Éti csiga (Helix pomatia) vs. Nagy borostyánkőcsiga (Succinea putris) – összehasonlítás
Válassz két állatot!
Keress magyar vagy tudományos névre, majd válaszd ki az adatlapokat.
Éti csiga (Helix pomatia) és Nagy borostyánkőcsiga (Succinea putris)

Éti csiga (Helix pomatia)
Helix pomatia
Az éti csiga Európa nagy termetű, szárazföldi házas csigája, amely nedves erdőkben, cserjésekben és füves élőhelyeken él. Hímnős, párzáskor mészből álló nyílszerű képletet használ, petéit pedig a talajba ásott üregben helyezi el.
Teljes adatlap megnyitása ↗
Nagy borostyánkőcsiga (Succinea putris)
Succinea putris
A nagy borostyánkőcsiga nedves rétek, mocsarak és vízpartok jellegzetes szárazföldi csigája. Áttetsző, borostyános héja könnyen felismerhető, életmódját pedig szorosan meghatározza a párás környezet.
Teljes adatlap megnyitása ↗| Jellemző | Éti csiga (Helix pomatia) | Nagy borostyánkőcsiga (Succinea putris) |
|---|---|---|
| Tudományos név | Helix pomatia | Succinea putris |
| Testhossz | Háza általában 3–5 cm átmérőjű | Héja általában 10–18 mm |
| Farok / egyéb méret | – | Nincs; csigáknál nem értelmezhető |
| Testtömeg | – | – |
| Élettartam | Vadban jellemzően körülbelül 5 év | Laboratóriumban körülbelül 13–17 hónap |
| Elterjedés | Európa nagy részén, valamint betelepítve Észak-Amerikában | Európa nagy része és Nyugat-, illetve Közép-Szibéria |
| Élőhely | Nedves erdők, cserjések, gyepek és kertek | Mocsarak, nedves rétek, vízparti növényzet |
| Táplálkozás | Főként növényi részek, alga és szerves törmelék | Növényi szövetek, avar és bomló növényi anyag |
| Aktív időszak | Leginkább nedves, hűvös időben aktív | Nedves időben aktív; a növényzetre is felmászik |
| Társas élet | Többnyire magányos; párzáskor páros | Többnyire magányos, szaporodáskor párt keres |
| Szaporodási idő | Tavasztól őszig aktív, télen nyugalmi állapotú | Szaporodása főként áprilistól szeptemberig tart |
| Utódfejlődés ideje | A peték fejlődése körülbelül 3–4 hét | peték fejlődési ideje 11–28 nap |
| Utódok száma | Általában 8–30 pete | Petecsomónként általában 5–64 tojás |
| Utódgondozás | A petéket betemeti, utódgondozás nincs | Nincs szülői gondozás |
| Pihenőhely | Avar, talajrepedések, üregek és sűrű növényzet | Sűrű parti növényzet, avar és nedves növényi maradványok |
| Érzékelés | Két pár tapogató; a felső pár végén szem található | Tapintás és szaglás a tapogatók, illetve köpeny révén |
| Hangadás | – | Nem ismert hangadás |
| Mozgás | Nyálkarétegen, izmos haslábbal csúszik | Izmos talpán siklik, nyálkacsíkon |
| Ökológiai szerep | Növényevő és törmelékfogyasztó; több állat zsákmánya | Nedves élőhelyek növényevő és avarfogyasztó csigája |
| Magyarországi jelenlét | Magyarországon természetes körülmények között is előfordul. | Magyarországon természetes körülmények között is előfordul. |
Hogyan olvasd az összehasonlítást?
A méretet, az élőhelyet, a táplálkozást és az aktivitást együtt érdemes nézni. A különbségek a fajok eltérő életmódját mutatják. A megadott tartományok általános fajadatok, egy-egy példány adatai ezektől eltérhetnek.
A gondolatjel nem nulla értéket jelent; az adott mezőhöz még nincs megadott fajadat.
