kínálnak táplálékot, búvóhelyet és olyan felületet, amelyen a csiga elkerülheti a talajlakó ragadozók egy részét.

02 Egy érdekes részlet

Egy apró csiga fontos parazitológiai szerepe

A nagy borostyánkőcsiga több parazita fejlődési ciklusában is köztes gazda lehet. Különösen ismert kapcsolatban áll egyes mételyekkel, köztük a Leucochloridium nemzetség fajaival, amelyek fejlődésük egy részét a csiga testében töltik.

Ez a kapcsolat jól mutatja, hogy egy gyakori vízparti csiga az ökoszisztémában nemcsak növényevőként fontos. A paraziták számára összekötő szerepet tölthet be a köztes gazda és a végleges gazda között, miközben a fertőzés a csiga viselkedésére és túlélésére is hatással lehet.

03 Egy érdekes részlet

Miért nehéz biztosan azonosítani?

A borostyánkőcsigafélék héja sok fajban hasonlóan áttetsző és megnyúlt, ezért a pusztán külső bélyegekre épülő meghatározás könnyen téves lehet. Egyes kutatások szerint az Észak-Amerikában nagy borostyánkőcsigaként azonosított állományok között rejtett, küllemben hasonló fajok is előfordulhatnak.

Ezért a korszerű vizsgálatok anatómiai bélyegeket és genetikai adatokat is használhatnak. A faj elterjedési térképei emiatt nem minden régióban azonos megbízhatóságúak, különösen ott, ahol a rokon borostyánkőcsigák elkülönítése korábban nem volt következetes.

Amire sokan kíváncsiak

Kérdések és válaszok

Hol él a nagy borostyánkőcsiga?

Nedves réteken, mocsarakban, ártereken és tavak, folyók, patakok partján él.

Vízben élő csiga-e a nagy borostyánkőcsiga?

Nem, szárazföldi csiga, de életéhez nedves, párás vízparti környezetre van szüksége.

Mekkora a héja?

A héj többnyire 10–18 milliméter hosszú.

Mit eszik?

Növényi szöveteket, algákat, avart és bomló növényi maradványokat fogyaszthat.

Mikor szaporodik?

A szaporodás főként áprilistól szeptemberig figyelhető meg.

Hány tojást rak?

Egy petecsomóban általában 5–64 tojás lehet.

Mennyi idő alatt kelnek ki a tojások?

A kelés körülbelül 11–28 nap alatt történhet meg.

Hím vagy nőstény a nagy borostyánkőcsiga?

Hímnős, vagyis egy egyedben mindkét ivarszerv megtalálható.

Képes-e önmagát megtermékenyíteni?

Az önmegtermékenyítés képessége ennél a fajnál nem tisztázott biztosan; a kölcsönös párzás ismert.

Él Magyarországon?

Igen, vízparti növényzetben, nádasokban és mocsárréteken is igazolták.

Veszélyes az emberre?

Nem tekinthető az emberre veszélyes állatnak.

Miért áttetsző a héja?

A héj vékony és áttetsző, ezért színe részben a héj alatti test és a környezet hatásától is függ.

Ez is érdekelhet

Meddig érvényes a választásom?

A böngésződ legfeljebb 180 napig tárolja a választásodat. A láblécből bármikor módosíthatod.

Állatmagazin
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.